Francia–brit irányítással formálódik az Ukrajnát támogató szövetségesek koalíciója, amely újabb találkozót tartott Párizsban mintegy harminc ország, köztük több NATO-tagállam részvételével. Emmanuel Macron az egyeztetést követően közölte: a résztvevők egyetértettek abban, hogy nem szabad feloldani az Oroszország elleni szankciókat. A francia elnök bejelentette azt is, hogy a következő napokban egy francia–brit küldöttség Ukrajnába látogat, hogy előkészítse, „milyen formátumot ölt majd az ukrán hadsereg”, valamint kitért arra is, hogy egy esetleges békemegállapodás után a szövetséges országok békefenntartó erőinek bevetésére lenne szükség, amire ugyancsak fel kell készülni időben.
Demkó Attila az InfoRádióban úgy fogalmazott, a nyilatkozatok ellenére még a koalíció tagjainak sem világos, hogy küldenek-e békefenntartó erőket Ukrajnába, mert a francia elnök is elismerte, a tanácskozáson nem volt teljes egyetértés a résztvevők között abban, hogy kell-e nyugat-európai katonákat telepíteni Ukrajnába. A lengyelek és az olaszok például nem támogatják ezt a kezdeményezést. A biztonságpolitikai szakértő szerint nagy kérdés, hogy ki mire lesz hajlandó, amivel a társulás elnevezésére (hajlandók koalíciója) utalt. A britek és a franciák szerint az ukrajnai frontvonal mögé segítő és elrettentő szerepet betöltve kellene katonákat küldeni. Demkó Attila ebből arra következtet, az lenne a cél, hogy ne indíthasson támadó műveleteket az orosz hadsereg.
Moszkva korábban jelezte: közvetlen konfrontációnak fogja tekinteni, ha valóban megjelennek NATO-katonák Ukrajna területén. Az NKE programvezetője szerint azonban jelen esetben erről nincs szó, a mostani kezdeményezés ugyanis csak a hajlandók koalíciójának az ötlete. Felhívta a figyelmet arra, hogy ha a NATO-n belül csak egyetlenegy tagállam nemet mond egy akcióra, már nem tekinthető NATO-missziónak. A biztonságpolitikai szakértő hozzátette:
a hajlandók koalíciójának egyes tagjai katonai tevékenységet sürgetnek Ukrajnában, de az biztosan kijelenthető, hogy „ez nem békefenntartó tevékenység lenne”.
Mint fogalmazott, jelenleg nincs béke a szemben álló felek között, és ki tudja, mikor lesz erre valós esély.
Egy hagyományos értelemben vett békefenntartó misszió során a kitelepített katonák elválasztják egymástól a harcoló feleket, a mostani esetben azonban ez nem megoldható. Demkó Attila azt gondolja, nemhogy egy koalíció, hanem Európa sem lenne képes erre önmagában, maximum 30 ezer főt tudna Ukrajnába küldeni. A formálódó koalíción belül Franciaország, az Egyesült Királyság és Németország a három legnagyobb katonai hatalom, de ezeknek az államoknak a haderőállománya is véges, főként ilyen célra. Nincs meg ehhez a szükséges logisztikai lánc, továbbá az Egyesült Államok segítsége nélkül nagyon korlátozottak az európaiak lehetőségei.
A szakértő szerint az Emmanuel Macronék által kezdeményezett akció inkább egy jelképes misszió, aminek nagyjából az lehet a célja, hogy elküldenek Nyugatról bizonyos mennyiségű katonát Ukrajnába, „hátha megrettennek ettől az oroszok”, komoly békefenntartó erő bevetésére csekélyebb az esély. Ehhez ugyanis nagyon sok katonára lenne szükség, még Volodimir Zelenszkij is azt hangoztatta nemrég, hogy
kétszázezer embert kellene mozgósítani Nyugaton, ami az NKE programvezetője szerint jelen pillanatban kivitelezhetetlen, sőt a rotáció miatt még az Egyesült Államok is csak nagyon nehezen tudna ekkora erőt kiállítani.
