Infostart.hu
eur:
390.53
usd:
337.91
bux:
121795.19
2026. március 20. péntek Klaudia
Donald Trump amerikai elnök a koronavírus-járvány elleni kormányzati programról szóló sajtóértekezleten a washingtoni Fehér Ház déli kertjében 2020. november 13-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Polaris Images pool/Chris Kleponis

Komoly csapás lehet az autógyáraknak, ha Donald Trump beváltja fenyegetését

Az S&P Global szerint mind az európai, mind az amerikai autógyártók elveszíthetik akár nyereségük 17 százalékát, ha az Egyesült Államok importvámokat vet ki Mexikóra, Kanadára és Európára.

Donald Trump megválasztott amerikai elnök hétfőn azt írta Truth Social-profilján, hogy 25 százalékos vámot vetne ki a Kanadából és Mexikóból származó importra, amíg az érintett országok nem szorítják vissza a határon átkelő kábítószereket és migránsokat - írja a Portfolio.

Az S&P Global által közzétett jelentés szerint az exportorientált nagyvállalatok, mint például az autógyárak alaposan megszenvedhetik ezeket a büntetővámokat. Leginkább az Európában gyártó prémium márkák, mint a Volvo és a Jaguar Land Rover, valamint a nagy mennyiségben Mexikóban és Kanadában összeszereltető General Motors és Stellantis lennének kitéve a magasabb vámoknak.

"Arra számítunk, hogy az enyhítő intézkedések kezelhetővé teszik a potenciálisan magasabb vámokat, de a vámok, a 2025-től szigorodó európai CO2-szabályozás és a kínai és európai verseny erősödése által okozott nyereségnyomás együttes hatása növelheti a leminősítés kockázatát"

- írta beszámolójában az S&P.

Az elemzés szerint az autógyártók számára a legrosszabb elképzelhető végkimenetel szerint az EU-ból és az Egyesült Királyságból származó amerikai könnyűgépjármű-importra 20 százalékos, a Mexikóból és Kanadából származó importra pedig 25 százalékos vámot vetnek ki. Ebben az esetben a GM, a Stellantis, a Volvo és a Jaguar Land Rover esetében az S&P elemzése szerint 2025-ben a tervezett korrigált EBITDA több mint 20 százaléka kerülhet veszélybe.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.20. péntek, 18:00
Selmeczi Gabriella
a Fidesz–KDNP országgyűlési képviselője, a népjóléti bizottság alelnöke
Uniós csúcs: unalmas technokrata reformokat akartak, helyette Magyarország került a kereszttűzbe

Uniós csúcs: unalmas technokrata reformokat akartak, helyette Magyarország került a kereszttűzbe

Bár versenyképességi reformokért gyűltek össze Brüsszelben a tagállami vezetők, végül az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitel körüli konfliktus határozta meg az ülést. Orbán Viktor miniszterelnök a Barátság kőolajvezeték leállására hivatkozva már nemcsak az olajszállítás helyreállítását, hanem jövőbeli garanciákat is követelt, ami éles reakciókat váltott ki a többi tagállami vezetőből. A vita során a szokásos diplomatikus hangnem helyett a lojális együttműködés megsértéséről, a Tanács hitelességének kockázatáról és politikai zsarolásról beszéltek a nagyobb tagállamok és uniós intézmények vezetői. Bár a végkövetkeztetésekben részletes gazdasági és energiaügyi reformok szerepelnek – köztük egy 30 milliárd eurós beruházásösztönzési csomag, valamint szabályozáscsökkentései vállalások –, a csúcs politikai mérlege egyértelműen a magyar vétó körüli újabb konfliktus felé billent el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×