Fontos, döntést hozott az Európai Parlament kedden, amikor jóváhagyta az ipari és mezőgazdasági termelési kibocsátásokról szóló irányelv jelentős felülvizsgálatát, amelynek célja az üzemi létesítményekből, valamint a nagy sertés- és baromfitelepekről származó káros anyagok emissziójának csökkentése - írja a Portfolio.

A felülvizsgált kibocsátási direktíva (industrial emission directive, IED) értelmében az érintett ágazatok számára kötelező szigorú kibocsátási szinteket határoznak meg, a vízhiány elleni küzdelem érdekében pedig a vízfogyasztással kapcsolatos környezetvédelmi teljesítménycélokat vezetnek be. Ezen felül a hulladékra, az energia- és erőforrás-hatékonyságra, illetve a nyersanyag-felhasználásra vonatkozó célértékeket is meghatározták.

Újdonság, hogy az IED alkalmazási köre a nyersanyag-kitermelő létesítményekre és az akkumulátorgyárakra is kiterjed majd.

Magyar szempontból a legfontosabb, hogy az akkumulátorgyárak esetében is alkalmazandó célértékeket határoznak meg a károsanyag-kibocsátásra és a vízhasználatra vonatkozóan. Ezek szigorúbbak lesznek, mint a jelenlegi tagállami előírások.

Az állattartó gazdaságok vonatkozásában az IED-intézkedések mellett a Bizottság 2026. december 31-ig elvégzendő értékelésében vizsgálni fogja, hogy szükség van-e az állattenyésztésből származó kibocsátások további kezelésére, beleértve a szarvasmarha-tenyésztést is, valamint egy viszonossági záradékra, amely biztosítja, hogy a nem uniós termelők az EU-ba irányuló export során egyenértékű szabványoknak feleljenek meg.

Radan Kanev bolgár néppárti képviselő a lapnak hangsúlyozta, a szavazás összhangban van a Zöld Megállapodás környezetszennyezés-mentességi célkitűzéseivel és az európai egészségügy iránti elkötelezettséggel. Kanev a Portfolio-nak egy strasbourgi háttérbeszélgetésen kiemelte, hogy ezeket a célokat úgy kell elérni, hogy

ne rójanak további adminisztratív terheket a vállalkozásokra, különösen az európai gazdákra, és jelezte, hogy az EP megérti és meghallotta a gazdák aggodalmait.

A képviselő azt is említette, hogy a vita lényegében az Európai Zöld Megállapodásról (European Green Deal) szólt, amely egy monumentális kezdeményezés azzal a céllal, hogy az EU a világ vezető gazdasági ereje legyen a fenntarthatóbb jövő felé való átmenetnek.

Az európai vállalatok globális versenyképességével, különösen a szigorú környezetvédelmi előírásokkal kapcsolatos növekvő aggodalmakra reagálva Radan Kanev a lapnak azt mondta: "A tisztességtelen verseny hatalmas kihívásokat jelent, stratégiai megközelítésre van szükség az innováció és a beruházások előmozdítása érdekében az európai iparágakban, a környezeti fenntarthatóság fenntartása mellett".

A fő probléma, hogy a kritikusok szerint míg Európa komolyan veszi a környezetvédelmi előírásokat és célokat, addig a legfőbb gazdasági riválisa, Kína ezekkel nem foglalkozik, így az ázsiai országban olcsóbban tudnak gyártani a szereplők, vagyis az onnan érkező exporttal nehezen tudnak versenyezni az európai vállalatok.

A képviselő úgy látja,

a szén-dioxid-kibocsátás határkiigazítási mechanizmus (CBAM) mellett további lépésekre lenne szükség a szennyező gyártási technológiákkal dolgozó, Európába irányuló exportjával szemben, mert ez magában nem elég hatékony.

Mint írja a lap, egy újságírói kérdésre reagálva Radan Kanev elmondta a magyarországi akkumulátorgyártást érintő új kibocsátási szabályokról, hogy nagyon fontos környezetvédelmi előírásokat határoznak meg a direktívában, amelyhez a gyártóknak tartaniuk kell magukat. "A már elfogadott keretrendszer az akkumulátor-összeszerelést kivonta a kritériumok alól, mert ez a legkevésbé szennyező gyártási szakasz" – ismertette a bolgár EP-képviselő a részleteket.

"Az akkumulátorgyártás viszont nagyon veszélyes és szennyező. Az erre vonatkozó szabályozás jelentős részletességgel fogja meghatározni, hogy hogyan lehet elkerülni a negatív következményeket a gyártásnál, és mik a létesítmények engedélyezésénél a maximális határértékek" - fűzte még hozzá a képviselő, egyúttal jelezve, hogy a többszáz oldalas dokumentáció még csak most készül, kitér majd a vízhasználatra, a felhasznált anyagok kezelésére, a selejt és hulladék semlegesítésére, de akár 12-24 hónap is lehet, amíg elkészül.

A jóváhagyott IDE-jogszabály az Európai Tanács elfogadására vár, majd az EU Hivatalos Lapjában való közzététel és az azt követő hatálybalépés után a tagállamok 22 hónapot kapnak arra, hogy megfeleljenek az irányelv rendelkezéseinek - írja a lap.