Ezen belül a központi költségvetés 1683,5 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 38,0 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 77,3 milliárd forintos hiányt mutattak.

A tárca friss jelentése hangsúlyozza, hogy a központi alrendszer adó- és járulékbevételei az előző évhez viszonyítva 13,5 százalékkal magasabban teljesültek.

A február havi hiány 1655,0 milliárd forint volt, amely az előző évekhez hasonlóan az időarányosnál magasabb. A hiány hátterében egyszeri tényezők állnak. A havi egyenleg kialakulásában fontos szerepet játszott, hogy az áfa-visszatérítések természetes szezonalitása miatt a nettó áfabevételek 318,5 milliárd forintot, az éves előirányzat mindössze 4 százalékát tették ki.

A kiadási oldalon a téli hónap miatt az időarányosnál többet, 150,9 milliárdot fordítottak a rezsicsökkentés támogatására.

Februárban kerül kifizetésre a 13. havi nyugdíj, ami a 13. havi ellátással együtt összesen 536 milliárd forintot tett ki - mutatott rá az NGM tájékoztatása.

A részletes tájékoztató adatai szerint a központi alrendszer február végi 6314,8 milliárd forint összegű bevételei az előző év azonos időszakához képest 339,9 milliárd forinttal, 5,7 százalékkal magasabb összegben alakultak. A központi alrendszer február végi 8037,6 milliárd forint összegű kiadásai 358,7 milliárd forinttal, 4,7 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszaki adatát.

A központi költségvetés adóssága 2025. február végéig 2101,8 milliárd forinttal növekedett, amiből a nettó forintkibocsátás 1454,5 milliárd forint összegben a költségvetés hiányát finanszírozza, és részben a KESZ állományát növeli. A nettó devizakibocsátás pedig 1051,6 milliárd forint összegben járul hozzá a hiány finanszírozásához és a devizabetétállomány növekedéséhez. A forint árfolyamának az elmúlt év végéhez képest bekövetkezett erősödése az adósság devizában fennálló részének forintban számított nyilvántartási értékét 422,4 milliárd forinttal csökkentette - derül ki az NGM részletes tájékoztatójából.