Infostart.hu
eur:
385.08
usd:
331.57
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök beszél a tel-avivi Kiria katonai támaszponton tartott kabinetülésen 2023. december 31-én.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Abir Szultan

Tálas Péter: most van a legnagyobb veszélye egy kiterjedt konfliktusnak

Már Libanon belsejében is támadja Izrael a Hezbollahot, az iráni vallási vezető azonban azt mondja, hogy a Hezbollah győzni fog. Az InfoRádió Tálas Pétert, az NKE egyetemi docensét kérdezte az aktuális helyzetről.

Hétfőn a Hezbollahot célzó izraeli légicsapások Libanon-szerte több mint 500 embert, köztük több tucat gyereket öltek meg. Két nappal később a Hezbollah egy Qadr 1 típusú föld-föld rakétát lőtt ki Tel-Avivra, amit az izraeli légvédelem időben megsemmisített.

"Most van a legnagyobb veszélye annak, hogy a jelenlegi hezbollah-izraeli konfliktus kiszélesedik libanoni-izraeli háborúvá. Az a kérdés, hogy azt a 21 napos tűzszünetet, amelyet most több ország, az Egyesült Államok európai szövetségese, illetve közel-keleti szövetségesei is javasolnak, elfogadják-e a felek. Egyelőre nagy veszélye van annak, hogy el fogják utasítani" - mondta Tálas Péter az InfoRádióban.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont John Lukács Intézetének egyetemi docense szerint nagy a veszélye a regionális konfliktus kialakulásának, mivel a libanoni háború Iránt is valamilyen lépésre fogj kényszeríteni, és a többi közel-keleti nagyhatalmat is politikai értelemben érinteni fogja.

"Az izraeli társadalom két nagy követelést fogalmaz meg Benjamin Netanjahu kormányával szemben. Az egyik az, hogy legyen tűzszünet Gázában, a túszok kiszabadítása érdekében, a másik, hogy az a 80-100 ezer ember, akit ki kellett telepíteni a libanoni határról, az vissza tudjon települni. Ezt a Netanjahu-kormány most a háború északi kerületre való kiterjesztésével próbálja megoldani" - mondta a szakértő, és hozzátette, hogy

ezekre a támadásokra az erőszakspirál logikája szerint választ kell adnia a Hezbollahnak és Iránnak is.

Tálas Péter úgy véli, el Netanjahu akarja magáról hitetni, hogy jó háborús vezető, ezzel akarja elkerülni kormánya bukását, ebben erősítik a szövetségesei is, de láthatóan a fegyveres megoldás nem működik. Nem ért véget a gázai háború, a túszok nincsenek kiszabadítva. A Hamászt sem sikerült felszámolni, ráadásul az új ellenfél, a Hezbollah sokkal nagyobb katonai erőt képvisel, mint gondolhatta.

Kiemelte, hogy a rendkívül rossz gazdasági helyzetben lévő Libanonra kiterjesztett háborúnak katasztrofális következményei lennének.

"Izraelben tüntetnek, és óriási viták vannak arról, hogy mit tegyenek. Mind a túszok rokonsága, illetve a velük szimpatizálók, mind pedig a kitelepítettek és a velük szimpatizálók megoldást keresnek. A gázai háború viszont azt mutatja, hogy a háború nem vezet célra" - fejtette ki Tálas Péter, aki szerint előbb-utóbb

az izraeli társadalom ki fogja kényszeríteni valamilyen módon a tűzszünetet.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor péntek reggel: nőni fog a nyomás, hogy magyar fiatalok menjenek katonaként Ukrajnába

Orbán Viktor péntek reggel: nőni fog a nyomás, hogy magyar fiatalok menjenek katonaként Ukrajnába

A Kossuth rádióban kezdte munkanapját a miniszterelnök. Szerinte a hópróbát kiállta az ország, a hidegben pedig fűtéshez használt fa hiánya miatt nem halhat meg senki. Szólt még az Ukrajna-támogatási csomagról, amely kapcsán az ukrán tónus bicskanyitogató, Brüsszel pedig kitapos és kiprésel most mindenkiből minden pénzt, ehhez Magyarországgal szembeni követeléslista is társul, aminek elutasítására irányul a Nemzeti Petíció.

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Mire számíthatunk ma a tőzsdéken?

Mire számíthatunk ma a tőzsdéken?

Az elmúlt napokban a geopolitikai események vpltak a befektetők fókuszában, Grönland kérdése továbbra is a terítéken van, miután tegnap este európai katonák érkeztek a szigetre, Trump pedig továbbra sem állt el annak megszerzésétől. Pluszban zártak tegnap az amerikai tőzsdék, a chiprészvények nagyot mentek a tajvani TSMC chip bérgyártó vártnál jobb negyedéves eredményei után, de a tegnap jelentő bankrészvények (GS, MS) is 5 százalék körüli pluszban zártak. Az ázsiai tőzsdék szintén emelkedtek, részben annak is köszönhetően, hogy az USA kereskedelmi megállapodást jelentett be Tajvannal, amely vállalta, hogy az alacsonyabb vámok érdekében jelentős mértékű beruházást fog végrehajtani az Egyesült Államokban. Az előjelek Európát tekintve is pozitívak, enyhe emelkedéssel indulhat a nap a határidős indexek állása alapján.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×