Infostart.hu
eur:
378.35
usd:
320.58
bux:
0
2026. február 25. szerda Géza
Catania, 2017. július 1.Ilegális bevándorlók az EU határvédelmi ügynöksége, a Frontex svéd felségjelű hajójának fedélzetén a szicíliai Catania kikötőjében 2017. július 1-jén. A mintegy 650 hajótörött migránst a Földközi-tengeren, a líbiai partok közelében vették a fedélzetre, kilenc vízbe fúlt társuk holttestével együtt. (MTI/EPA/Orietta Scardino)
Nyitókép: MTI/EPA/Orietta Scardino

EP-választás: a menekültügyi paktum megosztja a pártcsaládokat is

Vargha Márk, a Migrációkutató Intézet vezető elemzője szerint az európai parlamenti választási kampányban a nagyobb pártcsaládok egymástól eltérő állásponton lesznek a menekültkérdéssel kapcsolatban.

A következő ciklusban az uniós frakciók elsősorban arra fognak törekedni, hogy a migrációs és menekültügyi paktumból a legtöbb politikai hasznot húzzák. Vargha Márk, a Migrációkutató Intézet vezető elemzője az InfoRádióban végigvette, hogy az Európai Parlament négy nagy pártcsaládja hogyan viszonyul a nemrégiben elfogadott szabálycsomaghoz.

Az EP legnagyobb frakciója az Európai Néppárté, amely várhatóan a legnagyobb lesz a következő ciklusban is a júniusi választások után. A szakértő szerint a Néppárt egyértelműen eltolódott a korábbi álláspontjától, és most a legszigorúbb a véleménye a négy nagy pártcsalád közül a migrációs folyamatok megállítása tekintetében.

"Azt mondják, hogy a külső határokat meg kell erősíteni, az illegálisan érkezőket szigorúan át kell világítani, átfogó elektronikus ellenőrzést kell eszközölni minden belépési ponton. Ha pedig a külső határokon nagy lenne a nyomás, akkor nem lehet kizárni a belső határok ellenőrzését sem. Ezt egyes országok már alkalmazzák is, de gyakorlatilag kimondaná, hogy ez lehetséges" – mondta Vargha Márk.

A Frontex szintén viták kereszttüzébe került az elmúlt években, de a Néppárt szerint meg kell erősíteni a Frontex szerepét, a költségvetését bővíteni kell, és a most tízezer fős személyi állományát pedig háromszorosára kell növelni. Ezenkívül a néppártiak szerint a menedékkérőket biztonságos harmadik országokba kellene szállítani, és az EU határain kívül kellene a menedékkérelmeket feldolgozni. A szakértő szerint ez a terv hasonlít ahhoz, amit most az Egyesült Királyság Ruandával tervez.

Vargha Márk felidézte azt is, hogy az Európai Néppárt csúcsjelöltje, az Európai Bizottságot jelenleg is vezető Ursula von der Leyen egy televíziós vitában megvédte a Tunéziával, Mauritániával és Egyiptommal kötött megállapodásokat, amelyek az illegális migráció megfékezéséért cserébe nagy összegű pénzügyi segítséget nyújtottak ezen afrikai országoknak, sőt, azt mondta, hogy ki is kellene terjeszteni ezeket az egyezményeket.

Az Európai Szocialisták Pártja egészen hasonló állásponton van, szintén hangsúlyozza a külső határok megerősítését, és szorgalmazza az együttműködést a származási és tranzitországokkal, de a Néppárttal szemben nem támogatja, hogy a kérelmeket az EU-n kívül bírálják el.

"Ez nagyon fontos különbség! Nyilvánvaló, hogy egy baloldali pártszövetségnek hangsúlyoznia kötelező azt, hogy emberséges és tisztességes befogadási feltételek legyenek, bővítsék a kérelmezőknek nyújtott jogi segítséget, szorgalmazza a baloldal a gyermekek különleges védelmét és az emberkereskedők elleni küzdelmet is. De ami a leglényegesebb, hogy a szocialista párt alapvetően elégedett a már elfogadott paktummal" – magyarázta Vargha Márk.

