Emmanuel Macron az Ukrajnát támogató államok koalíciójának párizsi találkozója végén tartott sajtótájékoztatóján bejelentette azt is, hogy az Európai Unió felgyorsítja a G7 által elhatározott hitelek kifizetését. Szintén közölte: Ukrajna szövetségesei egyhangúlag egyetértettek abban, hogy a Moszkva elleni szankciókat nem szabad feloldani.

Hozzátette, ő és Keir Starmer brit miniszterelnök fogja irányítani a nemzetközi koalíció erőfeszítéseit. „Úgy gondolom, hogy a következő három-négy héten belül meglehetősen pontos cselekvési tervünk lesz erre a két kérdésre – az ukrán hadsereg és a biztonsági erők formájára – a követelményekkel, de a hozzájárulókkal is” – jelentette ki a francia elnök az Ukrajnát támogató államok koalíciójának párizsi csúcstalálkozója végén.

Hozzátette, hogy most ő maga és Keir Starmer brit miniszterelnök fogja vezetni ennek az európai államok mellett Kanadát is magában foglaló koalíciónak az erőfeszítéseit, amelyben az uniós intézmények és a NATO is részt vesz.

Emmanuel Macron úgy vélte, hogy a békemegállapodás megkötése után Ukrajna biztonságának legjobb garanciája a hadsereg megerősítése lenne. „A brit miniszterelnök és én megbízást adtunk a vezérkari főnökeinknek, hogy

a következő napokban francia–brit csapatokat Ukrajnába delegáljanak (...), hogy minden területen pontosan előkészítsük, milyen lesz a jövőbeni ukrán hadsereg formátuma”

– jelentette ki.

Az államfő elismerte, az Ukrajnát támogató országok nem egységesek abban, hogy egy esetleges békemegállapodás után csapatokat küldjenek-e az országba. De az egyhangúságra nincs is szükség – jelentette ki Macron. „A megállapodás megvan, és mi most továbblépünk és dolgozunk. És így valóban lesz egy megerősítő erő, amelybe több európai ország is bekapcsolódik” – mondta.

A francia elnök a sajtótájékoztatóján bejelentette azt is, hogy az Európai Unió felgyorsítja a Hetek által eldöntött, Ukrajnának nyújtandó kölcsönök kifizetését, és közölte, hogy Ukrajna szövetségesei „egyhangúlag egyetértettek abban, hogy a Moszkva elleni szankciókat nem szabad feloldani”.

Emmanuel Macron azt is elmondta, reméli, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök nagyon aktív szerepet játszhat az ukrajnai béke előmozdításában. „Tekintettel az Oroszországgal folytatott párbeszédének minőségére, tekintettel a Brazíliával néhány hónappal ezelőtt tett békekezdeményezésére, remélem, hogy Hszi elnök nagyon aktív szerepet játszhat abban, hogy segítsen nekünk a szilárd és tartós béke megteremtésében” – mondta a francia elnök.

Emmanuel Macron leszögezte: „Valóban fordulóponthoz érkeztünk. A tárgyalások megkezdődtek, és üdvözlendőek. A célunk egyértelmű: a béke kivívása, és a legjobb tárgyalási pozícióba kell hoznunk Ukrajnát, és biztosítanunk kell, hogy a békemegállapodás szilárd és tartós legyen minden európai számára”. Az államfő hozzátette: „Ukrajnának volt bátorsága elfogadni a 30 napos tűzszünetet. Az ukrán döntés óta nem érkezett orosz válasz. Újabb részleges és hipotetikus tűzszünetekre vonatkozó feltételek születtek, ugyanakkor napról napra egyre súlyosabbak a csapások” – fogalmazott a francia elnök.

„Nincs értelme megszüntetni a szankciókat mindaddig, amíg a béke nem állt helyre igazán, és ettől sajnos még messze vagyunk” – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár a csúcstalálkozó végén, úgy ítélve meg, hogy „súlyos hiba” lenne most ezt megtenni. „Éppen ellenkezőleg, azt beszéltük meg, hogy miként lehetne szigorítani a szankciókat” – erősítette meg Keir Starmer brit miniszterelnök.

„Megvitattuk a béke helyreállításának terveit, a fegyveres erők mozgósítását és a hadműveleti terveket, legyen szó légi, szárazföldi vagy tengeri hadműveletekről” – tette hozzá. „Teljes támogatásunkról biztosítjuk Önöket (ukránokat), ameddig csak szükséges” – mondta a brit kormányfő a mellette álló ukrán kollégájának.

Keir Starmer – a Downing Street által ismertetett – nyilatkozatában úgy fogalmazott: az értekezlet résztvevői arra a megállapításra jutottak, hogy

Oroszország az obstrukció módszerével késlelteti az elmúlt napokban bejelentett tűzszüneti megállapodások végrehajtását.

A brit kormányfő szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a múlt héten beleegyezett az ukrajnai energiaipari infrastruktúra elleni támadások szüneteltetésébe, de az orosz fegyveres erők azóta is támadják ezeket a települési létesítményeket Ukrajna-szerte, és az orosz fél a fekete-tengeri tűzszünet bejelentése után is újabb, késleltető hatású feltételekkel állt elő.

Oroszország időhúzásra játszik, de ezt nem szabad megengedni, hanem határidőt kell szabni a tényleges előrelépés eléréséhez, és Oroszországot rá kell szorítani ennek a határidőnek a betartására - mondta a londoni kormányfői hivatal által ismertetett csütörtöki nyilatkozatában a brit miniszterelnök.

