Infostart.hu
eur:
393.44
usd:
344.62
bux:
121754.84
2026. március 14. szombat Matild
Boris Pistorius német védelmi miniszter nyilatkozik a sajtó munkatársainak az EU-tagországok védelmi miniszterei találkozója előtt Brüsszelben 2023. május 23-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet

A szakértő szerint a Taurus rakéták ügye súlyos döntés elé állítja a német kormányt

Hatalmas prezstízsveszteség a német kancellárnak a lehallgatási botrány - mondta az InfoRádiónak Dobrowiecki Péter, a Mathias Corvinus Collegium Magyar-Német Intézetének kutatási vezetője. A napokban hozta nyilvánosságra egy orosz televízió, hogy miközben a kancellár folyamatosan ellenezte nagy hatótávolságú Taurus rakéták küldését Ukrajnába, német katonatisztek egy online platformon ezek szállításáról, esetleges ukrajnai bevetéséről beszélgettek.

„Az elfogadott kormányjavaslat megfogalmazása olyan, hogy a szöveg a kancellár szerint nyíltan kimondja: ilyenfajta fegyvereket nem adnak át Ukrajnának. Ellenben a másik két koalíciós partner, a Zöld Párt és az FDP szerint a dokumentum akár lehetővé is tenné a fegyverek átadását. Tehát már maga a hárompárti koalíció sem ért teljesen egyet abban, hogy pontosan mit is fogadott el a parlamenti többség” − mondta Dobrowiecki Péter az InfoRádióban.

A Mathias Corvinus Collegium Magyar-Német Intézetének kutatási vezetője szerint a szövegezés úgy szól, hogy Ukrajna hatásos védelmi céljainak ellátása érdekében, akár "messze hordó fegyvereket" is átadhat Németország. Így most az a kérdés hogy ez a kifejezés mit jelent pontosan.

„ Valószínűleg a német kormány minden eshetőségre fel akart készülni. Ezért Pistorius hadügyminiszter felkérte az illetékes katonai szakértőket: vizsgálják meg annak lehetőségét, hogy mi lenne, ha Németország ilyen fegyvereket is átadna? Tehát a kancellárnak most a gondja, hogy miközben ő kifelé azt kommunikálta, ilyenről szó sem lehet, addig ez a kiszivárogtatott beszélgetés éppen az ellenkezőjét igazolta. Vagyis azt, hogy a berlini vezetés mégis csak lát reális esélyt az ilyen fegyverek szállítására˜ − fejtette ki Dobrowiecki Péter.

A szakértő szerint a botrány miatt ugyan nem inog meg Boris Pistorius védelmi miniszter széke, azért ez mégis hatalmas presztízsveszteség a német kormány számára. Ugyanis rávilágít arra, hogy nem tanultak a korábbi lehallgatási botrányokból sem.

„Pistorius szerepe érdekes, hiszen közvélemény-kutatások alapján ő rendre népszerűbb, mint az általa képviselt párt, vagy a kormány, illetve maga a kancellár. Így nehéz lenne megmondani, hogy hajlandó-e személyes felelősséget vállalni a történtekért. Azt sem lehet igazán tudni, hogy az egyre népszerűtlenebb kormánykoalíció, illetve az SPD beáldozná-e a legnépszerűbb politikusát, csakhogy kihúzza a kormányt ebből a nehéz helyzetből." − mondta.

Dobrowiecki Péter ugyanakkor nem zárja ki teljesen a Taurus cirkáló rakéták átadását. Az, hogy végül is Berlin hogyan dönt abból fog kiderülni, megkezdődik-e az ukrán katonák kiképzése Németországban a fegyver használatára. Hozzátette: a kormányra nehéz döntés vár, miután a kancellár háromszor is megtagadta, hogy átadja ezeket a fegyvereket. Ha mégis beadná a derekát, az politikai értelemben nagy vereség lenne a számára.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.16. hétfő, 18:00
Nacsa Lőrinc
a Miniszterelnökség Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkára
Az iráni olajtermelés szívét támadta az Egyesült Államok, Trump nemzetközi koalíciót küld a Hormuzi-szorosra - Híreink az iráni háborúról szombaton

Az iráni olajtermelés szívét támadta az Egyesült Államok, Trump nemzetközi koalíciót küld a Hormuzi-szorosra - Híreink az iráni háborúról szombaton

Pontosan két héttel ezelőtt indult az iráni háború, legújabban Donald Trump a Közel-Kelet történetének egyik legdurvább bombázásról számolt be, az iráni olajtermelés központjának számító Kharg szigetet támadta az amerikai hadsereg. Az ezidáig érintetlen sziget kezeli az iráni olajexport 90 százalékát, bár Trump szerint az olajinfrastruktúrát nem lőtték, csak a katonai létesítményeket. Pénteken Trump arról is beszélt, hogy szerinte Oroszország Iránt segíti. Közben a hírek szerint az Egyesült Államok további 5000 katonát és több hadihajót tervez a térségbe küldeni. Délután Donald Trump elnök bejelentette: nemzetközi koalíció alakul a Hormuzi-szoros biztosítására, melyben remélhetőleg Kína is részt vesz majd. A közel-keleti háborúról szóló szombati cikkeineket ebben a hírfolyamban gyűjtjük össze.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×