Infostart.hu
eur:
379.27
usd:
321.61
bux:
131508.1
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Kamikava Joko japán külügyminiszter (j) és Antony Blinken amerikai külügyminiszter kezet fog megbeszélésük kezdetén a tokiói Annex vendégházban 2024. július 28-án.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Majama Kimimasza

A katonai együttműködés elmélyítéséről döntött az Egyesült Államok és Japán

Az Egyesült Államok és Japán a katonai együttműködés elmélyítéséről döntött a Kína, illetve Észak-Korea jelentette fenyegetések tükrében.

Ebben állapodott meg Antony Blinken amerikai külügyminiszter, aki Lloyd Austin védelmi tárcavezető társaságában tett látogatást vasárnap Japánban, ahol Jóko Kamikavával, a szigetország külügyminiszterével, és Minoru Kihara nemzetvédelmi miniszterrel egyeztettek.

Közös nyilatkozatukban a miniszterek hangsúlyozták az amerikai-japán szövetség jelentőségét, ami - mint fogalmaztak - "az indiai-csendes-óceáni térségben és azon túlmutatón is a béke, biztonság és jólét sarokköve".

A találkozón született megállapodások központi eleme egy közös katonai parancsnoki központ létesítése Japánban a két ország haderői közötti együttműködés megkönnyítésére.

Blinken és Austin mindemellett megerősítették az Egyesült Államok elkötelezettségét az úgynevezett kiterjesztett elrettentés mellett Japán védelme érdekében. A kiterjesztett elrettentés fogalma arra vonatkozik, hogy az Egyesült Államok katonai képességeinek teljes eszköztárát, ideértve nukleáris arzenálját is kész bevetni szövetségese védelmében.

A mostani megállapodások a közös nyilatkozat szerint a térségbéli növekvő fenyegetésekre adott válaszok. A dokumentum kiemeli, hogy Kína külpolitikája a nemzetközi rend saját előny érdekében történő megváltoztatását célozza mások kárára. Kína fokozódó erődemonstrációi a Dél-kínai-tengeren, és atomarzenáljának gyors fejlesztése "komoly aggodalomra" ad okot. A miniszterek egyben élesen bírálták Észak-Korea atom-, illetve rakétaprogramját, valamint Phenjan, Peking és Moszkva fokozódó együttműködését.

Címlapról ajánljuk

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.
Nagyban zajlik a béketárgyalás, kiakadtak Trumpon Kijevben – Orosz-ukrán háborús híreink percről percre csütörtökön

Nagyban zajlik a béketárgyalás, kiakadtak Trumpon Kijevben – Orosz-ukrán háborús híreink percről percre csütörtökön

Tegnap az atomfegyverek korlátozásának több mint fél évszázados korszaka ért véget, lejárt ugyanis az Egyesült Államok és Oroszország közötti Új Start-szerződés. Moszkva azt állítja, Washington sajnálatos módon nem reagált Vlagyimir Putyin javaslatára, amely további 12 hónapra fenntartotta volna a rakéta- és robbanófejkvóták korlátait. Biztonságpolitikai szakértők egy potenciális nukleáris fegyverkezési verseny kitörésére figyelmeztettek. Szerdán Abu-Dzabiban mindeközben folytatódott a háromoldalú béketárgyalás Oroszország, Ukrajna és az Egyesült Államok között. Rusztem Umerov, az ukrán nemzetbiztonsági tanács titkára "jelentőségteljesnek" és "produktívnak" nevezte az egyeztetést, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a folyamat eddigi legfőbb eredménye az orosz-ukrán fogolycsereprogram újraindítása. Mára virradóra robbanások rázták meg Kijevet egy orosz dróntámadás következtében. Cikkünk folyamatosan frissül a legutóbbi fejleményekkel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×