Keir Starmer szerint éppen ezért a párizsi értekezleten megállapodás született arról, hogy fokozni kell az Oroszországra gyakorolt nyomást, annak érdekében, hogy az orosz fél vegye komolyan az ukrajnai rendezés ügyét. A brit kormányfő szerint ennek első lépése a katonai nyomás erősítése. Ennek jegyében John Healey brit védelmi miniszter elnökletével április 11-én megtartja következő ülését az ukrajnai védelmi kontaktcsoport, és a találkozó napirendjén az ukrán harcképességet fenntartó további katonai segélyszállítmányok összeállítása szerepel. Starmer szerint a második lépés az Oroszországra gyakorolt gazdasági nyomás fokozása újabb, még keményebb – mindenekelőtt az energiahordozókból származó orosz bevételekre összpontosító – szankciók formájában.

Párizsban mintegy harminc ország vett részt azon a nemzetközi csúcstalálkozón, amelynek célja az volt, hogy Ukrajna támogatói véglegesítsék a Kijevnek nyújtandó biztonsági garanciákat egy Oroszországgal kötendő jövőbeli békemegállapodás esetére. Az Emmanuel Macron által "önkéntesek koalíciójának" elnevezett csoport tanácskozásán Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mellett ott volt többek között Keir Starmer brit, Giorgia Meloni olasz és Donald Tusk lengyel kormányfő, valamint Olaf Scholz német kancellár és Cevdet Yilmaz török alelnök.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök motiválónak nevezte a csütörtöki párizsi csúcstalálkozót, amely Ukrajna támogatására összpontosított.

„Úgy gondolom, hogy a csúcstalálkozó nagyon motiváló, a párbeszédem a (találkozón részt vevő) vezetőkkel inspiráló volt. A vezetők eltökéltek és nem hagynak magunkra minket. Továbbra is támogatni fogják Ukrajnát, és ez rossz hír Putyinnak” – mondta Zelenszkij a rendezvény végén tartott párizsi sajtótájékoztatón az Interfax-Ukrajina hírügynökség beszámolója szerint.

Hangsúlyozta, hogy Ukrajna nem fogja feladni területeit és függetlenségét. „Nem áll szándékunkban megadni magunkat, sem feladni területeinket, sem a függetlenségünket. (Vlagyimir) Putyin (orosz elnök) nem fog tudni egyszerűen elbánni velünk. Ezért a hangulatom teljesen rendben van. Nem vagyunk egyedül. Ukrajna egy erős ország, amely valóban békét akar” – emelte ki.

Zelenszkij hangsúlyozta, hogy Európa egységesen nem ismeri el az Oroszország által megszállt ukrán területeket orosznak, ugyanakkor az Egyesült Államok részéről kompromisszumokra utaló jeleket látott. „Nagyon fontos, hogy Európa a mi oldalunkon áll, tiszteletben tartva Ukrajna területi integritását és szuverenitását. Egyetlen megszállt területet sem ismernek el jogilag orosznak, és ez rendkívül fontos. Ugyanakkor az Egyesült Államokból bizonyos kompromisszumokról kapunk jelzéseket a területeket illetően. Ezeket a jelzéseket a médiában is láthattuk, hallhattuk. Szaúd-Arábiában viszont erről nem esett szó” – fejtette ki. Leszögezte továbbá, hogy

Oroszországnak felelősséget kell vállalnia a nemzetközi jog megsértéséért.

Az ukrán elnök megismételte, hogy Európa részvétele elengedhetetlen a háború befejezéséről szóló tárgyalásokon, egyúttal jelezte, hogy Franciaország és az Egyesült Királyság fogja képviselni ezeken Európát. „Ukrajna álláspontja világos: Európának részt kell vennie a béketárgyalásokon. Ez kötelező. Más lehetőséget nem veszünk figyelembe, ez a határozott álláspontunk. Európa nagy és fontos szereplő, ezért egyértelmű képviseletre van szüksége a tárgyalóasztalnál. Európai partnereinkkel megállapodtunk, hogy Franciaország és az Egyesült Királyság fogja képviselni Európát” – mondta Zelenszkij. Hozzátette, hogy ez az egyértelmű álláspont Ukrajna részéről, és ezt az üzenetet minden partnernek, köztük az Egyesült Államoknak is közvetíteni kívánják.

Az államfő rámutatott, az Egyesült Államok hitelessége attól függ, miként reagál az orosz szerződésszegésekre. Ha Washington határozott válaszlépéseket tesz, akkor megmarad a bizalom, azonban ha a szankciók enyhítéséről kezdődnek tárgyalások, az már más kérdés. „Ha az oroszok megszegnek bármilyen megállapodást, és Amerika határozottan reagál erre, akkor mindannyian bízunk Amerikában és az amerikai elnökben. Ha viszont az oroszok megsértik a megállapodásokat, és ezért nem éri őket semmilyen következmény, sőt, egyesek a szankciók enyhítéséről beszélnek, akkor itt már nem a bizalom kérdéséről van szó, hanem valami egészen másról. Felmerül a kérdés: mihez kezdünk ezzel az egésszel a továbbiakban?” – fogalmazott Zelenszkij.

Ismételten aláhúzta, hogy a fekete-tengeri tűzszünetre elsősorban Oroszországnak volt szüksége, mivel az ukrán humanitárius folyosó már régóta nélkülük is működött. Hozzátette, másrészről azért is volt rá szükségük, mert komoly veszteségeket szenvednek el a Fekete-tengeren. „De természetesen mi a tűzszünet és a harcok beszüntetése mellett vagyunk. Ezért készen állunk a megállapodásra mind az energiaszektorra, mind a polgári infrastruktúrára, mind pedig a Fekete-tengerre kiterjedő tűzszünetről” – szögezte le az ukrán elnök.