eur:
408.03
usd:
375.1
bux:
73837.78
2024. november 4. hétfő Károly
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor magyar és Giorgia Meloni olasz miniszterelnök az EU-tagországok állam- és kormányfőinek brüsszeli csúcstalálkozóján 2022. december 15-én.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Elemző: a radikális jobboldal előretörése átrendezheti az erőviszonyokat az EP-ben

Globális radikális jobboldali összefogásra ugyan nincs esély, de például az Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoport megerősödése kibillentheti egyensúlyából az Európai Néppárt és a szociáldemokraták uralta Európai Parlament status quóját – mondta az InfoRádióban Csepeli Réka, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézet munkatársa.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem elemzést készített arról, hogy a radikális jobboldal jelentős választási sikere esetén átrendeződhetnek-e az Európai Parlamenten belüli erőviszonyok. A tanulmány többek közt azt is megállapítja, hogy az erőteljes jobbratolódás az Európai Unió alapító tagállamaiban is figyelemreméltó.

A tanulmány szerzője, Csepeli Réka az InfoRádióban elmondta: a június 6-9-i EP-választások előtti közvélemény-kutatási adatok több tagállamban is a radikális, konzervatív vagy nemzeti jobboldali pártok erőteljes előretörését mutatják. Kiemelte, hogy ez a tendencia érvényesül az unió „keménymagjaként emlegetett” hat alapító tagállamban, vagyis Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Belgiumban, Hollandiában és Luxemburgban is. Úgy véli, ezekben az államokban

a jobbratolódás elsősorban a bevándorlással kapcsolatos aggodalmak egyik fő következménye,

illetve jelentős befolyásoló körülmény a vásárlóerő rohamos csökkenése is, ami például Franciaországban is komoly kihívások elé állítja a kormányt.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatója arról is beszélt, hogy a jobboldali pártok választási eredménye milyen hatással lehet az Európai Parlament összetételére. Mint fogalmazott, az erőviszonyok alakulását és az érdekérvényesítő képességet döntően meghatározhatja, hogy mennyire szorosan tud majd együttműködni ügyek mentén az Európai Néppárt a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségével. A kutató szerint a radikális jobboldal jelentős előretörése ugyan valamelyest meggyengítheti a konzervatív jobb-, illetve a szociáldemokrata baloldal hagyományosnak mondható koalícióját, ugyanakkor

a radikális jobboldali pártcsaládok (Identitás és Demokrácia, Európai Konzervatívok és Reformerek) összefogására nincs reális esély.

Csepeli Réka hozzátette: egyértelműen látszik, hogy az Európai Bizottság jelenlegi elnöke, az Európai Néppárt jelöltje, Ursula von der Leyen nyit Giorgia Meloni, illetve az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) képviselőcsoport felé, ami véleménye szerint radikálisan befolyásolhatja az Európai Néppárt jövőbeli politikáját is.

Az elemző emlékeztetett, hogy nemrég a bevándorlásellenes Eric Zemmour pártja, a francia Reconquete (magyarul Visszahódítás) is csatlakozott az ECR-hez. Ennek a pártnak az EP-listavezetője Marion Maréchal, aki Marine Le Pen unokahúga, és korábban a francia radikális jobboldali Nemzeti Tömörülés nemzetgyűlési képviselője is volt. Orbán Viktor magyar miniszterelnök pedig már februárban bejelentette, hogy a Fidesz az európai parlamenti választások után ugyancsak az ECR pártcsalád tagjaként venne részt az európai törvényhozásban.

Csepeli Réka arra számít, hogy

a Reconquete és a Fidesz csatlakozásával megerősödik az ECR az Európai Parlamentben,

amelynek már jelenleg is nagy, meghatározó pártok a tagjai, így például az olasz Fratelli d'Italia, a spanyol Vox vagy a lengyel Jog és Igazságosság (PiS).

A kutató hozzátette: a közelmúltban látott tendenciák befolyásolhatják, sőt adott esetben ki is billenthetik egyensúlyából az előre beharangozott, az Európai Néppárt és a szociáldemokraták uralta Európai Parlament status quóját.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×