Infostart.hu
eur:
388.69
usd:
336.89
bux:
122537.07
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik
Storm Shadow, brit-francia közös fejlesztésű, alacsony észlelhetőségű nagy hatótávolságú cirkáló rakéta, amit repülőgépről indítanak. Forras: Wikipédia
Nyitókép: Wikipédia

Fordulat az ukránoknak adott nagy hatótávolságú rakétákkal kapcsolatban

Vasárnap jelent meg az értesülés, hogy Joe Biden amerikai elnök engedélyezte Ukrajnának a nagy hatótávolságú cirkálórakéták bevetését oroszországi célpontok ellen. Azóta számos hír érkezett, de az egyik kulcsfontosságú értesülést már korrigálták is.

Az Infostart is beszámolt róla, hogy amerikai kormányzati tisztségviselők több amerikai médiummal közölték: Joe Biden amerikai elnök jóváhagyta, hogy az ukrán haderő mélységi támadásokat hajtson végre oroszországi célpontok ellen amerikai fegyverzet bevetésével. Akkor a hírek arról szóltek, hogy Ukrajna hadserege felhasználhatja az Egyesült Államok által rendelkezésére bocsátott nagy hatótávolságú taktikai rakétarendszereket (Army Tactical Missile Systems - ATACMS) Oroszország területén belüli célpontok ellen.

A CNN-nek egy név nélküli nyilatkozó azt is mondta, hogy a fegyvereket egyelőre elsősorban Kurszkban kívánják használni, ugyanis jelentős mennyiségű katona odavezénylésével Oroszország megpróbálja "kivenni" Kurszkot egy jövőbeni béketárgyalás kulcspontjai közül, ami viszont nem tetszik az Egyesült Államoknak. Ezért segítenék Ukrajnát abban, hogy a lehető legtovább megtartsa Kurszkot – mondta a tisztviselő.

Később a Le Figaro című francia lap arról írt, hogy az Egyesült Királyság és Franciaország is engedélyezte Ukrajnának, hogy a SCALP/Storm Shadow cirkálórakétáival mélységi csapásokat mérjen orosz területre.

Hétfőn azonban kihúzták az érintett részeket a cikkből, vette észre a Nexta.

Az ügyben egyelőre sem a Fehér Ház, sem a Pentagon, sem az ukrán elnöki hivatal nem kívánt nyilatkozni.

Az európai hatalmak már korábban is szállítottak Kijevnek ilyen fegyvereket, ám eddig kizárólag Ukrajna nemzetközileg elismert határain belül tették lehetővé ezek bevetését. Kijev régóta kéri az engedélyt ezek oroszországi területek ellen történő használatára, de az politikai vitákat gerjesztett, mivel a legtöbb nyugati vezető szerint egy ilyen lépés eszkalációhoz vezet Ukrajnában.

A források szerint Joe Biden januárban távozó elnök több hónapon át tartó ellenkezésének feladása összefügg azzal, hogy a közelmúltban észak-koreai katonák is bekapcsolódtak az orosz-ukrán konfliktusba az orosz fél oldalán. Amerikai hírszerzési értesülések szerint mintegy 12 ezer katona érkezett Észak-Koreából Oroszország kurszki régiójába, amelynek egy részét az ukrán haderő tartja ellenőrzése alatt. A térségbe egyben 50 ezer orosz katonát vezényelt a moszkvai hadvezetés az ukránok meglepetésszerű nyári offenzívája nyomán. A Bloomberg később arról írt, hogy akár 100 ezer észak-koreai katona is megjelenhet Kurszknál, több hullámban, részben egymást váltva érkezhetnek meg a frontra.

Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×