A liberális pártcsalád Újítsuk meg Európát című programja viszont a szakértő szerint nem túl bőbeszédű a migrációval kapcsolatban, a liberálisok helyezték a legkevesebb hangsúlyt a kérdésre. "A liberálisok két ellenséget is megneveznek a programjukban. Az egyik a populista jobboldal, amely abszolút nem szeretne befogadni senkit, illetve nagyon korlátozná az európai migrációt, a másik az embercsempész hálózat, amely működteti az illegális migrációt, és eurómilliárdokat kasszíroz a jelenségből" – mondta Vargha Márk. Jelezte, a pártcsalád a munkaerőhiány orvoslásának lehetőségét látja a migrációban.

A Zöldek még ennél is tovább mennek, és a szakértő elmondása szerint kevésnek tartják a migránsoknak nyújtott védelmet. Bevezetnék a klímavízumot, amelynek megadásával az EU-n kívülről érkezőket még gyorsabban lehetne beengedni Európába, mert ha valamilyen természeti katasztrófa következtében vesztették el megélhetésüket, szegényedtek el, válna kilátástalanná sorsuk, akkor Európa így segítene. A zöldek követelik továbbá az EU által támogatott kereső-mentőmissziók létrehozását a Földközi-tengeren, és tiltakoznak a kitoloncolások ellen.

"Kifejezetten szorgalmazzák azt, hogy az ideiglenesen már itt levőket ne toloncolják ki, hanem a helyzetüket legalizálják, és ezután törvényesen tartózkodjanak az európai uniós tagállamokban, aztán következhet az ő integrációjuk is" – zárta elemzését a Migrációkutató Intézet vezető elemzője.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump: korszakalkotó fordulatot értünk el – évértékelő

Donald Trump: korszakalkotó fordulatot értünk el – évértékelő

Donald Trump megtartotta második ciklusának első hivatalos évértékelő beszédét (State of the Union address) a Kongresszus két háza előtt. Az amerikai elnök rekordhosszúságú beszédében határozott védelmébe vette második elnöki ciklusának első évét, „korszakos fordulatot” emlegetve.

Friss felmérés: a németek többsége a CDU/CSU és az AfD koalícióját szeretné

Pontosan egy évvel ezelőtt tartották Németországban az előrehozott parlamenti választásokat, amely két hónappal később CDU/CSU és az SPD kormánykoalíciójához vezetett. A legfrissebb felmérés eredményei mellett az is kiderült, hogy már nem csak az AfD számít „veszélyes” pártnak.
inforadio
ARÉNA
2026.02.25. szerda, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Eszkalációt lebegtetett be Moszkva, súlyos problémával néz szembe az orosz hadsereg – Ukrajnai háborús híreink szerdán

Eszkalációt lebegtetett be Moszkva, súlyos problémával néz szembe az orosz hadsereg – Ukrajnai háborús híreink szerdán

Az orosz külső hírszerzés (SZVR) jelentése szerint az Egyesült Királyság és Franciaország atomfegyvereket készül átadni Ukrajnának. London elutasította a vádakat, mondván, Vlagyimir Putyin orosz elnök csak saját „rémtetteiről” akarja elterelni a figyelmet. Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök máris atomcsapással fenyegette meg a két nyugat-európai országot. Eközben Putyin arról beszélt az FSZB vezetése előtt, hogy hírszerzési információik szerint Ukrajna a Fekete-tenger alatti gázvezetékek megtámadására készülhet. Nyugati tisztségviselők értékelése szerint az egyre súlyosabb veszteségek miatt Vlagyimir Putyin nehézségekbe ütközhet, amennyiben a következő hónapokban nagyszabású offenzívát kíván indítani Ukrajna ellen. Az orosz hadsereg veszteségei immár harmadik hónapja haladják meg az újonnan toborzott katonák számát. Cikkünk folyamatosan frissül az ukrajnai háború eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×