Emmanuel Macron francia elnök szerda este hivatalában fogadja ukrán kollégáját, Volodimir Zelenszkijt, hogy előkészítsék a másnapi párizsi csúcstalálkozót. Macron csütörtök délelőtt újabb csúcstalálkozót szervez, amelynek célja, hogy véglegesítsék az Ukrajnának nyújtandó rövid távú katonai támogatással kapcsolatos feladatokat, az európai hadseregek által nyújtott biztonsági garanciákat, beleértve a szárazföldi csapatokat Ukrajna területén. Diplomáciai források szerint csütörtökre több mint húsz európai uniós és/vagy NATO-tagállam, köztük az Egyesült Királyság, Kanada, Norvégia és Törökország kapott meghívást.

„Nagyon nehéz megmondani, hogyan is nézne ki a békefenntartás a gyakorlatban, hiszen Ukrajna teljesen mást szeretne, mint Oroszország” – mondta az InfoRádióban Kaiser Ferenc. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint Moszkva semmilyen európai vagy NATO-erőt nem látna szívesen Ukrajnában, sőt, meg is ígérte, ha mégis megtörténik ilyesmi, akkor katonai csapást fog mérni a küldöttségre. A szakértő emlékeztetett, hogy Oroszország éppen azért indította ezt a háborút nem csak fizikai, hanem retorikai szinten is, hogy Ukrajna ne kerülhessen közelebb a NATO-hoz.

Ha most a tűzszünet ellenőrzésére NATO-erők települnének Ukrajnába, az Moszkva számára felérne egy vereséggel.

Az orosz kormányzat többször is jelezte éppen ezért, hogy semmilyen tűzszüneti megállapodásba nem fog belemenni, aminek része az európai békefenntartók betelepülése, mert azt agressziónak fogja értelmezni – tette hozzá a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense.

Török békefenntartók bevetésébe esetleg beleegyeznének az oroszok Kaiser Ferenc szerint, többek között azért is mert Recep Tayyip Erdogan török elnök valószínűleg könnyebben dűlőre jutna Vlagyimir Putyinnal, de a szakértő úgy véli, az is furcsán mutatna, ha NATO-csapatok csak Törökországból mehetnének Ukrajnába, ebben az esetben Kijev is mondhatná, hogy például brit támogatást kér.

Olyan információk is felröppentek, hogy Pekinggel is megindult az európai egyeztetés, hogy kínai csapatok is vegyenek részt a misszióban, de ezeket a kínai vezetés cáfolta. „Ez Ukrajnának azért lenne előnyös és komoly biztonsági garancia, mert valószínűtlen, hogy az oroszok a kínai erőkön átgázolnának” – mondta a szakértő. Egyelőre azonban nem tudni, hogy erről mi a véleménye Moszkvának, illetve Pekingnek.

Kaiser Ferenc szerint a kínai vezetés nem ellenezné ezt a felállást, hiszen a világpolitikai helyzetének ugrásszerű növekedésével járna, ha Európába egy békefenntartó misszió keretében csapatokat telepíthetne. Felvetődött még India részvétele is, hiszen 1,42 milliárdos lakosságával nem elhanyagolható tényező, a docens felhívta azonban a figyelmet, hogy

a békefenntartók jelenlétét az európai államoknak kellene finanszírozniuk, hiszen sem Moszkva, sem Washington nem fog erre költeni.

„Márpedig 150-250 ezer katona telepítéséről lenne szó kezdetben. Később, hónapok elteltével, amikor stabilizálódni látszik a helyzet, fokozatosan csökkenteni lehetne a számukat néhány tízezer főre, de ez egyelőre inkább csak álom, mint realitás” – jegyezte meg a szakértő.

Kaiser Ferenc kiemelte, a csütörtöki párizsi tárgyalásnak semmi köze az Egyesült Államok és Oroszország között folyó egyeztetéshez, azt az amerikai diplomácia önjáró módon intézi Ukrajna és Európa feje felett. Megjegyezte, ebben az az érdekes, hogy Washington folyamatosan hangsúlyozza, hogy az általuk megkötendő alkut Európa fogja betartatni. „Így azért nehéz megállapodást kötni, mert hogyan várható el egy, a tárgyalásba be sem vont féltől, hogy mások érdekeit szolgálja?” – tette fel a kérdést a docens, aki szerint ez naiv elképzelés.

Kaiser Ferenc szerint lesz majd egy olyan pillanat, amikor az amerikai vezetés az európaiakkal is le fog ülni egyeztetni. Európa részéről pedig proaktív kezdeményezés, hogy próbálja jelezni Ukrajnának, hogy továbbra is támogatja a folyamatot, miközben az ukránok bizalma megrendült Washingtonban. A tengerentúlra pedig az EU folyamatosan próbálja kommunikálni, hogy muszáj az öreg kontinens erejével is számolni, mert ha Donald Trump valóban nem akar békefenntartókat küldeni Ukrajnába, akkor az európai katonai erőre lesz szükség az Oroszországnak való "ellentartáshoz".

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense hozzátette még, hogy valószínűleg az amerikai vezetés sem olyan naiv, hogy elhiggye, Vlagyimir Putyin és az orosz elit lemondott a hódítási törekvéseiről. Oroszországnak egyértelműen lennének még területi követelései a közeljövőben, és nem csak Ukrajnában, hanem a Baltikum vagy akár Finnország felé is.