Úgy véli, egy nagyszabású békefenntartó misszió esetében nem lehetne kikerülni India vagy Kína bevételét sem, ami elméleti szinten fel is merült, de konkrét lépések még nem történtek. A szakértő megjegyezte: olyan sok a bizonytalan faktor és annyi a hiányosság, hogy nem valószínű, hogy a hajlandók koalíciója a közeljövőben el tudna indítani egy komolyabb békefenntartó akciót.
Mást akar Európa és mást az USA
Az Egyesült Államok nem vett részt a párizsi egyeztetésen, amit Demkó Attila furcsának tart, de nem meglepő annak tükrében, hogy az utóbbi időben fokozódott a feszültség az USA és bizonyos európai nagyhatalmak között. A szakértő hozzátette: Európa jól láthatóan megpróbál reagálni az amerikai vezetés egyes politikai intézkedéseire, és egyre inkább sűrűsödnek az ellentétek a felek között. Az egyik legfőbb feszültségforrás az, hogy az amerikai kormányzat jelezte: az Oroszországgal való megállapodás érdekében bizonyos gazdasági szankciókat enyhíteni kellene, ami azonban a legtöbb európai ország számára nem vállalható. Keir Starmer brit miniszterelnök határozottan kijelentette, hogy marad minden egyes Oroszország elleni szankció, sőt továbbiakat is kivetne. Az Egyesült Államok pénzügyminisztere nemrég felvetette annak a lehetőségét, hogy Oroszország visszatérhetne a SWIFT-rendszerbe, ami szintén nagy ellenállást váltott ki több európai ország vezetőjéből.
Demkó Attila jelezte: a SWIFT-rendszer európai kézben van, más területeken, ügyekben viszont kevesebb beleszólási lehetőségük van az európai országoknak, amelyek így sok esetben nem tudják megadni azt a segítséget Ukrajnának, amit az Egyesült Államok. A felsorolt példák azt mutatják, hogy nő a feszültség Európa és Amerika között, így pedig nagyon nehéz lesz előrelépéseket tenni.
A biztonságpolitikai szakértő nem látja, hogyan lehetne konstruktív módon beilleszteni a remélt békefolyamatba a mostani francia–brit kezdeményezést. Mint mondta, az egyik lehetséges út az lenne, ha Európa és az USA kibékülésével addig támogatná a Nyugat Ukrajnát, ameddig csak bírja. Ennek azonban az a veszélye, hogy a végén Ukrajna összeomolhat, mert hiába kap folyamatosan támogatást, nem valószínű, hogy még évekig tudná folytatni a harcokat a fronton, ellenben az oroszokkal, akik Demkó Attila megítélése szerint képesek erre.
A másik opció a kompromisszum lehetne Oroszországgal, ami nyilván azzal járna, hogy Ukrajnának le kellene mondania bizonyos területekről. Az európai országok között nincs egyetértés, hogy melyik utat kellene választani, ezért vált ki a hajlandók koalíciója, amely egyértelműen támogatni akarja Ukrajnát Oroszországgal szemben. „Nehéz lesz feloldani a kialakult ellentétet, hiszen
az amerikaiak az oroszokkal való mielőbbi megállapodást sürgetik, miközben az új európai tömörülés kiállt Ukrajna mellett, és folytatná védelmének finanszírozást, ameddig csak lehet”
– fejtegette a szakértő.
A párizsi találkozón nemcsak a brit miniszterelnök, hanem a német kancellár is az Oroszország elleni szankciók szigorítása mellett érvelt. Demkó Attila úgy véli, az oroszoknak leginkább az olajexport esetében lehet nagy kellemetlenségeket okozni, ezen a területen lehetnek igazán hatékonyak a szankciók, ha például „sikerülne még jobban megfogni az árnyékflottájukat”, esetleg lejjebb vinni az olajárakat.
A szakértő szerint erősen kérdéses, hogy Európa képes lesz-e mindezekre, mert az olajárak meghatározásában Szaúd-Arábiának és az Egyesült Államoknak is nagy a befolyása. A viszonyok alakulása miatt nincs sok esély a megegyezésre, a technikai kérdésekben viszont több részletben is azonos nevezőre kellene jutniuk a feleknek.
