Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta
Orosz FAB UMPB bomba. Forrás: X / mil.in.ua
Nyitókép: Forrás: X / mil.in.ua

Újabb rettenetes fegyvert vetnek be az oroszok Ukrajnában – konkurenciát kap a HIMARS

Az ukrán hatóságok megerősítették, hogy az oroszok egyre gyakrabban alkalmaznak egy teljesen új, nagy pusztítóerejű fegyvert.

Az amerikai Institute for the Study of War (ISW) kutatóintézet szerint egy irányított siklóbombáról, illetve az abból kifejlesztett cirkálórakétáról van szó. A FAB UMPB-nek (magyarul közepes hatótávolságú siklóbomba) nevezett fegyver egy hagyományos, gravitációs bomba feljavított változata. Az orosz hadseregben nagy számban meglévő bombára olyan készletet szerelnek, amely mozgó irányítófelületekből és a leoldást követően kinyíló szárnyakból áll. Az irányítást a GPS orosz megfelelőjével, a GLONASS navigációs rendszerrel végzik. A viszonylag alacsony költségekkel előállítható javítókészlettel az egyszerű, gravitációs bombákat precíziós fegyverré lehet átalakítani, hasonlóan az amerikai JDAM siklóbombákhoz.

Orosz FAB-1500, másfél tonnás bombából létrehozott, precíziós fegyver. Forrás: militarnyi.ua
A FAB-1500, másfél tonnás bombából létrehozott orosz, precíziós fegyver. Forrás: militarnyi.ua

Az ISW idézte az ukrán Tavria operatív-stratégiai harccsoport szóvivőjét, aki szerint az oroszok leggyakrabban az 1500 kilogrammos bombákból átalakított fegyvereket vetik be ellenük. Dmitro Lihovij százados elmondta, hogy vasárnap, a Donyeck megyei Mirnohradot támadták az oroszok három ilyen siklóbombával, amelyekről a pusztításuk alapján először azt hitték, hogy Sz-300 légvédelmi rakéták lehettek. (Ezeket ugyanis egyaránt lehet légi és földi célokra kilőni.)

Az amerikai kutatóintézet emlékeztet rá, hogy az oroszok ez év elején már bevetettek hagyományos légiaknákból átalakított siklóbombákat, de azok a fegyverek nem voltak irányhatók, csupán annyiban különböztek a gravitációs bombáktól, hogy messzebbről lehet leoldani ezeket. Most viszont már műholdas vezérlésük is van, ami rendkívül pontos csapásokat tesz lehetővé. Az ISW egy orosz hadibloggerre hivatkozva azt közölte, hogy az inváziós erők a régebbi gravitációs bombák helyett egyre inkább az újabb irányított fegyvereket fogják bevetni.

Hagyományos, gravitációs bombák bevetésre előkészítve egy orosz repülőtéren. Forrás: X / HALIM
Hagyományos, gravitációs bombák bevetésre előkészítve egy orosz repülőtéren. Hamarosan már csak a felokosított változataikat fogják alkalmazni. Forrás: X / HALIM

Ugyanakkor a Defence Express arról számolt be, hogy létezik az új fegyvernek egy UMPB D-30SN jelű változata is, amelynél a hagyományos bombához nemcsak irányítósíkokat, szárnyakat és vezérlést csatolnak, hanem egy kisebb rakétahajtóművet is. Ezzel a portál szerint lényegében egy olcsó, egyszerűen gyártható cirkálórakétát hoztak létre az oroszok, hasonlóan az amerikai GLSDB-hez. Ahogy arról korábban már az Infostart is beszámolt, a Boeing mérnökei egy, a hadrendből kivont tüzérségi rakéta hatóművét applikálták össze a JDAM szárnyasbombával, így hozva létre egy viszonylag olcsó, precíziós fegyvert, amit akár konténerekből is ki lehet lőni.

Egy másik portál, a Defence Blog viszont arról ír, hogy az oroszok a földről indítható változat esetében nem a másfél tonnás, FAB-1500-ast, hanem a jóval kisebb, FAB-250-est, vagyis egy kétszázötven kilós, hagyományos bombát tuningolnak fel. Nyilván a rakétahajtómű nem elég erős a hatalmas, FAB-1500 célbajuttatásához. Orosz források egyébként azt közölték, hogy a harminc centiméter átmérőjű fegyvert nemcsak repülőgépről, hanem a 9K515 Tornado-S rakéta-sorozatvetőből is lehet indítani. Ha ez igaznak bizonyul, az azt jelenti, hogy az oroszoknak sikerült az amerikai HIMARS-hez hasonló kategóriájú fegyvert létrehozniuk.

Címlapról ajánljuk
Klímaküzdelem – Szép lassan szembefordult az olajországokkal Kína

Klímaküzdelem – Szép lassan szembefordult az olajországokkal Kína

Az olajországok ismét lefékezték az ENSZ klímatárgyalásait – eről beszélt az Inforádióban Schaffhauser Tibor, a Green Policy Center társalapítója, senior klímapolitikai tanácsadója. A júniusban Bonnban rendezett egyeztetéseken több kulcsfontosságú kérdésben sem született megállapodás, miközben figyelemre méltó geopolitikai változásként látszik, hogy Kína egyre inkább a nemzetközi klímaegyüttműködés fenntartása mellett lép fel.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Tisza-kormány: 1000 milliárd feletti összeg ment az autópálya-koncessziókra, 12 pontban módosul az alaptörvény

Tisza-kormány: 1000 milliárd feletti összeg ment az autópálya-koncessziókra, 12 pontban módosul az alaptörvény

Vitézy Dávid közlekedési és beruházás miniszter Facebook-videóban számolt be róla, hogy a kormány elkezdte a korábban megkötött autópálya-koncesszió átvilágátását. A miniszter elmondta, hogy a 35 évre megkötött, 24 ezer milliárdos szerződésből az elmúlt négy évben 1024 milliárd forintot fizettek ki a koncesszornak. Magyar Péter miniszterelnök szombaton bejelentette, hogy a Tisza-kormány nevében benyújtja az Országgyűlésnek az Alaptörvény 17. módosítását. A javaslat 12 pontot tartalmaz, köztük a képviselők háromciklusos időkorlátját, a jelenlegi köztársasági elnök megbízatásának megszüntetését, valamint az Alkotmánybíróság függetlenségének erősítését. A módosítás emellett Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatalt hozna létre, csökkentené a sarkalatos törvények számát, és visszanevezné a vármegyéket megyékre. Cikkünk folyamatosan frissül a kormány legfrissebb döntéseivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×