eur:
385.77
usd:
354.87
bux:
0
2024. május 20. hétfő Bernát, Felícia
A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) belső szavazásán a párt elnökének megválasztott Friedrich Merz a párt berlini székházában tartott sajtótájékoztatón 2021. december 17-én.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Filip Singer

Kész az új program, a merkeli örökséget hátrahagyva lépne kormányra a CDU

A hatalom visszaszerzésére törekszik a német Kereszténydemokrata Unió (CDU). Németország legnagyobb konzervatív pártjának kongresszusa elfogadta az új programot: a hetvenoldalas dokumentum a korábbi, immár tizenhat éves programot váltja fel, amely felett eljárt az idő. A párt felett azonban aligha, a 2021-es választási kudarc után mára ismét Németország legerősebb pártjává vált.

A kongresszust rendkívüli érdeklődés előzte meg. Az új program, az úgynevezett Grundsatzprogramm tervezete már előzetesen kiszivárgott, az abban foglaltakat a küldöttek most megerősítették.

Újrafogalmazták a Németország előtt álló, legégetőbb problémákkal kapcsolatos álláspontjukat, különös tekintettel a menekültpolitikára, az iszlámhoz fűződő viszonyra, az energiapolitikára, a klímavédelemre és nem utolsósorban az ország biztonságára. Noha a program tartalmaz olyan célokat, amelyek csak fokozatosan megvalósíthatók, az egyértelmű, hogy azok a kormányzati hatalom visszaszerzésére irányuló törekvést tükrözik.

A kongresszus első napján választották újra elnökké a 68 éves Friedrich Merzet, aki már korábban sem hagyott semmi kétséget afelől, hogy a jövő őszi parlamenti választások előtt egyértelmű kancellári ambíciókkal rendelkezik.

Merz – nem először – éles bírálattal illette a korábbi kereszténydemokrata kancellárt, Angela Merkelt. Ezúttal úgy fogalmazott, hogy Németország első női kancellárjának tizenhat évig tartó kormányzása alatt a CDU elvesztette profilját, ezért a pártelnök szerint a választók számára új alternatívákat kell nyújtani.

"Tudniuk kell, kik vagyunk, hol állunk, és mit akarunk"

– idézte Merzet a média.

Az új program megerősítette a CDU elkötelezettségét a "német domináns kultúra", az úgynevezett Leitkultur mellett, amely a párt szerint egyaránt vonatkozik a menekültpolitikára és az iszlámhoz való viszonyra. Ez az a két fő válságos terület, amely Németország számára az elmúlt években sok problémát okozott, és éles politikai vitákhoz vezetett. Új programjában a CDU határozottan állást foglalt a menekültpolitika szigorítása, ennek keretében pedig menekültek befogadásának korlátozása mellett. Ez utóbbival kapcsolatban a Nagy-Britanniában a közelmúltban elfogadott "ruandai modell" mellett tette le a garast, hangsúlyozva, hogy az új menekültek befogadásáról biztonságos harmadik országban kell dönteni. Sőt – és ez értesülések szerint nagy vitát váltott ki – a program tartalmazza azt is, hogy pozitív döntés esetén a menedékkérőknek az adott országban kellene maradniuk.

Az iszlámhoz fűződő viszonyt illetően korábban maga Merz szögezte le, hogy a muszlimok Németország sokszínűségének részét jelenti. A program ugyanakkor hangsúlyozta, hogy

aki Németországban akar élni, annak el kell ismernie az uralkodó kultúrát, minden ember méltóságának tiszteletben tartását, az alapvető emberi jogokat, a jogállamiságot és a toleranciát.

Ami a biztonságot illeti, a CDU új programjában sürgeti a 2011-ben felfüggesztett általános hadkötelezettség fokozatos visszavezetését.

Fontos része a programnak a munkavállalás ösztönzése, az energiapolitika és a klímavédelem. Az energiapolitika terén a tudósítások szerint állást foglal az atomenergia használatának szükségessége mellett. A párt korábbi határozott állásfoglalásai ellenére konkrétan ugyanakkor nem említi a Scholz-kormány által egy évvel ezelőtt leállított három utolsó atomerőmű újbóli üzembe helyezését. A klímavédelmet illetően pedig hangsúlyozza, hogy Németországnak 2035-re klímasemlegessé kell válnia.

Értékelések szerint nagy érdeklődést váltott ki a kongresszuson meghívott vendégként jelenlévő bajor miniszterelnöknek, a Keresztényszociális Unió (CSU elnökének a beszéde. Markus Söder ugyanis az elmúlt hónapokban

nem erősítette meg, de nem is cáfolta, hogy Merz riválisaként a CDU/CSU pártszövetség kancellárjelölti tisztségének elnyerésére törekedne.

Noha a kongresszuson hatalmas többséggel választották újra elnökké Friedrich Merzet, a kancellárjelölti tisztség nem került szóba.

Értesülések szerint a bajor "rivális" ezzel kapcsolatban most is "kétértelműen" fogalmazott, ugyanakkor az együttműködésre helyezte a hangsúlyt. A küldöttek előtt annyit mondott, hogy "a kancellárjelölti kérdésről közösen fogunk dönteni, de természetesen egy CDU-elnök mindig favorit". Korábbi vélemények szerint ezt a kérdést az őszi német tartományi választások utáni időszakra halasztották.

A kongresszus utolsó napján ugyancsak meghívott vendégként Ursula von der Leyen, a CDU tagja, az Európai Bizottság elnöke és Manfred Weber, az Európai Parlament néppárti frakciójának vezetője, a CSU tagja mondott a konzervatívok Európa-politikájával kapcsolatos beszédet. Mindketten abban reménykednek, hogy újraválasztják őket jelenlegi tisztségeikben.

Címlapról ajánljuk
Őrizetben a nagyobbik hajó kapitánya
Verőcei hajókatasztrófa

Őrizetben a nagyobbik hajó kapitánya

Elmulasztott segítséget nyújtani, emiatt gyanúsítottként hallgatták ki, majd őrizetbe vették a nyugdíjazás előtt álló, rutinos hajóst. 25 tanú kihallgatása már megtörtént.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.21. kedd, 18:00
Rigó Csaba Balázs
a Gazdasági Versenyhivatal elnöke
Raiszi halálának beláthatatlan következményei lehetnek Iránra és az egész világra

Raiszi halálának beláthatatlan következményei lehetnek Iránra és az egész világra

Ebrahim Raiszi politikai karrierjét az iráni vallási és politikai berendezkedés iránti fundamentalista hozzáállás jellemezte. Az igazságszolgáltatás és a vallási elit ranglétráján keresztül emelkedett fel, hogy meghatározó konzervatív politikussá váljon, akit szinte mindenki Ali Khamenei ajatollah legfelsőbb vezető lehetséges utódjának tartott. Halálával politikai vákuum alakulhat ki a perzsa államban, amely újra felszínre hozhatja a társadalmi feszültségeket, miközben Raiszi regnálása alatt Irán még elszigeteltebbé vált a nemzetközi porondon. Az teheráni utódlás alapjaiban határozhatja meg, hogy mi lesz az Izraellel egyre kiélezettebbé váló viszonnyal, ami az egész Közel-Kelet jövőjét meghatározhatja. De halála még az ukrajnai háborúra is kihathat, mert kérdéssé válhat az orosz hadseregnek küldött fegyverszállítmányok jövője.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×