Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 28. vasárnap Kamilla
Orosz rakéracsapást hárít el az ukrán légvédelem az ukrán főváros, Kijev fölött 2024. november 17-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Makszim Marusenko

Lengyelország kész lőni az orosz rakétákra

Amennyiben az Ukrajna elleni orosz támadások során valamelyik rakéta Lengyelország irányába repülne, a hadsereg kész lelőni – jelentette ki Cezary Tomczyk lengyel védelmiminiszter-helyettes vasárnap a Polsat News kereskedelmi hírtelevízióban.

Tomczyk annak kapcsán nyilatkozott, hogy vasárnapra virradóra Oroszország masszív légitámadást indított Ukrajna ellen.

A miniszterhelyettes megerősítette: a történtek miatt vasárnap hajnalban Lengyelország keleti határa térségében ismét járőrözést tartott két lengyel és két amerikai vadászgép, valamint egy utántöltő repülőgép. Az akció még a reggeli órákban véget ért. Az Ukrajna elleni légitámadások idején a lengyel vadászgépek korábban is járőrözést végeztek az ország keleti részében.

Tomczyk aláhúzta: a tárcája a vasárnapi készültség során folyamatos kapcsolatban volt a lengyel hadsereg parancsnokaival, valamint az ukrán partnerekkel is.

Az orosz támadás a lengyel határtól több tíz kilométerre fekvő célpontokat is érte

– mondta el. Kérdésre válaszolva közölte: vasárnap nem állt fel annak kockázata, hogy valamelyik rakéta Lengyelország felé repülne.

„Viszont készen álltunk erre is” – tette hozzá. Maciej Klisz altábornagy, a lengyel fegyveres erők műveleti parancsnoka, valamint a lengyel kormány álláspontja az, hogy „amennyiben egy rakéta történetesen Lengyelország felé repülne, lelőnék” – jelentette ki.

Az ukrajnai háború kitörése óta többször történt, hogy orosz légieszközök hatoltak be a lengyel légtérbe. Márciusban például a nyugat-ukrajnai Lviv megyét érte rakéta- és dróntámadás, és közben az egyik manőverező robotrepülőgép 39 másodpercig volt a lengyel légtérben, amelybe mintegy 1-2 kilométer mélységben hatolt be.

Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×