Ahogy arról az Infostart is beszámolt, csütörtökön Brüsszelben tartották az Európai Bizottság elnöki posztjára pályázó csúcsjelöltek vitáját. Az EB jelenlegi elnöke, az Európai Néppárt jelöltje, Ursula von der Leyen az uniós védelmi ipar megerősítését tűzte ki legfőbb célként, valamint arról is beszélt, hogy a közös védelmi beruházások támogatásával el kell érni, hogy megszűnjön Európában az ipari megosztottság.
Nicolas Schmit, az Európai Szocialisták Pártjának (PES) csúcsjelöltje pedig azt hangsúlyozta, hogy erősíteni kell a szegénység elleni harcot, és csökkenteni a szegények számát. A luxemburgi politikus kiemelte, hogy a jogállamiság támogatása nélkül nem lehet sikeres uniót építeni.
A vitán rajtuk kívül még Terry Reintke, az Európai Zöldek, Sandro Gozi, a Renew Europe Now, valamint Walter Baier, az Európai Baloldal jelöltje vett részt. Összesen hat témakörben fejtették ki véleményüket, elképzeléseiket, illetve a jövőbeli terveiket a megjelent politikusok. Kalas Vivien azt mondta az InfoRádióban, hogy inkább beszélgetés zajlott közöttük, mint vita, ugyanis számos kérdésben nagy volt az egyetértés az elnökjelöltek között. Mint fogalmazott, a fő célokban sok volt az azonos vagy hasonló megközelítés, véleménykülönbségek inkább a megvalósítást illetően adódtak.
Valódi vita főként a migráció kezelésében bontakozott ki az EB elnöki posztjára kandidáló politikusok között. Terry Reintke és Walter Baier amellett érvelt, hogy szükség van a legális útvonalakra Európában, valamint egyértelműsítették, hogy minden olyan bevándorlónak, aki legálisan érkezik Európa területére, meg kell adni a jogot arra, hogy benyújthassa menedékkérelmét.
Ursula von der Leyen pedig azt emelte ki, hogy
nem az embercsempészeknek, hanem az európaiaknak kell dönteniük arról, hogy kivel szeretnénk együtt élni és kivel nem.
Határozottan kijelentette, hogy vissza kell küldeni a hazájukba azokat az embereket, akik jogtalanul tartózkodnak az EU területén, mindazok számára pedig, akik legálisan, a törvényeknek megfelelően szeretnének letelepedni Európában, biztonságos uniós beutazást biztosítana.
Kalas Vivien szerint azonban „érdekesebb volt” Nicolas Schmit megszólalása ebben a témakörben, aki kemény bírálatot fogalmazott meg az Európai Unió Tunéziával kötött megállapodásával kapcsolatban, melynek értelmében anyagi támogatásért cserébe az afrikai ország megpróbálja feltartóztatni az Európába igyekvő bevándorlókat, illetve visszafogadja azokat, akik nem jogosultak menedékstátuszra az EU-ban. A szakértő azonban felhívta a figyelmet, hogy ezt az egyezséget az Európai Bizottság kötötte Tunéziával, amelynek a mostani kritikát megfogalmazó luxemburgi politikus is a tagja. Ráadásul van egy olyan bizottsági szabály is, amely kimondja, hogy
egy meghozott döntést később nem kritizálhatnak a nyilvánosság előtt az EB-tagok, hanem a testület álláspontját kell képviselniük minden fórumon.
A csütörtöki vita során ugyancsak voltak véleménykülönbségek a frakciók közötti jövőbeni együttműködéseket érintően. Kalas Vivien emlékeztetett: az Európai Bizottság jelenlegi elnöke korábban már egyértelművé tette, hogy nyitni szeretne az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakció felé, és a június 9-én záruló EP-választások után hajlandó lenne leülni velük tárgyalni az együttműködésről. Az elemző szerint vélhetően az újraválasztása érdekében tesz ilyen gesztusokat Ursula von der Leyen, a többi elnökjelölt azonban élesen bírálta az ECR-hez való közeledési szándékot a csütörtöki vitán.
Kalas Vivien úgy véli, bőven hozhat nagy izgalmakat a választások utáni időszak, ugyanis jelen pillanatban nagyon nehéz megítélni, hogyan alakul majd a frakciók közötti együttműködés, illetve a közös munka abban az esetben, ha az Európai Tanács ismét Ursula von der Leyent jelölné bizottsági elnöknek.
Nagy harc a harmadik helyért az EP-ben
A felmérések alapján az Európai Néppárt stabilan az első helyen van már hónapok óta, Kalas Vivien pedig nem gondolja, hogy bármi veszélyeztetheti a győzelmüket az EP-választásokon. A második legnagyobb frakciót várhatóan a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége alakíthatja majd. A szakértő szerint az első két helyen a papírforma érvényesülhet, az viszont kérdéses, hogy melyik pártszövetség fut be a harmadik helyre.
Bár folyamatosan változnak az erőviszonyok, jelenleg úgy tűnik, hogy az Identitás és Demokrácia (ID) pártcsaládnak van a legtöbb esélye arra, hogy a harmadik legnagyobb erő legyen az Európai Parlamentben. Reménykedhet még ebben a liberális pártcsaládokat összefogó Renew Europe, valamint az ECR, de utóbbi kettő a legutóbbi felméréseken kicsit lemaradt az ID-hez képest.
(A nyitóképen: Ursula von der Leyen, az Európai Néppárt (EPP), Nicolas Schmit, az Európai Szocialisták Pártja (PES), Terry Reintke, az Európai Zöldek, Sandro Gozi, a Renew Europe Now és Walter Baier, az Európai Baloldal jelöltje az Európai Bizottság elnöki posztjára pályázó csúcsjelöltek vitáján Brüsszelben 2024. május 23-án.)
