Infostart.hu
eur:
391.44
usd:
339.83
bux:
122255.73
2026. március 18. szerda Ede, Sándor
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke nyilatkozik a sajtó képviselőinek az Európai Unió nem hivatalos csúcstalálkozójának végén Brüsszelben 2024. június 17-én éjjel. Michel tájékoztatása szerint nem születetett politikai megállapodás az uniós intézmények - az Európai Tanács, az Európai Bizottság - vezetőinek és a külügyi és biztonságpolitikai főképviselőnek a személyéről az európai parlamenti választások után bő egy héttel tartott csúcson.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Charles Michel: a küldetés teljesítve

Így nyilatkoztak a vezető politikusok a brüsszeli csúcs után.

A küldetés teljesítve, a tagországok vezetői megválasztották az Európai Tanács következő elnökét, megállapodtak az Európai Bizottság következő vezetőjének személyéről és kiválasztották az uniós főképviselőt a következő ötéves uniós intézményi ciklus idejére - közölte Charles Michel, a tagállami vezetőket tömörítő Európai Tanács elnöke Brüsszelben péntek hajnalban.

Charles Michel, az uniós csúcstalálkozót követően tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta, a tagországok vezetői teljesítették feladatukat azzal is, hogy jóváhagyták a következő ötéves időszakra szóló stratégiai menetrendet, amely irányt mutat a demokratikus értékek elmélyítésére, az európai versenyképesség erősítése, valamint a védelem és biztonság fokozására egyebek mellett a NATO-val való együttműködés és a külső határok megerősítése által.

Ursula von der Leyen beszédében hangsúlyozta: megtiszteltetés számára, hogy csütörtökön az Európai Bizottság nevében aláírhatta az Európai Unió és Ukrajna között létrejött biztonsági kötelezettségvállalást, valamint bemutathatta a tagállami vezetőknek a G7-országok azon kezdeményezést, mely mintegy 50 milliárd dollárnyi hitelt irányozna elő Ukrajna számára.

"Együtt fogunk dolgozni a tagállamokkal, a G7-partnerekkel és Ukrajnával a szükséges jogszabályok megalkotásán, hogy még az év vége előtt biztosíthassuk Ukrajnának a megfelelő pénzeszközöket" - fogalmazott.

Az uniós bizottság elnöke felhívta a figyelmet, hogy Európának fokoznia kell a védelmi kiadásait, ugyanis az EU összesített védelmi kiadásai 2019 és 2021 között 20 százalékkal bővültek, míg ugyanebben az időszakban Kína védelmi kiadásai csaknem 600, Oroszországé pedig közel 300 százalékkal emelkedtek. Meglátása szerint a következő évtizedben mintegy 500 milliárd eurónyi védelmi beruházásra lesz szükség az EU-ban. A védelmi kiadások növelése a tagállamok pénzügyi hozzájárulásával lehetséges, de az Európai Unió Tanácsának asztalán van egy új, saját forrásokról szóló javaslat is, amely által tovább lehet emelni a védelmi kiadásokra szánt pénzeszközöket - tette hozzá Von der Leyen.

Emmanuel Macron francia elnök a csúcstalálkozót követően azt nyilatkozta, a tagállami vezetők által elfogadott stratégiai menetrend megerősíti, hogy Európának szuverénebbnek, egységesebbnek és erősebbnek kell lennie a geopolitika, a technológiák, az energetika és gazdaság területén. Az uniós csúcsvezetők kiválasztásával kapcsolatban azt nyilatkozta: Ursula von der Leyen, António Costa és Kaja Kallas az elmúlt években bizonyította tudását, tapasztalatát, együtt politikai és földrajzi egyensúlyt képviselnek az EU-n belül, és lehetővé teszik az unió számára, hogy a stratégiai menetrend megvalósuljon.

Közölte továbbá: ismét Thierry Bretont, a jelenlegi belső piacért felelős uniós biztost jelölné a következő Európai Bizottság tagjának, mert - mint kiemelte - ehhez a munkához neki vannak "megfelelő tapasztalatai és kvalitásai".

Az EU és Ukrajna között létrejött biztonsági kötelezettségvállalásról szóló megállapodással kapcsolatban azt nyilatkozta: e támogatás nélkül Ukrajna nem lenne képes ellenállni az orosz támadásoknak.

