Infostart.hu
eur:
388.48
usd:
336.73
bux:
122537.07
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik
Orosz rakéracsapást hárít el az ukrán légvédelem az ukrán főváros, Kijev fölött 2024. november 17-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Makszim Marusenko

Lengyelország kész lőni az orosz rakétákra

Amennyiben az Ukrajna elleni orosz támadások során valamelyik rakéta Lengyelország irányába repülne, a hadsereg kész lelőni – jelentette ki Cezary Tomczyk lengyel védelmiminiszter-helyettes vasárnap a Polsat News kereskedelmi hírtelevízióban.

Tomczyk annak kapcsán nyilatkozott, hogy vasárnapra virradóra Oroszország masszív légitámadást indított Ukrajna ellen.

A miniszterhelyettes megerősítette: a történtek miatt vasárnap hajnalban Lengyelország keleti határa térségében ismét járőrözést tartott két lengyel és két amerikai vadászgép, valamint egy utántöltő repülőgép. Az akció még a reggeli órákban véget ért. Az Ukrajna elleni légitámadások idején a lengyel vadászgépek korábban is járőrözést végeztek az ország keleti részében.

Tomczyk aláhúzta: a tárcája a vasárnapi készültség során folyamatos kapcsolatban volt a lengyel hadsereg parancsnokaival, valamint az ukrán partnerekkel is.

Az orosz támadás a lengyel határtól több tíz kilométerre fekvő célpontokat is érte

– mondta el. Kérdésre válaszolva közölte: vasárnap nem állt fel annak kockázata, hogy valamelyik rakéta Lengyelország felé repülne.

„Viszont készen álltunk erre is” – tette hozzá. Maciej Klisz altábornagy, a lengyel fegyveres erők műveleti parancsnoka, valamint a lengyel kormány álláspontja az, hogy „amennyiben egy rakéta történetesen Lengyelország felé repülne, lelőnék” – jelentette ki.

Az ukrajnai háború kitörése óta többször történt, hogy orosz légieszközök hatoltak be a lengyel légtérbe. Márciusban például a nyugat-ukrajnai Lviv megyét érte rakéta- és dróntámadás, és közben az egyik manőverező robotrepülőgép 39 másodpercig volt a lengyel légtérben, amelybe mintegy 1-2 kilométer mélységben hatolt be.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×