eur:
413.98
usd:
396.34
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
Tüntetők követelik a kormánytól a Gázai övezetet irányító Hamász palesztin iszlamista szervezet által elhurcolt izraeli túszok azonnali kiszabadítását a Kirja katonai bázisnál, Tel-Avivban 2024. június 22-én. A Hamász fegyveresei október 7-én támadást indítottak Izrael ellen, az izraeli haderő pedig válaszul légi és szárazföldi hadműveleteket hajt végre a Gázai övezetben.
Nyitókép: MTI/EPA/Abir Szultan

Szalai Máté: véget érhet egy háború Izraelben, de élesedik egy másik

Izraelben szombat este hetven helyszínen követeltek túszalkut, fegyverszünetet és kormányváltást a tömegtüntetéseken részt vevők. Vajon megbukhat-e az elégedetlenség miatt a Netanjahu-kormány? Erről is kérdeztük Szalai Mátét, az olaszországi Ca’Foscari Egyetem kutatóját.

Közvetlenül az emberek elégedetlensége miatt nem tud megbukni a kormány, ahhoz ugyanis arra lenne szükség, hogy a törvényhozásban a koalíció tagjai megszavazzák a szervezet feloszlatását, de erre nagyon kicsi esély van. Már csak azért is, mert jelenleg a közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy javulnak ugyan a kormánypártok népszerűségi számai, jelenleg nem tudnák ezt a koalíciót megalakítani – magyarázta az InfoRádióban Szalai Máté. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy a tüntetéseknek ne lehetne következményük. Bejnamin Netanjahu miniszterelnök némileg változtatott is a narratíván, és már arról beszél, hogy nemsokára vége lehet a háborúnak a Hamásszal szemben – tette hozzá.

Az izraeli kormányfőt és a kormányát több kritika éri. Erősödik a háborúellenes hangulat, és sokaknak nem tetszik, hogy a Nethanjahu-kormány a Hamász elpusztítására fektet nagyobb hangsúlyt, nem pedig a túszok kiszabadítására – mondta a Közel-Kelet-szakértő, arra is emlékeztetve, hogy Izraelben a tüntetéshullám már a háború, a tavaly október 7-i események előtt fellángolt, és lényegében

már egy éve folyamatosak a tiltakozások heti rendszerességgel.

Azzal – ahogy Nethanjahu is fogalmazott –, hogy a háború intenzív szakasza a végéhez közeledik, kulcsfontosságú stratégiai döntéseket kell meghoznia Izraelnek, köztük hogy stratégiailag, biztonságpolitikailag ki fogja ellenőrzi Gázát, és ki fogja ellátni a civil adminisztrációt. Ezekre azonban egyelőre nincs válasza a kormánynak, éppen ezért nem is tudható pontosan, hogy mi fog történni.

Szalai Máté úgy gondolja, hogy a narratívaváltás nemcsak az elégedetlenségre adott válasz, hanem az is az oka, hogy az ország északi részén, a Hezbollahhal való konfrontáció egyre intenzívebbé válik; de ahhoz, hogy oda megfelelő számú katonát tudjanak átcsoportosítani, ki kell őket vonni Gázából.

„Lehetséges, hogy egy háború véget ér, de egy másik kiélesedik”

mondta Szalai Máté, arra emlékeztetve, hogy Izrael korábban már jóváhagyta a műveleti terveket egy Hezbollah elleni libanoni offenzívához. A szakértő azt mondta, egy harmadik szereplő belépésétől egyelőre nem kell tartani, bár a Hezbollah nemcsak Izraelt, hanem Ciprust is megfenyegette, ami azért is „sokkoló”, mert egy EU-tagországról van szó.

Az Izrael és a Hezbollah között 2023 óta élesedő viszony épp a múlt héten ért a csúcspontjához, miután hatszáznál is több rakétát lőhettek a felek egymásra. Szalai Máté egy paradox helyzetre is felhívta a figyelmet: ahhoz, hogy Izrael az északi területeken fel tudjon lépni, csillapítania kellene a gázai konfliktust, ez esetben viszont lehet, okafogyottá válik a Hezbollah elleni fellépés, a libanoni szervezet ugyanis azt állítja: addig fogja támadni Izraelt, amíg zajlik a Hamász elleni háború. Vagyis ha például tűzszünet lesz, a Hezbollah is felhagyna a zsidó állam elleni nyomásgyakorlással, a teljes konfrontációt ugyanis el akarja kerülni – mondta a Ca’Foscari Egyetem kutatója.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×