Olaf Scholz német kancellár távozásakor azt mondta: a "noha nem teljesen egyhangúlag, de elsöprő támogatottsággal" kiválasztott uniós intézményi vezetők szavatolják a "jó munka" folytatását, és biztosítják, hogy Európa jó helyzetben legyen az elkövetkező évek nagy kihívásokkal teli időszakaiban.

Közölte: biztos abban, hogy Ursula von der Leyen a július közepén esedékes szavazáson bizalmat kap az Európai Parlamentben.

A jóváhagyott stratégiai menetrenddel kapcsolatban azt mondta, a szöveg "lehetett volna ambiciózusabb is". Ez egy jó dokumentum, de javítható - közölte. Németország többet szeretett volna elérni a versenyképesség, az európai tőkepiac fejlődése, a klímaproblémák és az ipar modernizációja terén - tette hozzá a német kancellár.

Giorgia Meloni olasz miniszterelnök az X-en közzétett üzenetében azt írta, az Európai Néppárt (EPP), a szocialisták és a liberálisok által kidolgozott, az uniós csúcsvezetők személyéről szóló megállapodás "módszerében és tartalmában is hibás".

Közölte: úgy döntött, hogy ezt a megállapodást nem támogatja az európaiak iránti tiszteletből és az európai parlamenti választások során kapott jelzések miatt. "Továbbra is azon dolgozom, hogy Olaszország végre visszaszerezze azt a súlyt, amelyet megérdemel Európában" - tette hozzá üzenetében az olasz miniszterelnök.

Az uniós csúcs záró sajtótájékoztatóján Alexander De Croo belga kormányfő azzal összefüggésben, hogy Belgium hétfőn átadja az Európai Unió Tanácsának féléves soros elnökségét Magyarországnak, újságírói kérdésre azt monda: "az elnökség nem azt jelenti, hogy te vagy Európa főnöke. Ezzel szemben azt jelenti, hogy te vagy abban a helyzetben, hogy kompromisszumot találj". Érdekes pozíció, legalább egyszer az életben - mondta De Croo, majd hozzátette: "tehát mindenképpen ajánlani tudom Orbán Viktornak".

Címlapról ajánljuk
ÉLŐ: Sporting Braga–Ferencváros 4-0
európa-liga, nyolcaddöntő, visszavágó

ÉLŐ: Sporting Braga–Ferencváros 4-0

A Ferencváros az első mérkőzésen 2–0-s előnyt szerzett, így lépett pályára a bragai visszavágón, a tét az Európa-liga legjobb nyolc csapata közé kerülés. A Braga az első negyedóra végén kiegyenlítette a hátrányát, így kezdődhetett minden elölről – aztán jött a harmadik gól is. A szünetben így összesítésben hátránnyal fordult a magyar csapat. Aztán a második félidőben a helyzet fokozódott...

Csizmazia Gábor: a Hormuzi-szoros ügyében Amerika nem engedhet, mert akkor a Nyugat gyengének tűnik

Donald Trump amerikai elnök felszólította szövetségeseit, hogy katonai erővel segítsék a Hormuzi-szoros blokádjának feloldását. Az InfoRádió mindennek a világpolitikára gyakorolt hatásairól kérdezte Csizmazia Gábort, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársát.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Irán könyörtelen bosszút esküdött, óriásbombákat dobott le Donald Trump – Híreink percről percre az iráni háborúról szerdán

Irán könyörtelen bosszút esküdött, óriásbombákat dobott le Donald Trump – Híreink percről percre az iráni háborúról szerdán

Irán kedden este megerősítette, illetve bosszút esküdött Ali Laridzsáni, az iráni Legfelső Nemzetbiztonsági Tanács titkárának és Golamreza Szolejmáninak, az iráni Forradalmi Gárdához tartozó Baszidzs erők parancsnokának a halála miatt. Teherán bosszúból Izrael középső részét vette légi támadás alá, Ramat Gan városában ketten meghaltak. Az éjszaka folyamán az izraeli hadsereg közölte: folytatták a Hezbollah elleni csapásaikat Dél-Libanonban, miközben Bahrein, Katar, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek mind iráni rakéták és drónok elfogásáról számolt be. Az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága szerint 2,5 tonnás óriásbombákat vetettek be iráni rakétalétesítmények ellen a Hormuzi-szoros térségében, ugyanakkor Donald Trump többször elégedetlenségét fejezte ki a NATO-szövetségesek döntése miatt, akik nem küldtek hadihajókat a hajózási útvonal védelme érdekében. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×