Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta
Iráni ballisztikus rakéta becsapódásának színhelye a ciszjordániai Hariszban 2026. március 24-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Alaa Badarneh

Újabb „energiacsapás” az iráni háborúban

Folytatódtak a harcok a Közel-Keleten kedden hajnalban. Irán több ballisztikus rakétát lőtt ki Szaúd-Arábia és Izrael felé, az utóbbi pedig Teheránt támadta.

Irán ballisztikus rakétákkal és drónokkal támadta hajnalban Szaúd-Arábia energetikai létesítményeit. A légvédelem tizenegy ballisztikus rakétát semmisített meg a királyság keleti tartományában, de a repeszdarabok így is energetikai infrastruktúra közelébe hullottak. Az ország védelmi minisztériumának közleménye szerint megkezdődött a támadás okozta károk felmérése.

Irán ballisztikus rakétákat indított Izrael felé is. Az iráni állami televízió beszámolója szerint a zsidó állam déli területét vették célba. A támadást az izraeli hadsereg is megerősítette, de részleteket nem közölt. Ez volt az első iráni támadás Izrael ellen mintegy 12 órán belül.

Izrael hajnalban támadta Iránt. Az ország déli részén fekvő Siraz városából nagyerejű robbanásokról érkeztek jelentések, a részletek közlése nélkül. Teherán belvárosát is több légicsapás érte. Ennek következtében jelentős károk keletkeztek egy zsinagóga épületében, annak egyes részei teljesen megsemmisültek – jelentette a Mehr iráni hírügynökség.

A zsidóság elismert vallási kisebbség Iránban, ahol kis zsidó közösség él. Nagy részük elmenekült az országból az iszlám köztársaság 1979-es kikiáltása után. Hivatalos adatok hiányában az iráni zsidó közösség létszámát több ezer főre becsülik. Az országban csak Teheránban több zsinagóga is található. A Sargh napilap a kedden megsemmisült zsinagógát az ország keleti részén fekvő horászáni régióban élő zsidók egyik legfontosabb imahelyének nevezte.

(A nyitókép illusztráció.)

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

A magyar háztartások a kiugróan magas infláció időszakában is meglepően nagy mennyiségű készpénzt halmoztak fel otthonaikban, dacolva a közgazdasági racionalitással. A Magyar Nemzeti Bank kutatásai szerint a lakosság a készpénzt elsősorban nem vásárlásra, hanem azonnal hozzáférhető biztonsági tartalékként tartja magánál, és a biztonságérzet kedvéért tudatosan lemond a lehetséges hozamokról. A jelenség mögött a gazdasági bizonytalanságtól való félelem, az állásvesztéstől való szorongás és a pénzügyi intézményekkel szembeni bizalmatlanság áll, amelyek a pandémia és az orosz–ukrán háború óta tartósan magasak. A készpénzállomány érdemi csökkentéséhez nem elegendő a pénzügyi edukáció: az intézményi bizalom erősítésére és a gazdasági kiszámíthatóság javítására is szükség lenne.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×