Infostart.hu
eur:
387.45
usd:
330.48
bux:
109547.02
2025. december 19. péntek Viola
Steel oil pipes from refinery in desert during sunset.
Nyitókép: imaginima/Getty Images

Pletser Tamás: a kétnapos csehországi olajszünet üzenet is lehetett Moszkvából

A leállást követően a legfrissebb hírek szerint az ország újra zavartalanul kap olajat, a hatóságok nem hozták nyilvánosságra a fennakadás okát. Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője szerint akár figyelmeztetésnek is szánhatta Oroszország a csapok elzárását.

"A cseh Unipetrol sem jelezte, hogy mi ennek a leállásnak a hátterében lévő ok, ezzel kapcsolatban csak találgatni lehet" - mondta az InfoRádióban Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője. Szerinte elképzelhető, hogy a történtek összefüggésben vannak azzal az amerikai szankcióval, amit a Gazprom Bank ellen hoztak nemrég, és aminek értelmében a pénzintézeten keresztüli fizetési megoldás megváltozik. Ezzel kapcsolatban orosz részről is volt egy változás, ugyanis egy új rendelet engedélyezi, hogy ne csak a Gazprom Bankon keresztül lehessen fizetni a szénhidrogénekért.

A szakértő megjegyezte, ennek van egy olyan olvasata is, hogy azért állhatott le két napra a szállítás, mert valamiféle üzenetet szerettek volna továbbítani Csehország felé, a cseh kormány ugyanis korábban kijelentette, hogy le szeretne válni az orosz kőolajról.

Pletser Tamás szerint ez akár már most is lehetséges lenne, csakhogy az Unipetrolnak még 2025 júniusáig élő szerződése van az orosz Rosznyefttyel. E szerződés keretében a cseh cég még vásárol olajat, és valószínűleg ki is szeretné tölteni a benne foglalt időt.

Az elemző rávilágított, hogy korábban felmerült okként, hogy a mentességet, amit Csehország az orosz kőolaj finomítására kapott, nem sikerült meghosszabbítani. Megjegyezte, hogy a jelek szerint valóban így történhetett, Prága ugyanis nem kérte ezt a derogációt az Európai Uniótól. Ez a Mol csoportot is érinti, ugyanis a Mol tulajdonában lévő pozsonyi finomító az egyik olyan cég, amelyik orosz olajból finomított termékekkel látta el Csehországot.

Magyarország esetében az a helyzet, hogy vehet vezetéken keresztül kőolajat Oroszországtól, finomíthatja is, viszont az uniós szabályozás értelmében az így készült termékeket csak belső piacon lehet értékesíteni. Vagyis a Mol százhalombattai finomítójában készült üzemanyagot csak Magyarországon lehet eladni, a pozsonyi finomítóban készültet pedig csak Szlovákiában, vagy nem EU-s országokban, például Ukrajnában. Ezt a mentességet most nem adta meg az unió.

Emiatt a százhalombattai finomítónak növelnie kell a tengeri kőolaj arányát, ha fenn akarja tartani a kapacitásai kihasználtságát, az ebből készült termékeket viszont már eladhatják Csehországba is.

Mindez a Mol csoportnak nem okoz fennakadást – szögezte le a szakértő. Ők készültek rá, hogy a derogáció nem lesz meghosszabbítva. Hozzátette, a magyar vállalat számára az talán a negatív fejlemény, hogy az orosz vezetékes kőolaj még mindig olcsóbb és kisebb szállítási költséggel jár, mint a tengeri kőolaj, azaz valószínűleg drágábban, Horvátország felől kell majd behozatni az olajat, amiből már nemzetközi piacon is értékesíthető termékek készülhetnek.

Csehországnak, illetve az Unipetrol csoportnak, amelyik az ország vezető olajipari cége, két nagy finomítója van. Az egyik a Kralupy nad Vltavouban található, már évek óta az Olaszországból induló TAL vezetéken, és annak meghosszabbításán, az IKL vezetéken keresztül kapja a tengeri kőolajat. A másik, a Litvinonban található finomító viszont hagyományosan orosz kőolajat vásárolt. Ezt a litvinovi finomítót is a TAL–IKL vezetéken keresztül láthatják majd el a csehek – mondta az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője, hozzátéve, hogy az ehhez szükséges beruházások elkészültek, tehát voltaképpen már most biztosítani lehetne a tengeri ellátást.

Viszont még él a szerződés a Rosznyefttyel, és ez az, ami miatt a következő fél évben még fognak orosz kőolajat vásárolni, és ezért is érintette őket váratlanul, hogy az oroszok leállították a szállítást

– magyarázta Pletser Tamás.

A leállás azonban nem okozott fennakadást, ugyanis a cseh kormány jelezte, hogy a hiányzó mennyiséget biztosítani tudja a stratégiai tartalékból. A szekértő megjegyezte, a finomítóknak egyébként is van általában legalább egy-két hétre elegendő készlete az üzem területén, ami a folyamatos tevékenység fenntartásához szükséges. Az elemző azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a kormány által felajánlott mennyiségre sem lesz feltétlenül szükség, lévén két nap után újraindult a szállítás.

Pletser Tamás leszögezte: a Mol csoport nem érintett, a hírek szerint minden Oroszországtól rendelt olajszállítmány megérkezett időben, a megfelelő mennyiségben.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

A nyugati félteke védelme nagyobb hangsúlyt kapott az Egyesült Államok nemzetbiztonsági stratégiájában, mint korábban – erről is részletesen beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora. Sorra vette Washington terveit a nagy óceáni átjáróknál, megvilágította a Kínát, Grönlandot, Venezuelát érintő amerikai célok hátterét.

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.19. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Jelentős mértékben gyengült a magyar fizetőeszköz árfolyama az elmúlt napokban az euróval és a dollárral szemben. A piaci mozgás hátterében nagyrészt az MNB keddi sajtótájékoztatóján elhangzott gondolatok állnak, amelyek a magyar jegybank lazuló előretekintő iránymutatását és - az adatok megfelelő alakulása esetén - a kamatcsökkentési ciklus megkezdését vetítették előre. Az MNB kommunikációs hangvételének puhulására erős piaci reakció érkezett: a forint árfolyama a döntés óta közel 6 egységet emelkedett az euróval és a dollárral szemben is, ami körülbelül 1,5 százalékos gyengülésnek felel meg. A forint gyengülő tendenciája kezdetben ma is folytatódott (az euró jegyzése már az október vége óta nem látott 390-es szint felett is járt), Kurali Zoltán MNB-alelnök óvatosságot hangsúlyozó megszólalása azonban fordulatot hozott a devizapiacokon. Végül erősödéssel állt meg az árfolyam.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×