Infostart.hu
eur:
388.29
usd:
336.3
bux:
122537.07
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik
Emmanuel Macron francia elnök (j) leadja szavazatát az előrehozott parlamenti választások első fordulójában Le Touquet-Paris-Plage településen 2024. június 30-án. A több mint 49 millió választópolgár a francia parlament, a nemzetgyűlés alsóházának 577 képviselőjét választja meg öt évre.
Nyitókép: MTI/EPA/REUTERS POOL/Yara Nardi

Emmanuel Macron példátlan és történelmi összefogást készít elő, de nem mehet biztosra

Nincs sok esély egy nagykoalíció megalakulására, az azonban biztosnak tűnik, hogy Emmanuel Macron pártszövetsége benne lesz az új francia kormányban – mondta az InfoRádióban Szűcs Anita, a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Tanszékének docense. A Franciaország-szakértő szerint nem valószínű, hogy az előre hozott választásokat megnyerő Új Népfront miniszterelnök-jelöltje lesz az új kormányfő.

Emmanuel Macron államfő pénteken kezdte meg a tárgyalásokat a parlamenti pártokkal Franciaország új miniszterelnökének személyéről, egyelőre azonban még azt sem lehet tudni, melyik párt vagy pártok alakíthatnak kormányt. Július elején az Új Népfront nevű baloldali pártszövetség nyerte a nemzetgyűlési választásokat, de a kormányalakítást a párizsi olimpia miatt felfüggesztették a játékok végéig. Jelenleg ügyvezető kabinet kormányoz Franciaországban az eddigi miniszterelnök, Gabriel Attal vezetésével, ő azonban biztosan nem marad a posztján.

A francia alkotmány szerint a mindenkori köztársasági elnök feladata, hogy a választási eredményeket figyelembe véve kinevezze az új kormányfőt. A győztes pártszövetség Lucie Castets-t, a párizsi városháza pénzügyi vezetőjét jelölte miniszterelnöknek, ám a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Tanszékének docense szerint szinte biztosra vehető, hogy nem ő lesz Franciaország következő kormányfője. Szűcs Anita az InfoRádióban elmondta: az Új Népfrontnak és a függetleneknek együtt összesen 195 mandátumuk van az 577 fős nemzetgyűlésben, ami nem elegendő a kormányzóképességet lehetővé tevő többséghez. Az abszolút többséghez 289 képviselő támogatására lenne szükség.

A Franciaország-szakértő hozzátette: ha ennek ellenére Emmanuel Macron elfogadná az Új Népfront kormányfői jelölését, akkor a politikai logika, illetve a legvalószínűbb forgatókönyv alapján bizalmatlansági indítványt nyújthat be a többi párt Lucie Castets ellen – akár már a lehetséges kinevezésének a napján.

Ha ez megtörténne, azonnal megbukna a kormány.

Az azonnali bukás elkerülése érdekében így még mindig folynak a koalíciós tárgyalások. A helyzetet nehezíti, hogy a győztes baloldali szövetség pártjai nem szívesen működnének együtt a pártszövetségben ugyancsak résztvevő, Jean-Luc Mélenchon vezette szélsőbaloldali Engedetlen Franciaország nevű párttal. Szűcs Anita úgy véli, a szövetség így várhatóan felbomlik, ám pártjai még nem biztos, hogy kimaradnak az új kormányból.

Emmanuel Macron francia köztársasági elnök ugyanis nagykoalíciós kabinetet alakítana.

A szakértő elmondta: az alkotmány ugyan nem írja elő, hogy a köztársasági elnöknek bármilyen elképzelése legyen egy koalíció létrehozásával kapcsolatban, Emmanuel Macron azonban egy olyan nagykoalícióban gondolkodhat, ami tulajdonképpen a két nagy szélsőséges párt, a Marine Le Pen vezette szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés és a már említett szélsőbaloldali Engedetlen Franciaország kizárásával hozná össze az összes többi pártot a kormányalakítás érdekében. Szűcs Anita megjegyezte: ez példátlan összefogás lenne, ugyanis

ilyen széles körű politikai együttműködés még sosem valósult meg az Ötödik Köztársaság történetében.

A szakértő szerint ugyanakkor kicsi az esély a nagykoalíció megalakulására, az azonban szerinte biztosnak tűnik, hogy Emmanuel Macron pártszövetsége, az előre hozott választáson második helyen végzett Ensemble benne lesz az új kormányban. Ám az, hogy kivel köt koalíciót úgy, hogy parlamenti többsége is legyen, szinte megjósolhatatlan Szűcs Anita szerint.

A legvalószínűbb forgatókönyvnek azt tartja, hogy az Ensemble köré tömöríthető bal- és jobboldali pártok fognak kormányt alakítani, baloldali többséggel. Úgy véli, Emmanuel Macron pártszövetsége a Szocialista Párttal építhet ki hosszabb távra szóló együttműködést.

A jelenlegi bizonytalanságnak a jövő héten lehet vége. Az előzetes menetrend szerint ugyanis akkor jelenthetik be, ki lesz Franciaország új miniszterelnöke.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.

Szakértő: az inflációt is csökkenti, hogy lejjebb vitték az üzemanyagok jövedéki adóját

A magyar kormány május 1-ig az uniós minimumszintre csökkentette a benzin és a gázolaj jövedéki adóját, hogy mérsékelje a közel-keleti konfliktus miatt emelkedő világpiaci olajárak hatásait. Az InfoRádió az intézkedés hatásairól kérdezte Erdélyi Dórát, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány makroökonómiai elemzőjét, aki szerint ezzel a lépéssel összességében 25 forinttal ment lejjebb az üzemanyagár literenként, és az infláció is nagyjából 0,2 százalékponttal mérséklődött.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×