Egy hazai kerekasztal-beszélgetésen az amerikai elnökválasztás várható hatásait vizsgálták a magyar külpolitikára és a külgazdasági mozgástérre. Tárnok Balázs az InfoRádióban elmondta: felidézték, hogy Donald Trump milyen főbb intézkedéseket hozott első elnöksége idején, és ezek alapján megpróbálták előrevetíteni, mi várható majd tőle 2025 januárjától, amikor hivatalosan visszatér a Fehér Házba. Ugyanakkor hozzátette: „a jóslás egy nehéz műfaj”, ráadásul a második Trump-adminisztráció várhatóan több területen is más politikát folytat majd, mint az első.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének kutatásért felelős igazgatója szerint nem lesz egyszerű a következő négy év a nemzetközi politikai életben, mivel komoly kihívásokkal kell szembenézni a világban játszódó bonyolult folyamatok miatt. Úgy véli, senki sem lehet teljesen biztos abban, hogy a következő években tényleges politikai cselekvés formájában is úgy valósul meg minden egyes kampányüzenet, ahogy az az elmúlt hónapokban elhangzott Donald Trumptól. Ugyanakkor Tárnok Balázs szerint az nem képezi vita tárgyát, hogy „jó személyes viszony van” a megválasztott amerikai elnök és Orbán Viktor között, ami „jó kezdetet jelenthet” a jövő évtől a két ország nemzetközi kapcsolataiban. Ezzel együtt kiemelte, hogy

a „trumpi cselekvések homlokterében továbbra is az amerikai érdek fog állni”,

hiszen a régi-új elnököt alapvetően „egy tranzakcionalista megközelítés jellemzi”, és a kutatási igazgató szerint a magyar külpolitika mozgásterét ehhez alkalmazkodva kell formálni.

A legtöbb embert az a kérdés foglalkoztatja, hogy ha az USA adott esetben az Európai Unió számára kedvezőtlen gazdasági döntéseket hozna, akkor ezen intézkedések alól kaphat-e bizonyos kivételeket Magyarország. Tárnok Balázs szerint ez azért összetett kérdés, mert ha úgy alakul, hogy növekednek az állami támogatások amerikai oldalon, és közben emelkednek a védővámok is, akkor kialakulhat egy esetleges kereskedelmi háború Kínával, ami viszont magyar szempontból nem lenne jó. Hangsúlyozta, hogy az EU-ban a közös kereskedelempolitika kizárólagos uniós hatáskör. Példaként az elektromos autókra kivetett védővámokat hozta fel, amely intézkedéssel több uniós tagállam sem értett egyet, végül mégis mindenki elfogadta a döntést, mert a közös kereskedelempolitika erre kötelezte valamennyi tagországot.

„Bármilyen gazdasági folyamatok is indulnak el a közeljövőben a világban, Magyarországra is jelentős hatással lesznek, és ez független a két vezető személyes jó viszonyától”

– magyarázta a jogász.

Az új Trump-kormány január végén lép hivatalba, és a jelölések kapcsán Tárnok Balázs úgy fogalmazott, „szinte mindenki héjának tűnik” a Kína-politikát illetően, vagyis az új adminisztráció várhatóan komoly, szigorú fellépéseket szorgalmaz majd a távol-keleti országgal szemben. Megjegyezte: amerikai szemszögből nem Kína jelent biztonságpolitikai fenyegetettséget, hanem elsősorban Oroszország. Az amerikai–kínai viszony sokkal inkább gazdasági okokból feszült, és a kutatási igazgató szerint nagy esély van arra, hogy kereskedelmi háború kezdődhet, ha az Egyesült Államok tovább élezi a helyzetet. „Ez már az első Trump-kormányzat idején is kezdett körvonalazódni, és az elmúlt években lényegében a Biden-adminisztráció is folytatta ezt a politikát” – emlékeztetett a szakértő.

Úgy véli, magyar szempontból az lesz a következő időszak egyik fő kérdése, hogy tartható lesz-e a második Trump-adminisztráció alatt is Magyarország „sajátos Kína-politikája”. Felhívta a figyelmet, hogy a kínai befektetések nagyon fontosak a magyar gazdaságnak, de nem szabad megfeledkezni a retorikai aspektusról sem. „A Kínával szembeni fellépés az Egyesült Államokban bipartizán kérdés, azaz pártokon átívelő konszenzus van az amerikai politikai elitben azzal kapcsolatban, hogy Kína komoly gazdasági fenyegetettséget jelent, amit nem lehet megfelelő válasz nélkül hagyni. Az a fő kérdés, hogy fenntartható lesz-e ez a Kína-politika” – fejtegette Tárnok Balázs.

