Infostart.hu
eur:
355.65
usd:
313.05
bux:
139301.72
2026. június 24. szerda Iván
Donald Trump megválasztott amerikai elnök (k) 2024. december 12-én a New York-i Értéktőzsdén, ahol bejelentették, hogy a Time amerikai hírmagazin őt választotta az év emberévé. A háttérben Doug Burgum észak-dakotai republikánus kormányzó (b) Robert Kennedy Jr., Trump jelöltje (b2) az egészségügyi és humán szolgáltatások minisztériumának élére és J. D. Vance megválasztott alelnök (j).
Nyitókép: MTI/AP/Alex Brandon

Donald Trump az Oroszországot támadó ballisztikus rakétákról nyilatkozott

Donald Trump a Time-nak: "Határozottan ellenzem, hogy rakétákat indítsanak több száz mérföldes távolságra Oroszország területén".

A Time amerikai magazin Donald Trumpot választotta az év emberének immár másodszor; a lap csütörtöki számában megjelent interjúban a megválasztott elnök bírálta, hogy Kijev oroszországi mélységi támadásokra használja fel az Egyesült Államoktól kapott ballisztikus rakétákat.

Trump szerint az elnökválasztáson elsősorban az illegális bevándorlás kezelésére vonatkozó elképzelései segítették győzelemhez, és beszélt arról is, hogy Ukrajnát nem akarja magára hagyni.

A folyóirat 2016-ban, első elnökválasztási győzelme után is Trumpot választotta az év emberének.

A magazin mostani indoklása szerint Donald Trump nagy hatása volt az amerikai belpolitikára és az ország világban betöltött szerepére.

"Mindannyian, a legfanatikusabb támogatóitól a kritikusaiig, Trump korában élünk. Átalakította az amerikai politikát" - írta Sam Jacobs, a Time főszerkesztője.

Donald Trump a lapnak elmondta, hogy szerinte az elnökválasztáson elsősorban az amerikai gazdaság, de még inkább az illegális bevándorlás kezelését illető elképzelései segítették győzelemhez. "A demokraták nem tudtak ráérezni az ország hangulatára. Ez az ország dühös a bevándorlók miatt. De ami szerintem komolyabb tényező, az az országhatár kérdése" - mondta.

A megválasztott elnök közölte: az általa tervezett tömeges kitoloncolások végrehajtása érdekében a törvények adta kereteken belül be fogja vetni az amerikai haderőt is. "Én ezt az országunk elleni inváziónak tekintem (…) Bevetjük a Nemzeti Gárdát is, és addig megyünk, ameddig az országunk törvényei megengedik" - fogalmazott.

Donald Trump arra a kérdésre, hogy csökkentené-e az Ukrajnának nyújtott amerikai katonai és humanitárius segélyeket, ha Kijev elutasítaná az új amerikai kormány által közvetített békemegállapodást, azt mondta: "Van egy nagyon jó tervem a segítségnyújtásra, ám ha elkezdeném felfedni ezt a tervet, gyakorlatilag hasztalanná válna".

Kérdésre leszögezte: Ukrajnát nem akarja magára hagyni, de megállapodást akar elérni, aminek "az egyetlen módja, ha nem hagyjuk el a terepet". Megjegyezte másfelől, hogy az észak-koreai csapatok bevetése az orosz erők oldalán nagyon bonyolulttá teszi a helyzetet.

Trump bírálta, hogy Kijev oroszországi mélységi támadásokra használja fel az Egyesült Államoktól kapott ballisztikus rakétákat. "Határozottan ellenzem, hogy rakétákat indítsanak több száz mérföldes távolságra Oroszország területén. Miért tesszük ezt? Csak eszkaláljuk ezt a háborút, és tovább rontjuk a helyzetet. Ezt nem lett volna szabad megengedni!" - mondta.

Megdöbbentőnek nevezte az ukrajnai háború áldozatainak a számát mindkét oldalon, különösen az elmúlt hónapban elesettekét. "Amikor a valódi számok nyilvánosságra kerülnek majd, olyan számokat látnak, amelyeket nem hisznek el" - jegyezte meg.

A politikus arra a kérdésre nem kívánt válaszolni, hogy beszélt-e Vlagyimir Putyin orosz elnökkel elnökválasztási győzelme óta.

Trump a Közel-Keleten kialakult helyzetet "szörnyűnek" nevezte, és az ukrajnai háború lezárásánál bonyolultabbnak, de könnyebben kezelhetőnek értékelte. A jelenlegi körülmények alapján úgy látja, hogy a térségben "nagyon produktív dolgok fognak történni". Az interjúban többször is felidézte a Hamász palesztin iszlamista szervezet Izrael ellen tavaly október 7-én elkövetett terrortámadását, amelyről szerinte "az emberek elfeledkeztek", pedig nemcsak Izraelt, hanem szerinte az egész világot érte csapás azon a "tragikus napon".

Címlapról ajánljuk
Sinkó Eszter: valódi egészségügyi rendszerváltáshoz nem elegendőek a személycserék

Sinkó Eszter: valódi egészségügyi rendszerváltáshoz nem elegendőek a személycserék

Több olyan eleme is volt az eddigi rendszernek, amelyek azt mutatták, hogy állam által vezérelt egészségügy alakult ki az elmúlt tizenhat évben Magyarországon – mondta az egészségpolitikai szakértő egy konferencián. Úgy véli, drámaian romlott az egészségügyi ellátás színvonala ezen időszak alatt, ezért az új egészségügyi tárcának egyebek mellett javítania kell az egészségügyhöz való hozzáférést, továbbá rendeznie kell a köz- és magánellátás viszonyát.

Tarr Zoltán: ilyen lesz a közmédia

A cél a szabad, független közmédia, ami nem a mindenkori hatalmat szolgálja, hanem valóban a köz érdekében működik, a hiteles tájékoztatáson dolgozik, és megbízható, politikamentes intézmény - közölte a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter kedden a Facebook-oldalán, miután az Országgyűlés elfogadta a közmédia intézményrendszerének átalakításáról szóló jogszabályt.
inforadio
ARÉNA
2026.06.24. szerda, 18:00
Novák Zoltán
a Méltányosság Politikaelemző Központ projektigazgatója
Sötétbe borult a Krím, Putyin már tárgyalna a békéről - Híreink az ukrajnai háborúról szerdán

Sötétbe borult a Krím, Putyin már tárgyalna a békéről - Híreink az ukrajnai háborúról szerdán

Súlyos támadás érte Ukrajna felől az orosz megszállás alatt álló Krím félszigetet, felrobbant a balaklavai erőmű, Szevasztopol város és térsége sötétbe borult. Vlagyimir Putyin orosz elnök tegnap este arról beszélt, hogy tárgyalna Ukrajnával / Amerikával a háború lezárásáról, de továbbra is ragaszkodik az "annektált" megyék teljes egészéhez és Ukrajna katonai semlegességéhez. A frontvonalon szorongatják az oroszok Kosztyantynivkát, a város északi részébe is betöltek a megszálló katonák. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×