Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.53
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Donald Trump volt amerikai elnök, republikánus párti elnökjelölt a Pennsylvania állambeli Oaks városban tartott kampánygyűlésén 2024. október 14-én. Az elnökválasztást november 5-én rendezik az Egyesült Államokban.
Nyitókép: MTI/AP/Alex Brandon

Fekete Rajmund: a fő kampánytémák inkább Donald Trumpnak kedveznek, de nagyon szoros a verseny

Az exelnök elleni újabb merényletkísérlet már nem erősíti a kampányát – véli Fekete Rajmund Amerika-szakértő. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont John Lukacs Intézetének tudományos segédmunkatársa beszélt a kampány témáiról és show-elemek fontosságáról is.

Óvadék ellenében szabadon engedték azt a férfit, akit Donald Trump kaliforniai kampánygyűlésének közelében két töltött lőfegyverrel és teli tölténytárral vettek őrizetbe szombaton a rendőrök. A 49 éves Vem Millert, akit illegális fegyverbirtoklás miatt vették őrizetbe vasárnap, 5000 dollár óvadék ellenében helyezték szabadlábra, és egyelőre szövetségi bűncselekménnyel nem vádolták meg. A férfi azt állította, hogy mindig autójában tartja a fegyvereket, amelyeket ellene irányuló fenyegetések miatt szerzett be, de még soha nem használta azokat, és életében alig sütött el lőfegyvert.

Sajtóértesülések szerint Vem Millernek a republikánus elnökjelölt coachellai kampánygyűlésére a kiemelt vendégeknek fenntartott, a színpadhoz közeli területre volt belépője, sajtóigazolványa ugyanakkor nem volt valódi.

Az eset nyomán Fekete Rajmund Amerika-szakértő arra emlékeztetett, hogy a mostani elnökválasztási kampányban ez már a harmadik merényletkísérletnek számít Donald Trump ellen. Júliusban volt az első, amikor a 20 éves Thomas Matthew Cooks megsebesítette az elnököt, egy embert pedig megölt, majd rá két hónap, két napra, szeptemberben egy nyíltan ukrán- és háborúpárti férfi próbálta lelőni Donald Trumpot, aki a floridai golfklubjában tartózkodott éppen. "Ez felvetett rendkívül sok kérdést, leginkább a Secret Service munkáját illetően" – mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont John Lukacs Intézetének tudományos segédmunkatársa, és hozzátette, az eset után nemcsak a republikánus elnökjelölt személyi védelmét erősítették meg, hanem Kamala Harrisét is, aki alelnökként egyébként is fokozott védelem jár.

"Egy-egy ilyen eset szokott rávilágítani arra, hogy az eddigi protokollok, normák nem biztos, hogy elegendők, és ilyenkor szokták megerősíteni a védett személyek amúgy sem kis védelmét" – mondta Fekete Rajmund.

Az újabb merényletkísérletek a szakértő szerint már nem erősíti Donald Trump kampánypozícióit, az első eset, amikor meg is sebesült az exelnök, viszont jelentősen segíthette a helyzetét, elsősorban a merényletet követő pillanatokban tanúsított magatartása miatt. "Az, hogy az elnök ott még a biztonságiak gyűrűjéből felemelt ököllel skandálta a tömegnek, hogy »harcoljatok, harcoljatok«, nagyon jól rezonált az amerikai választóknál, hiszen azt mutatta, hogy egy olyan férfi áll ott, aki az elveiért, a hazáért, a szabadságért képes lenne meghalni, ami az amerikaiaknál rendkívül fontos dolog" – mondta az Amerika-szakértő.

A hajrájába forduló kampányról Fekete Rajmund elmondta, hogy a témák között a belpolitika dominál, a külpolitika nem játszik fontos szerepet: a The New York Times szeptemberi felmérése szerint az amerikai választók kevesebb, mint fél százalékát érdekel, hogy mi zajlik az orosz–ukrán háborúban, és két százalék alatt volt azoknak a száma, akik az Izraelben zajló konfliktust gondolták fontos kampánytémának. A szakértő szerint három fő téma van, az egyik a gazdaság és az infláció, a másik az abortusz kérdése és a harmadik a migráció. A háromból szerinte kettő inkább a republikánusoknak kedvez, mert a migráció kezelésében a Demokrata Párt az elmúlt négy évben csődöt mondott, és a gazdaság is inkább a Republikánus Pártnak kedvez, de a két jelölt fej fej mellett halad. Arra is emlékeztetett, hogy hibahatáron belüli, 2-3 százalékos a különbség közöttük, és arra is felhívta a figyelmet, hogy nem is az országos átlagot kell elsősorban nézni, hanem az úgynevezett hét csataállamot, ahol a választás el fog dőlni. "Kis túlzással azt mondhatjuk, hogy a választás az amerikai választók 0,008 százalékán fog múlni" – tette hozzá.

A szakértő beszélt még egy érdekes kampányeseményről, amikor a philadelphiai gyűlésén a feltett kérdések megválaszolása helyett Donald Trump húsz percen keresztül táncolt a színpadon egy előre összeállított slágeregyvelegre. Szerinte az amerikai politikai kultúrában mindig jelen van a show is, ráadásul Donald Trump kívülálló a politikában, egy teljesen kívülről érkezett ember, aki teljesen más logika szerint gondolkodik és működik. A mostani táncából is mémek ezreit gyártották, amire megint csak jól tudnak rezonálni a választói.

"Olyan korban vagyunk, ahol a social media nagyon fel tud erősíteni üzeneteket, és lehet, hogy pár másodperc, mozdulat, vagy egy 10-15 másodpercnyi mondat tudja erősíteni a jelölteket" – mondta Fekete Rajmund.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Eljött a háború eddigi legnagyobb fordulata – A szemünk láttára dől el egész Ukrajna sorsa

Eljött a háború eddigi legnagyobb fordulata – A szemünk láttára dől el egész Ukrajna sorsa

Az ukrajnai háború legnagyobb fordulata idén egyértelműen nem a frontvonalon, hanem a Fehér Házban történt: Donald Trump elnök átvette a hatalmat az Egyesült Államok felett, ezzel gyökeres változás állt be Washington Ukrajna-politikájában. Amerika többé nem küldi korlátlanul, kvázi-bérmentve a fegyvereket, pénzt és szakértelmet Ukrajnába, emellett az amerikai diplomaták Moszkvával is egyeztetni kezdtek, azzal a céllal, hogy sikerüljön valamilyen kompromisszumot kialkudni, amely a háború lezáráshoz vezet. Az események az év végére kifejezetten felgyorsultak: majdhogynem mindennapossá váltak az orosz-amerikai és ukrán-amerikai tárgyalások, de továbbra is erősen kérdéses, hogy sikerül-e érdemi áttörést elérni a háború lezárása felé a közeljövőben. Egyelőre csupán az jelenthető ki 100%-os bizonyossággal, hogy Trump-féle, ukrajnai háború kapcsán bekövetkezett hatalmas diplomáciai, politikai és katonai fordulat egyike az év 10 legnagyobb sztorijának.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×