Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Recep Tayyip Erdogan török államfő Murat Kurum, a kormányzó Fejlődés Pártjának (AKP) isztambuli polgármesterjelöltje, korábbi környezetvédelmi és városrendezési miniszter kampányrendezvényén Isztambulban 2024. március 24-én. Törökországban március 31-én helyhatósági választásokat rendeznek.
Nyitókép: MTI/EPA/Erdem Sahin

Egeresi Zoltán az Arénában: súlyos üzenetet kapott Erdogan, de a hatalma nincs veszélyben

Recep Tayyip Erdogannak ez lehet az utolsó ciklusa államfőként, hiszen a török alkotmány szerint nem indulhat több alkalommal a pozícióért. 2028-tól valóban új elnöke lesz Törökországnak? Erről, valamint a március 31-i önkormányzati választások jelentőségéről is beszélt Egeresi Zoltán Törökország-kutató, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa az InfoRádió Aréna című műsorában.

A március végi önkormányzati választás eredménye alapvetően lesújtó a kormánypárt és az államfő számára, mindazonáltal nem rengette meg Recep Tayyip Erdogan és kormánya hatalmát, hiszen továbbra is parlamenti többséggel bír – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Egeresi Zoltán.

A Törökország-szakértő elmondta, az elnök vezette Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) – és a vele szövetséges, nacionalista Nemzeti Mozgalom Párt (MHP) – szerette volna visszahódítani azokat a nagyvárosokat, amelyeket öt évvel korábban elveszített, így Isztambult és Ankarát is, ez azonban nem sikerült. A szavazás ezen túl abból a szempontból is jelzésértékű volt, hogy – bár nem országos, hanem helyi politikusokról, vezetőkről döntött a török nép – miként is áll a kormánypártok és az ellenzék támogatottsága. Egeresi Zoltán megfogalmazása szerint:

„szűk egy évvel a tavalyi választás után komoly visszaesés van, az emberek elégedetlenek”.

Az eredmények alakulását illetően példaként említette, hogy számos kormánypárti szavazó otthon marad, egy részük pedig – akik az urnák elé járultak – átszavaztak, akár a baloldali pártok jelöltjeire – például Ankarában és Isztambulban, ahol valóban jelentős sikert ért el a Köztársasági Néppárt (CHP) –, akár a baloldaltól messzebb lévő, alapvetően jobboldali, jobbközép, konzervatív iszlamista pártokra, amelyek kihívói lehetnek Erdogannak és pártjának. A korábbi évekhez, a korábbi választásokhoz képes az AKP szavazóbázisa „erős zsugorodásban” van, és a mostani önkormányzati választás fontos jelzés, hogy mit jelent igazából ez a tendencia, és vajon folytatódik-e – tette hozzá az NKE munkatársa.

A következő parlamenti választást négy év múlva tartják Törökországban. Egeresi Zoltán szerint „nagyon komoly” veszteségekkel számolhat a kormánypárt, ha nem lesz képes változtatni, ami révén „visszaédesgetheti” a szavazóit.

2028-tól új elnöke lesz-e Törökországnak?

Törökországban az államfőt a nép közvetlenül választja, és legfeljebb két ciklust tölthet egy politikus a pozícióban. "Sokan úgy vélik, ha történne egy alkotmánymódosítás, és harmadszor is újraválasztható lenne Erdogan, akkor négy év múlva vele is számolni kellene" – mondta Egeresi Zoltán, hozzátéve: a jelenlegi helyzetben ezt lehetetlen „átvinni” a parlamenten, mert nincs meg az a koalíciós többség, amely az alkotmánymódosításhoz szükséges lenne. Sőt, ahhoz is kevesen vannak Erdogan képviselői – kétharmadra lenne szükség –, hogy a módosításokat népszavazáson szavaztassák meg a lakossággal – húzta alá az NKE munkatársa. (A jó pár évvel ezelőtti alkotmánymódosításához is hasonló formulát kellett alkalmazni.)

De még ha menne is, a Törökország-szakértő szerint az önkormányzati választások végeredménye alapján nagyon kétséges, hogy egy népszavazás sikert hozna egy ilyesfajta törekvésnek. „Ha holnap arról kellene döntenie a török lakosságnak, hogy legyen-e új alkotmány, vagy egy alkotmánymódosítás révén Erdogan maradhasson még, elég biztos, hogy a jelentős része azt mondaná, hogy »köszönjük, inkább ne«”.

Arra a kérdésre, hogy az elnök egészségügyi állapotára szoktak-e a török politikai elemzők spekulálni, Egeresi Zoltán az válaszolta, ellenzéki oldalon az elmúlt 10-15 évben már többször "eltemették" Erdogant, és minden választás alkalmával fölmerül, hogy napjai lehetnek hátra. Ennek ellenére az elmúlt 10-15 évben minden választás energikusan behúzott – tette hozzá a szakértő.

Azt is kiemelte, hogy a mostani önkormányzati választáson is a szavazatok 35 százalékát meg tudta szerezni az AKP; és ez a mag mindenféleképpen ki fog tartani Erdogan mellett. „Ha csak nem történik valami »földindulás« Törökországban, ez a támogatottság pár év múlva nem fog érdemben csökkenni, más kérdés, hogy ez viszont nem lesz elegendő a győzelemhez” – mondta.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Tavaly 15 százalékkal kevesebb külföldi vásárolt lakást vagy házat Magyarországon, mint egy évvel korábban. Az ingatlan.com oldalán az idei év első tíz hónapjában a külföldről érkező érdeklődések száma is csökkent, majdnem 30 százalékkal. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az InfoRádióban azt mondta, hogy a forint erősödése az euróhoz képest, illetve az Airbnb–szabályozás jelentősen befolyásolja a külföldi vásárlók fővárosi érdeklődését.

Anyák egy kis csoportja most tényleg rosszul jár

Azokról van szó, akik elmúltak 40 évesek, 50 évesek nem, de „csak” két gyermekük van, azok ugyanis már elesnek az életük végéig szóló szja-mentességtől. Már azt is tudni, mennyit veszítenek.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

A mesterséges intelligencia látványos fejlődése mögött egyre több fizikai eszköz dolgozik: a modellek tanításához és működtetéséhez szerverekre, speciális chipekre és hálózati berendezésekre van szükség. Ahogy a nagy technológiai vállalatok versenyeznek a nagyobb számítási kapacitásért, az új hardvergenerációk beszerzése a korábbi eszközök cseréjét is ösztönözheti. A beruházási hullám így idővel hulladékkezelési kihívássá válhat. A Nature Computational Science folyóiratban megjelent 2024-es kutatás szerint a generatív AI-hoz kapcsolódó elektronikai hulladék mennyisége 2020 és 2030 között összesen 1,2–5 millió tonnát érhet el, a technológia terjedésétől és az eszközök használati idejétől függően. Ez azonban nem eleve elkerülhetetlen szeméthegy, a működő berendezések újbóli felhasználásával, élettartamuk meghosszabbításával és alkatrészeik hasznosításával mérsékelhető a hulladékképződés. Éppen itt nyílhat üzleti lehetőség azoknak a vállalatoknak, amelyek a lecserélt hardverekben megmaradt értéket képesek visszanyerni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×