A Le Monde egy meg nem nevezett brit katonai forrásra hivatkozva közölte, hogy a nyugati csapatok ukrajnai bevetése ismét szóba került, amikor nemrég Párizsban tárgyalt Keir Starmer brit miniszterelnök.
A párizsi újság szerint a megbeszélések célja egy olyan európai kemény mag létrehozása, amely minden körülmények között támogatná Ukrajna harcát az orosz megszállókkal szemben. A névtelenül nyilatkozó brit forrás ezt Donald Trump közelgő hivatalba lépésével indokolta. Februárban ugyanis Emmanuel Macron francia elnök egyszer már felvetette, hogy a nyugat-európai országoknak katonákat kellene küldeniük Kijev megsegítésére,
de akkor ez Németország heves ellenkezése miatt lekerült a napirendről.
Aztán nem sokkal a brit kormányfő párizsi látogatását, illetve az amerikai elnökválasztásokat követően, a francia külügyminiszter a BBC-nek adott interjút, amelyben elég határozottan és sarkosan fogalmazott. Jean-Noël Barrot egyebek közt azt mondta, hogy a katonák küldésével kapcsolatban Párizs nem zár ki semmilyen lehetőséget, és Ukrajnát illetően már nincsenek vörös vonalak.
Ezek a bizonyos tilalmi jelzések, úgy tűnik, az Egyesült Államokban sem bírnak visszatartó erővel. A múlt csütörtökön a The New York Times arról cikkezett: Joe Biden elnök azt fontolgatja, hogy visszaadja Ukrajnának azokat az atomfegyvereit, amelyekről az 1999-es, Budapesti Memorandum miatt lemondott. Ebben az egyezményben az Egyesült Államok, Oroszország és Nagy-Britannia garantálta Ukrajna akkori határait.
A Krím-félsziget 2014-es orosz megszállása viszont egyértelműen ennek a nemzetközi szerződésnek felrúgását jelentette, amire Washington figyelmeztette is Moszkvát. Már akkor lehetett olyan ukrán véleményeket hallani, hogy ha annak idején nem mondtak volna le a nukleáris fegyverekről, akkor az oroszok sem merték volna megtámadni őket. A helyzet viszont az, hogy az Egyesült Államoknak sem lehetősége, sem szándéka nincs arra, hogy visszaadja az ukránok atombombáit.
Egyrészt mert azokat a fegyvereket Kijev Moszkvának adta át, másrészt mert az amerikaiak igyekeznek megakadályozni, hogy egyre több ország jusson atomfegyverhez.
Az ukrán nukleáris kapacitás visszaállítása így minden alapot nélkülöző találgatás. Persze ettől még nem szűnik meg Kijev és nyugat-európai szövetségeseinek aggodalma azzal kapcsolatban, hogy vajon Donald Trump miként fogja beváltani azt a választási ígéretét, miszerint ő egy nap alatt békét tudna teremteni Ukrajnában. Reális esélye van annak, hogy az új amerikai elnök a támogatások leállításával kényszerítené őket arra, hogy tárgyalóasztalhoz üljenek az oroszokkal. Ellenben Vlagyimir Putyin sem hagyott kétséget afelől, hogy a béke feltétele Ukrajna teljes kapitulációja.
A Háborús Tanulmányok Intézetének (ISW) egyik legutóbbi jelentése szerint Moszkva három részre akarja darabolni Ukrajnát. Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon régiók, valamint a Krím-félsziget Oroszország részei maradnának. Ukrajna középső területein – Kijev központtal – pedig egy Moszkva-barát, bábkormány uralkodna, szigorú, orosz katonai felügyelet mellett. Az ország nyugati körzeteit pedig az orosz vezetés felajánlaná az Ukrajnával szomszédos államoknak. Nem túl biztató kilátás ez az ukránoknak – állapították meg az amerikai elemzők.
Nem csoda hát, hogy Donald Trump választási győzelmét követően szinte azonnal megindultak a titkos brit–francia megbeszélések
– állítja a Le Monde. London és Párizs komolyan tart attól, hogy az új amerikai elnök hivatalba lépését követően azonnal beszüntetheti Ukrajna pénzügyi és katonai támogatását. Márpedig ez nagyon nehéz helyzetbe hozhatja Kijev nyugat-európai szövetségeseit. Viszont a párizsi újság forrása azt is hangsúlyozta, hogy egyelőre még a francia vezetés sem döntött a katonák Ukrajnába küldéséről, "noha a javaslat már hónapok óta az asztalon fekszik".
Amit viszont már elhatároztak mind Párizsban, mind pedig Londonban az az, hogy az ukránok az orosz hátországban lévő katonai célpontok ellen is bevethetik a brit/francia gyártmányú Storm Shadow/SCALP cirkálórakétákat. Moszkva máris reagált a döntésre, és a londoni orosz nagykövet azt nyilatkozta a Sky Newsnak, hogy a Nyugat szándékosan félrevezette őket, amikor azt ígérte: a tőlük kapott fegyvereket az ukránok csak a saját határaikon belül használhatják. Andrej Kelin egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy
Oroszország új nukleáris doktrínája értelmében a korábbinál jóval alacsonyabb az atomfegyverek bevetését akadályozó küszöb.
A nagykövet fenyegetőzését aztán egy közepes hatótávolságú, atomfegyverrel is felszerelhető orosz rakétával mért csapással nyomatékosította Moszkva.
Párizs azonban szemmel láthatóan nem rettent meg a moszkvai kardcsörtetéstől. A már idézett interjúban a francia külügyminiszter azt nyilatkozta: "Olyan mértékben és addig támogatjuk Ukrajnát, ameddig csak kell. Azért, mert már a saját biztonságunk a tét. Minden alkalommal, amikor az oroszok elfoglalnak egy újabb négyzetkilométernyi ukrán földet, pontosan egy négyzetkilométernyivel kerülnek közelebb Európához."