eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Ekrem Imamoglu, a török ellenzéki Köztársasági Néppárt (CHP) isztambuli megválasztott polgármestere 2019. május 6-án egy isztambuli tüntetésen, amelynek résztvevői a március 31-i isztambuli polgármester-választás megismétlése ellen tiltakoznak. A török Legfőbb Választási Tanács a kormánypárt indítványának helyt adva elrendelte az isztambuli választás megismétlését, amelyet néhány tized százaléknyi többséggel Imamoglu nyert meg.
Nyitókép: MTI/EPA/Erdem Sahin

Szakértő: Ekrem İmamoğlu lehet Erdogan következő kihívója

Törökországban az ellenzéki Köztársasági Néppárt jelentős győzelmét hozta a helyhatósági választás, a legtöbb nagyváros polgármesterét ők adhatják.

A Köztársasági Néppárt (CHP) az első törökországi politikai párt, amit száz éve Mustafa Kemal Atatürk alapított. A CHP Törökország országszerte a hétvégi helyhatósági választásokon a szavazatok 37 százalékát szerezte meg, míg a Recep Tayyip Erdogan elnök vezette Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) 36 százalékos eredményt ért el. Ezzel a balközép ellenzéki párt a 81 tartományából 36-ban végzett az élen.

„A török parlament második legnagyobb, de mindig ellenzékben lévő pártja állandó kihívója Erdogannak és az ő pártjának. Három legnagyobb településen, Isztambulban, Ankarában és Izmirben maradtak a korábbi köztársasági néppárti főpolgármesterek, és több más fontosabb településen is ők jutottak hatalomra˜− mondta Egeresi Zoltán az InfoRádióban.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa azt mondta, állandó vita van Törökországban a vallás szerepéről, amíg a kemalista hagyományokra épülő balközép párt a szekularizmus képviseletét látja fontosnak, addig Erdogan iszlamista gyökerű pártja jóval nagyobb teret enged a muszlim vallásnak a mindennapokban. A szakértő úgy látja, hogy a választáson rengeteg protest szavazat született, a jelenlegi gazdasági helyzet miatt pedig sokan otthonmaradtak.

A tavalyi törökországi elnökválasztáson a hatpárti összellenzéki szövetség nem tudott győzni, a közös államfőjelöltjük sem kapta meg a legtöbb szavazatot, így ez az együttműködés ősszel véget ért, a pártok a helyhatósági választásokon már külön indultak.

„Volt aki arra számított, hogy ennyire megoszló ellenzék esetén az isztambuli polgármester bukni fog, mivel ott jellemzően erősnek mondható a konzervatív szavazóközösség. Azt látjuk, hogy nem így történt, amiből levonhatjuk a következtetést, hogy stratégiai szavazatot alkalmaztak a választók szerte az országban, különösen az ország nyugati részén, és a legerősebb ellenzéki jelölt mögé álltak be” − fejtette ki Egeresi Zoltán.

A szakértő valószínűnek tartja, hogy az Isztambulban tíz százalékos előnnyel győztes Ekrem İmamoğlu polgármester, a Köztársasági Néppárt politikusa lesz Erdogan kihívója a 2008-as államfőválasztáson. Hozzátette, hogy addig még sok ideje van a jelenlegi elnöknek, de a török gazdaság állapotát biztosan helyre kell állítania, mivel a 70 százalék körüli jelenlegi infláció hatását megérzik a választók.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×