Az európai katonák pont akkor lépnek ki, amikor a legnagyobb szükség volna rájuk – írta még tavaly a Politico című lap. Mindez még Donald Trump amerikai elnökválasztási győzelme az európaiakat felrázó ukrajnai béketerve előtt történt.

Az európai katonai vezetők már 2024-ben is fogták a fejüket, amiért nem tudnak elég újoncot verbuválni. A német Bundeswehrből például 2023-ban 1537 ember szerelt le, aminek nyomán 181 ezer főre csökkent az állomány. A franciák közben terveket szőttek az aktív szolgálatban lévők megtartására. Dániában felmerült a nők sorkatonai szolgálata, és Horvátország is elkezdte mérlegelni a kötelező szolgálat visszaállítását.

A briteknél évente 1100 emberrel kevesebbet sikerül felvenni, mint szükséges – a szám felér két gyalogsági zászlóalj létszámával. A legutóbb a múlt héten merült fel megoldásként a sorkatonai szolgálat, amikor a lett elnök azt mondta: Európában feltétlenül vissza kéne hozni. Amire a britek – a „Tettrekészek koalíciójának” vezetői – gyorsan nemet mondtak.

A Financial Times pedig most azt írta, hogy minden negyedik német újonc fél éven belül kilép a hadseregből. A Bundeswehr épp akkor küszködik a létszám felpumpálásával, amikor Berlin azt mondja, hogy kész radikálisan többet tenni a hon- és az európai védelemért. A cél az, hogy 2031-re 203 ezres legyen a Bundeswehr – ehhez képest áll most 181 ezer főn a létszám.

"A hadsereg zsugorodik és öregszik"

– mondta Eva Högl, a szövetségi parlament fegyveres erőkért felelős illetékese, amikor bemutatta a Bundeswehr állapotáról szóló éves jelentését. E szerint az átlagéletkor 33 évről 34 évre ment fel. „Ezt sürgősen meg kell állítani és vissza kell fordítani. A csapatok túlterheltek. Megkockáztatom, hogy eljutottak a határig, és nem bírják tovább. Pedig szükség van rájuk a honvédelemben, a NATO szövetségi védelemben és a nemzetközi válságmenedzselésben” – mondta.

Mindez épp akkor hangzott el, amikor Európa abból a sokkból lábadozik, hogy az Egyesült Államok nem hajlandó a biztonsága fő garantálója lenni – legalábbis Donald Trump alatt nem –, miközben Trump Ukrajnát területi veszteségekkel járó békekötésre akarja rávenni. Ennek hatására különböző európai vezetők hangzatos szólamokban sürgették a katonai kiadások felpörgetését és a védelmi képességek növelését, továbbá Ukrajna támogatását. De még a harcosabb Kijev-párti országok sem sietnek békefenntartókat felajánlani Keir Starmer brit miniszterelnök felhívása nyomán. Högl asszony például azt mondta:

„Korai még a potenciális tűzszünetet ellenőrző katonák vezényléséről beszélni.”

Tény: az ukrajnai invázió nyomán Olaf Scholz leköszönő kancellár mérföldkőnek számító, 100 milliárd eurós alapot hirdetett meg fegyveres erőknek. Várható utóda, Friedrich Merz pedig a hitelfelvételi szabályok korlátlan lazításával pumpálná fel a katonai kiadásokat.

A németek és mások közben rájöttek, hogy a katonacsaládok egyben tartása lehet az egyik út: ezért javítani akarják gyermekgondozást és növelni a katonai nyugdíjakat, hogy vonzóbbá tegyék a pályát.