Infostart.hu
eur:
379.5
usd:
321.45
bux:
133008.72
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Ekrem Imamoglu, a török ellenzéki Köztársasági Néppárt (CHP) isztambuli megválasztott polgármestere 2019. május 6-án egy isztambuli tüntetésen, amelynek résztvevői a március 31-i isztambuli polgármester-választás megismétlése ellen tiltakoznak. A török Legfőbb Választási Tanács a kormánypárt indítványának helyt adva elrendelte az isztambuli választás megismétlését, amelyet néhány tized százaléknyi többséggel Imamoglu nyert meg.
Nyitókép: MTI/EPA/Erdem Sahin

Szakértő: Ekrem İmamoğlu lehet Erdogan következő kihívója

Törökországban az ellenzéki Köztársasági Néppárt jelentős győzelmét hozta a helyhatósági választás, a legtöbb nagyváros polgármesterét ők adhatják.

A Köztársasági Néppárt (CHP) az első törökországi politikai párt, amit száz éve Mustafa Kemal Atatürk alapított. A CHP Törökország országszerte a hétvégi helyhatósági választásokon a szavazatok 37 százalékát szerezte meg, míg a Recep Tayyip Erdogan elnök vezette Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) 36 százalékos eredményt ért el. Ezzel a balközép ellenzéki párt a 81 tartományából 36-ban végzett az élen.

„A török parlament második legnagyobb, de mindig ellenzékben lévő pártja állandó kihívója Erdogannak és az ő pártjának. Három legnagyobb településen, Isztambulban, Ankarában és Izmirben maradtak a korábbi köztársasági néppárti főpolgármesterek, és több más fontosabb településen is ők jutottak hatalomra˜− mondta Egeresi Zoltán az InfoRádióban.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa azt mondta, állandó vita van Törökországban a vallás szerepéről, amíg a kemalista hagyományokra épülő balközép párt a szekularizmus képviseletét látja fontosnak, addig Erdogan iszlamista gyökerű pártja jóval nagyobb teret enged a muszlim vallásnak a mindennapokban. A szakértő úgy látja, hogy a választáson rengeteg protest szavazat született, a jelenlegi gazdasági helyzet miatt pedig sokan otthonmaradtak.

A tavalyi törökországi elnökválasztáson a hatpárti összellenzéki szövetség nem tudott győzni, a közös államfőjelöltjük sem kapta meg a legtöbb szavazatot, így ez az együttműködés ősszel véget ért, a pártok a helyhatósági választásokon már külön indultak.

„Volt aki arra számított, hogy ennyire megoszló ellenzék esetén az isztambuli polgármester bukni fog, mivel ott jellemzően erősnek mondható a konzervatív szavazóközösség. Azt látjuk, hogy nem így történt, amiből levonhatjuk a következtetést, hogy stratégiai szavazatot alkalmaztak a választók szerte az országban, különösen az ország nyugati részén, és a legerősebb ellenzéki jelölt mögé álltak be” − fejtette ki Egeresi Zoltán.

A szakértő valószínűnek tartja, hogy az Isztambulban tíz százalékos előnnyel győztes Ekrem İmamoğlu polgármester, a Köztársasági Néppárt politikusa lesz Erdogan kihívója a 2008-as államfőválasztáson. Hozzátette, hogy addig még sok ideje van a jelenlegi elnöknek, de a török gazdaság állapotát biztosan helyre kell állítania, mivel a 70 százalék körüli jelenlegi infláció hatását megérzik a választók.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Küzdenek a hazai éttermek, kevés a vendég és a jó munkaerő – mondja a vendéglátók ipartestületének elnöke

Küzdenek a hazai éttermek, kevés a vendég és a jó munkaerő – mondja a vendéglátók ipartestületének elnöke

Jelentős gondokkal küzd a magyar vendéglátóipar. Ma 15-20 ezerrel kevesebb alkalmazott és 9-10 ezerrel kevesebb üzlet hozza ugyanazt a forgalmat, mint a pandémia előtt, amit akár hatékonyságnövelésnek is tekinthetünk, de az ágazat segítségre szorul, az emberek pedig alig mernek étteremben költeni – hangsúlyozta az InfoRádió Aréna című műsorában Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke.

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×