eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
Donald Trump volt amerikai elnök, a Republikánus Párt elnökjelöltje (b) a felesége, Melania Trump (b2), J. D. Vance alelnökjelölt (j2) és a felesége Usha Vance a színpadon a republikánusok elnökjelölő országos gyűlésének utolsó napi ülésén a Wisconsin állambeli Milwaukee Fiserv Forum sportcsarnokában 2024. július 18-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Justin Lane

Csizmazia Gábor: Trump jól él azzal, hogy náluk rendezettség és erő, míg a demokratáknál káosz van

Donald Trump kevés konkrétumot mondott a Republikánus Párt elnökjelölő konvencióját lezáró beszédében, inkább olyan kérdéseket vetett fel, amelyek széles körben érintik a szavazókat – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont John Lukács Intézetének tudományos munkatársa. Csizmazia Gábor arról is beszélt, egyre nagyobb nyomás alá kerül Joe Biden, így megnőtt az esély arra, hogy visszalépjen.

A republikánus konvención elfogadta a párt jelölését Donald Trump, amivel hivatalossá vált az indulása a november 5-i amerikai elnökválasztáson. A volt elnöknek a konvenciót lezáró csütörtöki beszéde volt az első, nagy nyilvánosság előtt tartott felszólalása a múlt szombaton, Pennsylvania államban ellene végrehajtott, sikertelen merénylet óta. Trump az Egyesült Államok politikai megosztottságának lezárására tett ígéretet, és azt mondta, hogy az ország történetének legfontosabb választását rendezik novemberben.

Csizmazia Gábor azt mondta az InfoRádióban, hogy a csütörtöki beszéd hangneméből és a republikánusok elnökjelöltjének fellépéséből arra lehet következtetni, nagyon megviselte őt a merényletkísérlet. A múlt hét végi történések miatt átfogalmazta a konvencióra írt beszéd szövegének egy részét, és a felszólalása elején lényegében egy kisebb élménybeszámolót tartott, valamint megemlékezett a lövöldözésben meghalt Corey Comperatore egykori tűzoltóról is, akinek bevetési öltözéke ott volt a színpadon.

Donald Trump természetesen ismertette politikai programjának fő elemeit is. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont John Lukács Intézetének tudományos munkatársa szerint sok újdonság nem hangzott el, ugyanazokra a problémákra, hiányosságokra hívta fel a figyelmet, mint az elmúlt években, illetve visszautalt első elnökségének sikereire, elért eredményeire.

A szakértő hozzátette: bizonyos témákban ezúttal is „túlzásokba esett” a volt elnök, ugyanakkor konkrét számadatokat nem igazán említett meg,

inkább olyan kérdéseket helyezett középpontba, amelyek széles körben érintik a szavazókat, főleg a Republikánus Párt szimpatizánsait.

Donald Trump ismét megígérte, hogy visszaszorítja az inflációt, de ezzel kapcsolatban most nem bírálta a Biden-adminisztrációt, ami Csizmazia Gábor szerint retorikailag egy kihagyott ziccer. Ugyanakkor szóba került az államadósság, egyes adók és a kamatok csökkentése, melyekkel kapcsolatban az elemző szerint reális célkitűzéseket fogalmazott meg a volt elnök. Úgy véli, a legnagyobb kérdés az, hogy megvalósíthatók-e az egyes programpontok, illetve betartja-e az ígéreteit Trump. Csizmazia Gábor emlékeztetett, hogy Nikki Haley még a republikánusok másik elnökjelöltjeként azzal kampányolt az előválasztás során, hogy Trump elnöksége alatt is nőtt az államadósság.

Sok függ attól, hogyan alakulnak majd az erőviszonyok a Kongresszusban a novemberi elnökválasztást követően, konkrét programokat ennek függvényében lehet elindítani. Donald Trump csütörtöki beszédében kevés számot, adatot mondott, némileg hangsúlyosabb volt a nemzeti egység, összetartozás fontosságának kidomborítása. A Republikánus Párt által elfogadott elnöki program utolsó pontja azt tartalmazza, hogy

ha az általuk fontosnak tartott gazdaságpolitikai, társadalompolitikai és nemzetbiztonsági intézkedések eredményesek lesznek, összekovácsolódhat az egész nemzet.