A panelbeszélgetés résztvevői meglehetősen szkeptikusak voltak azzal kapcsolatban, hogy minden elemében fenntartható lesz-e a mostani megközelítés, de nem lehet kizárni, hogy lehet majd olyan üzleti megállapodásokat kötni, amelyek révén a leglényegesebb elemekről nem kell lemondania Magyarországnak, és maradhatnak itthon a kínai befektetések. Tárnok Balázs úgy fogalmazott,

elég kevés példa van a múltból arra, hogy „a gazdasági semlegesség hosszabb távon működött volna politikai semlegesség nélkül”.

Hozzátette: a hivatalba lépés előtt álló amerikai kormányzatban adott a Kína-ellenesség, nagy kérdés, hogy a magyar miniszterelnök és a leendő amerikai elnök közötti személyes jó viszonyt „hogyan tudja majd készpénzre váltani a gyakorlati politikában Magyarország”.

Feszült időszakot zárhat le a magyar és az amerikai vezetés

Ahogy arról az Infostart is beszámolt, Orbán Viktor, Szijjártó Péter és a 4iG elnöke, Jászai Gellért hétfőn a floridai Mar-a-Lagóban találkozott Donald Trumppal, Elon Muskkal, valamint Michael Waltzcal, aki nemzetbiztonsági tanácsadó lesz az új kormányzatban. Tárnok Balázs szerint vélhetően három fontos témát érintettek a felek. Mint fogalmazott, az elmúlt években „nem virágoztak” a magyar–amerikai általános politikai kapcsolatok, számos ideológiai vita volt a két ország vezetése között, ami ellentéteket, feszültségeket szült. A szakértő úgy véli, a hétfői egyeztetésen feltehetően erről is szó volt, és arra számít, hogy a következő évtől javulni fog a viszony.

A másik fő téma a biztonságpolitika lehetett, ami nemcsak Magyarországot, hanem az egész Európai Uniót érinti. Tárnok Balázs felvetette: nagy kérdés lesz, hogy a Kínával folytatott gazdasági versengés és a közel-keleti forrongás mellett mennyi ideje, ereje jut majd az Egyesült Államoknak Európa védelmére. Azt gondolja, hogy

a védelmi kiadások növelésével kapcsolatos amerikai elvárás fokozódni fog, és akár Magyarország is sajátos szerepet tölthet be ebben a biztonságpolitikai architektúrában.

Nagy valószínűséggel gazdaságpolitikai kérdések is felmerülhettek a találkozón, a szakértő szerint előnyös megállapodásokat köthet a magyar kormány a közeljövőben az amerikai adminisztrációval.

Természetesen hatással lesz a két ország közötti nemzetközi kapcsolatokra, hogy ki lesz a következő budapesti amerikai nagykövet. Tárnok Balázs felidézte, hogy az elmúlt évtizedekben a Republikánus Párt szinte kivétel nélkül olyan nagyköveteket küldött Magyarországra, akik a jó viszonyra törekedtek, illetve „a hagyományos értelemben vett nagyköveti feladatokat részesítették előnyben a két ország jó kapcsolatának előmozdítása érdekében”.

A kutatási igazgató szerint nagyon fontos, hogy minél előbb rendeződjenek a magyar–amerikai kapcsolatok, és olyan kérdéseket is tisztázzanak a felek, mint például a kettős adóztatás elkerülésének visszaállítása vagy az ESTA-val (beutazási engedély az Egyesült Államokba) kapcsolatos korábbi szigorítás eltörlése. Tárnok Balázs szerint olyan szimbolikus intézkedések ezek, amelyeket szankcióként alkalmazott Magyarországgal szemben a demokrata kormányzat, és ha ezeket korrigálják, enyhítik, akkor sokat javulhat a két ország közötti viszony, sőt sok más fontos kérdésekben is elindulhat a közös gondolkodás vagy együttműködés.