Infostart.hu
eur:
366.6
usd:
327.51
bux:
0
2026. október 23. péntek Gyöngyi
Aggodalmas gazda az aszály és a szárazság által sújtott kukoricaföldjén.
Nyitókép: Getty Images

Kétszer fáj az aszály: a gazdák nagy része veszteséggel zárja majd az évet

Egy közepesen jó év csapadékmennyisége hiányzik az országból. A kukoricatermésen a jobb helyzetben lévő Dunántúl menthet valamennyit, de így is exportra szorul majd az ország.

A gazdák nagy része veszteséggel fogja zárni az idei évet – mondta Molnár János, az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium agrárgazdasági államtitkára a betakarítási koordinációs bizottság ülését követő sajtótájékoztatón. Hozzátette, a csapadékhiány a mezőgazdaságra nagyon kedvezőtlenül hatott, a kialakult helyzet mindenkit jelentős kihívások elé állított. A csapadék idei hiánya a rendkívül aszályos 2022. évit is meghaladta.

A vízügyi hatóság adatai alapján az ország nagy részén nagyjából 600 milliméternyi csapadék hiányzik, ami egy közepesen jó év csapadékmennyiségének felel meg, azaz

több mint egy évnyi csapadék hiányzik a talajból és a vízháztartásokból

– emelte ki.

Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke kiemelte, hogy 2026 rendkívüli év volt a szántóföldi növénytermesztésben, a terméseredmények kedvezőtlenül alakultak.

Jelezte, hogy 2022 óta folyamatosan készülnek az aszályos időszakokra. Idén a napraforgó vetésterülete meghaladta a kukoricáét, ami tíz évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna Magyarországon. Hozzátette, idén 780 ezer hektáron vetettek napraforgót. A vetésterület növelésére azért volt szükség, mert a napraforgó ellenállóbb a kukoricánál. Az aszály miatt azonban idén gyenge termés várható: hektáronként átlagosan 1,6 tonna napraforgó betakarításával számolnak.

A betakarítás az elmúlt évekhez képest korábban, már megkezdődött, és jelenleg 80 százalék felett tart.

Idén a kukorica vetésterülete több mint a felére csökkent 2022-höz képest. Magyarországon 589 ezer hektáron vetettek szemeskukoricát, ám az aszály miatt sok vetésterület tönkrement, így várhatóan csak mintegy 500 ezer hektárról tudják betakarítani a termést. Hektáronként átlagosan 3 tonnás terméssel számolnak.

Az átlagot javíthatja a kedvezőbb helyzetben lévő, később betakarítandó dunántúli területek termése. Így összesen mintegy 1,5 millió tonna kukorica teremhet Magyarországon, ami elmarad a hazai felhasználási igénytől.

Petőházi Tamás szólt arról is, hogy elkezdődtek az őszi vetések. Az őszi káposztarepcét 146 ezer hektáron vetettek. A kalászosok vetésterületének 10-15 százalékos növekedése várható az országban.

A gabonatermesztők szövetségének elnöke szerint a klímaváltozás miatt nemcsak Magyarországon, hanem az egész északi féltekén csökken a mezőgazdasági termés. Ennek hatására a mezőgazdasági termékek ára a világpiacon is emelkedik, amit a magasabb szállítási és energiaárak tovább növelnek.

Címlapról ajánljuk
A Margit hídnál tart a Zászlómenet – percről percre az október 23-i eseményekről

A Margit hídnál tart a Zászlómenet – percről percre az október 23-i eseményekről

Országszerte megemlékeznek ma az 1956-os forradalomról és szabadságharcról; a 70. évforduló alkalmából ünnepi rendezvényt tartanak az Országházban külföldi vendégek részvételével. A világ számos pontján szerveznek koszorúzást, megemlékezést, ünnepi műsort: Kanadában magyar nemzeti színekkel világítják meg a Niagara-vízesést, Rio de Janeiróban a Megváltó Krisztus-szobrot, de ünnepi fényfestés lesz az isztambuli Boszporusz-hídon és Prágában is. Kövesse velünk az eseményeket!

Romsics Ignác az Arénában: az 1956-os forradalom sokszínűségében az egységet a függetlenség és a szabadság vágya adta

Az 1956-os forradalom emlékezetéről, a szovjetek és az amerikaiak szerepéről, a felkelők céljairól, a harcok lehetséges kimeneteléről, majd a kádári megtorlásról és konszolidációról beszélt Romsics Ignác történész, akadémikus az InfoRádió Aréna című műsorában.
inforadio
ARÉNA
2026.10.26. hétfő, 18:00
Nagy Sándor Gyula
Latin-Amerika-kutató, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára
Nem a 200 ezer forinton múlik: a társasházi felújítások sorsa a közgyűlés előtt dől el

Nem a 200 ezer forinton múlik: a társasházi felújítások sorsa a közgyűlés előtt dől el

Az új, 2027-re ígért energetikai felújítási program a korábbi ciklusokhoz képest jóval nagyobb mozgásteret nyithat a társasházaknak. A támogatási összeg azonban csak akkor válik valódi beruházássá, ha a lakóközösség már a pályázat megjelenése előtt tisztázza a műszaki célt, a finanszírozást és a közös döntés módját. Az Otthon Melege Program és a 0 százalékos MFB-hitel története pontosan erre figyelmeztet. A téma terítéken lesz majd a Portfolio Future of Construction konferenciáján is, mindenképp érdemes velünk tartani!

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×