Csizmazia Gábor kiemelte még Donald Trump beszédéből azt is, hogy ismét szóba került a Biden-adminisztráció által szorgalmazott zöld átállás leállítása, az elnökjelölt a fosszilis energiaforrások kitermelésének fokozását ígérte az energiaárak leszorítása érdekében. Bár további részleteket nem mondott ezzel kapcsolatban, Csizmazia Gábor szerint a palagáz-kitermelést növelné Trump.

A volt elnök külpolitikai és biztonságpolitikai kérdéseket is érintett, alapvetően arra szólította fel az érintett feleket és a közvetítőket, hogy legyen béke Európában, Iránnal kapcsolatban viszont keményebb fellépést sürget. Erős nemzeti rakétavédelmi rendszer kiépítésére tett ígéretet, ami a biztonságpolitikai programjának egyik legfontosabb pontja.

„Összehasonlítva a mostani terveket a Trump-adminisztráció négy évével, nagyon hasonló témák köszönnek vissza, nyilván valamelyest naprakésszé téve azokat az elmúlt évek republikánus kritikáira reagálva” – tette hozzá a szakértő.

Éles kontraszt a pártok között

Úgy véli, a republikánusok most jó helyzetben vannak, egyértelműen komoly erőt mutatnak. Szerinte jól szemléltetik a mostani szituációt azok a fotók, amelyek akkor készültek, amikor Donald Trump közvetlenül a merényletkísérlet után a levegőbe emelte ökölbe szorított kezét. Ez a mozdulat rendkívül kifejező, azonnal elterjedt a világsajtóban és a közösségi platformokon, Csizmazia Gábor pedig arra számít, hogy a kampány további részében is központi elem lesz. Ez a kép valószínűleg felkerül majd pólókra, plakátokra, a szimpatizánsok pedig még inkább rajonganak Trumpért a múlt hét végén történtek után.

Az elemző szerint óriási most a kontraszt a republikánusok és a demokraták között. Előbbi párt egyértelműen összezárt, mindenki beállt Donald Trump mögé, pedig a 2022-es félidős választás idején „még nagyon nem így nézett ki a helyzet”, a volt elnök tűnt a leggyengébb láncszemnek, és akkoriban „lehúzta” a Republikánus Párt teljesítményét, népszerűségét. Most azonban már teljes az összhang, a kritikusok többsége elhallgatott, együtt mennek előre az áhított győzelemért. Ezzel szemben a demokrata oldalon Csizmazia Gábor véleménye szerint minden korábbinál nagyobb a bizonytalanság, meghatározó politikusok nevüket vállalva szólítják fel egyre több fórumon arra Joe Bident, hogy lépjen vissza az elnökjelöltségtől. Az elemző külön megemlítette Nancy Pelosi házelnökjelöltet, a szenátusi posztért induló Adam Schiffet, Chuck Schumer szenátusi vezetőt, valamint Hakeem Jeffries képviselőházi vezetőt, akik mindannyian jelezték a jelenlegi elnöknek aggodalmukat a jelöltsége, illetve lehetséges választási veresége miatt.

Csizmazia Gábor elmondta: egyre nagyobb az esély arra, hogy Joe Biden meghajol a kritikusok akarata előtt, és enged a kérésüknek. Mint fogalmazott, néhány héttel ezelőtt még semmilyen jel nem utalt a visszalépésre, illetve jelenleg is azt hangoztatja Biden, hogy nekivág a novemberi választásnak, de

egyre erőteljesebben érződik a nyomás a demokrata politikusok részéről arra, hogy szálljon ki a versenyből.

„Trump nagyon jól kihasználta, hogy ekkora most a zűrzavar a demokrata oldalon. Ezt beépítette a csütörtöki beszédébe is, a republikánus tábor pedig jelenleg sokkal egységesebbnek és erősebbnek tűnik” – összegzett a szakértő.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VOSZ: a munkaerőpiaci helyzet javulása a nyugdíjas munkavállalóknak köszönhető

VOSZ: a munkaerőpiaci helyzet javulása a nyugdíjas munkavállalóknak köszönhető

Az elmúlt években a munkaerő-piaci aktivitást jelentős részben növelte a nyugdíjasok visszafoglalkoztatása, évente ugyanis körülbelül 15 ezer olyan friss nyugdíjas van, aki az ellátása mellett tovább dolgozik – mondta az InfoRádióban a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnökhelyettese. A VOSZ támogatja azt, hogy minél többen – erejüktől függően – akár csak heti két napban dolgozzanak nyugdíj mellett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.22. vasárnap, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×