Precedensként a cseh államfő az egykori Német Szövetségi Köztársaság NATO-csatlakozását hozta fel.

A NATO tagállamainak vezetői júliusi washingtoni csúcstalálkozójukon tagságot és hosszú távú katonai támogatást ígértek Ukrajnának, de konkrét meghívót a NATO-ba az ország nem kapott.

Petr Pavel azzal számol, hogy Ukrajna a következő években tárgyalni fog a békéről Oroszországgal. A megállapodás az elnök szerint azt jelenthetné, hogy Moszkva hosszú távon ellenőrzése alatt tartaná az általa megszállt ukrán területeket anélkül, hogy a határváltoztatást a demokratikus országok elismernék.

"Úgy vélem, nem elengedhetetlen feltétel (a NATO-tagság szempontjából) a teljes terület ellenőrzésének felújítása. Amennyiben valamiféle adminisztratív határok születnek, akkor ezeket a határokat ideiglenesnek ismerhetjük el, és Ukrajna az akkor általa ellenőrzött területtel felvételt nyerhet a NATO-ba" - jelentette ki Petr Pavel az interjúban.

A cseh elnök erre a megoldásra precedenst a történelemben lát.

"Nézzük meg például Németországot. Németország (a II. világháború után) ketté lett osztva, de ezt a felosztást nem minden nyugati állam fogadta el. Bár Németország egy része szovjet megszállás alatt volt, az ország maradék részét már 1955-ben felvették a NATO-ba" - fejtette ki a cseh politikus.

"Azt gondolom tehát, hogy technikailag és jogilag is van megoldás olyan módon lehetővé tenni Ukrajnának a NATO-ba való belépést, hogy a NATO ne kerüljön konfliktusba az Oroszországi Föderációval" - mutatott rá a cseh államfő az interjúban.

Ukrajna már több mint 900 napja védekezik az orosz agresszió ellen. Oroszország megszállás alatt tartja Ukrajna területének egy részét. Az ukránok az utóbbi két hétben a Kurszki régióban orosz területeket foglaltak el. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint az a cél, hogy ezzel korlátozzák az orosz támadásokat Ukrajna területén.