Rengeteget hoz az orosz konyhára az iráni háború, főként a kőolaj árának emelkedése miatt.
Mint Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságikutató Alapítvány izgatója, a posztszovjet térség szakértője az InfoRádió GeoTrendek című műsorában magyarázta, a legnagyobb előny most az oroszok számára, hogy a korábbi amerikai szankciók miatt volt több, sőt sok tucat feltorlódott tankerhajó, amelyek orosz olajat szállítottak, és volt egy adott időpillanat, amikor India hirtelen kilépett „a képletből”, és amerikai nyomásra bejelentették, hogy nem fognak orosz olajat vásárolni, ezek után noha az oroszok nyakán maradt az olaj, ám a Hormuzi-szoros lezárása pillanatában az árfolyam elindult felfelé.
„A szoroson keresztül gyakorlatilag nem jött olaj, de ott volt több tucat tankerhajó, amelyek azonnal szállíthattak, ráadásul emelt áron; bár volt akkor az orosz kőolajnak egy úgymond toxikus jellege, ami miatt senki nem akart közvetlenül üzletelni Moszkvával, hiszen ez alapvetően magára vonhatta volna a nyugati figyelmet, és akár másodlagos szankciókat vonhatott maga után, aki mégis elszánta magát, hogy vesz, olcsóbban tudott hozzájutni, tehát volt egy diszkont ára. Az újonnan előállt helyzetben pedig verseny is indult, hogy ki férhessen hozzá az azonnal elérhető készlethez, akár emelt áron is” – magyarázta.
Kedden pedig be is következett, amit korábban csak sejthettek az elemzők: az elérhetőség akkora értékké vált, hogy
az ural típusú kőolaj ára (115-116 dollár hordónként) a nyugati-észak-európai Brenté (107) fölé emelkedett,
pedig ez általában fordítva van, mivel az orosz olaj rosszabb minőségű, magasabb kéntartalmű, nehezebb, a finomítási költsége is magasabb, a belőle kinyerhető késztermék pedig kisebb mennyiségű vagy rosszabb minőségű.
Bendarzsevszkij Anton emlékeztetett: januárban még
- 46-ért ment az urali olaj,
- a Brent 73-74-ért,
tehát az orosz olaj ára majdnem a háromszorosára növekedett 2-3 hónap leforgása alatt, ami felfoghatatlan bevételnövekedést jelent Oroszországnak.
Ennek a mértékét is meg lehet becsülni.
„A jelenlegi árszinten, ha pusztán a különbséget nézzük, a 46 dolláros szint és a 116 dolláros szint közötti különbséget, ez
havi alapon mintegy 14 milliárd dolláros bevételt jelent az oroszoknak.
Persze nem lehet ennyire egyszerűsíteni, mert eltérhetnek a szállítási költségek, van, aki ezt a hasznot lefelezi, tehát ennél kevesebbet kap az orosz állam, de a nagyságrend ez. Ha hozzávesszük, hogy
az orosz katonai költségvetés 140-160 milliárd dollár egy évben,
akkor csak önmagában ebből a többletbevételből egy év alatt kijön az orosz katonai költségvetés éves összege” – mutatott rá.
Az persze módosíthatja a számokat, ha az olajár visszacsökken, adott esetben azért, mert az iráni háború véget ér vagy a Hormuzi-szoros blokádja megszűnik, de a korábbi árszinteket a szakértő szerint biztosan elfelejthetjük, mindössze „egy jelentős árkorrekciót fogunk látni, és akkor már nem ezekkel a bevételekkel fog számolni Oroszország, de aztán ki tudja, lehet, hogy még hosszú hónapokon keresztül fennmarad ez az ár, és minden egyes hónapban 14 milliárd dollárral több ketyeg” – ecsetelte.
