eur:
396.84
usd:
355.48
bux:
74510.83
2024. szeptember 28. szombat Vencel
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök (j) és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Afrikából Európába igyekvő illegális bevándorlók egyik célpontjává vált Lampedusa szigetén tett látogatásának végén tartott sajtóértekezleten 2023. szeptember 17-én. Von der Leyent Meloni hívta meg a helyzet súlyosságának felmérésére, mert az előző napokban összesen több mint 10 ezer migráns érkezett a 6300 lakosú dél-olaszországi szigetre.
Nyitókép: MTI/EPA/ANSA/Ciro Fusco

Mekkora esélye van Ursula von der Leyennek az újraválasztásra?

Magyarországnak még három EU-tagállamot maga álláspontja mellé kell állítania, ha meg akarja akadályozni Ursula von der Leyen európai bizottsági elnöki jelölését - mondta az InfoRádióban Kalas Vivien, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének munkatársa.

Egy hónap van még az európai parlamenti választásokig, és már javában tart a találgatás, hogy mekkora esélye van Ursula von der Leyennek az Európai Bizottság élén maradni.

Kalas Vivien, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének munkatársa az InfoRádióban elmondta, az Európai Bizottság elnöki tisztségére az Európai Tanács, tehát az uniós állam- és kormányfők testülete tesz javaslatot, majd az Európai Parlament hagyja jóvá a jelöltet.

"Főszabály szerint

az állam- és kormányfőknek figyelembe kell venniük az európai parlamenti választások eredményét,

ami azt jelenti a gyakorlatban, hogy jó eséllyel abból a frakcióból fognak megnevezni egy személyt, amelyik a legnagyobb lesz a választások után. Úgy tűnik, ez nyártól az Európai Néppárt lehet, ahogy most is az" - részletezte Kalas Vivien.

Nehéz viszont azt mondani szerinte, hogy minden korábbi támogató Ursula von de Leyen mögött van, "az Európai Parlament frakciói mindannyian megosztottak a kérdésben, tehát nem lehet azt mondani, hogy Ursula von der Leyen az Európai Néppárt csúcsjelöltje és megnevezettje. Például a francia Köztársaság nevű konzervatív párt is jelezte a Néppárt tagjaként, hogy nem fogja tudni támogatni von der Leyen jelölését, egyszerűen azért, mert úgy tartja, hogy ő Macron jelöltje valójában, tehát itt belpolitikai okok játszanak. De a többiek is megosztottak a kérdésben".

Ennek okaként Kalas Vivien azt nevezte meg, Ursula von der Leyen elkezdett nyitni az úgynevezett radikális jobboldal felé.

"Konkrétan az Európai Konzervatívok és Reformerek pártcsalád frakciója felé, az ő támogatásukat is örömmel venné,

illetve együtt tudna velük működni, mind a megválasztása során, de az azt követő időszakban is. És ez a legnagyobb frakcióknak, szocialistáknak, a liberálisoknak, illetve a zöldeknek nem tetszik" - hívta fel a figyelmet.

A szakértő szerint mindazonáltal nehéz dolga lesz annak, aki nem támogatja Von der Leyent, mert a jelöléshez minősített többségre van szükség az Európai Tanácsban.

"Ez azt jelenti, hogy legalább négy tagországnak kellene összeállnia, és azt mondania, hogy nem támogatják Ursula von der Leyent. Ez a szám most jelenleg nem tűnik úgy, hogy megvan. Magyarország volt az, aki kezdetektől fogva kritikát fogalmazott meg von der Leyennel kapcsolatban. Ám a híreket hallva nem úgy tűnik, hogy más tagországok kihátráltak volna, tehát jelenleg én Magyarországot látom az egyedülinek, aki nem támogatja, és mi egyedül kevesek vagyunk ahhoz, hogy megakadályozzuk az ő jelölését" - jegyezte meg.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Vasárnap Ausztria választ: a Szabadságpárt visszatérhet a csúcsra

Épp hogy csak túljutott Ausztria a rendkívüli károkat okozó áradások nehezén, az ország a hét végén újabb, ezúttal politikai megméretés előtt áll. Több mint 6,3 millióan járulhatnak a szavazóurnák elé, hogy újabb öt évre új parlamentet, illetve új kormányt válasszanak.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.09.30. hétfő, 18:00
Kövér László
az Országgyűlés elnöke
Harmadik világháborúval riogatott Trump, egyetlen döntéssel meg lehetne rengetni Oroszországot – Ukrajnai háborús híreink szombaton

Harmadik világháborúval riogatott Trump, egyetlen döntéssel meg lehetne rengetni Oroszországot – Ukrajnai háborús híreink szombaton

Donald Trump republikánus amerikai elnökjelölt és Volodimir Zelenszkij ukrán államfő a New York-i Trump Towerben folytattak beszélgetést. A találkozó után Trump azt írta saját közösségi platformján, a Truth Social-ön, ha nem ő győz az elnökválasztáson, jön a harmadik világháború. Az elmúlt hónapok legfontosabb kérdése, hogy az európai vezetők és az Egyesült Államok döntéshozói engedélyezik-e Kijevnek, hogy a Nyugattól kapott modern fegyverrendszereket bevessék Oroszország területe ellen. Az amerikai Institute for the Study of War (ISW) intézet írt egy elemzést, hogy miért lenne fontos egy ilyen lépést megtenniük Ukrajna szövetségeseinek. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×