Infostart.hu
eur:
387.66
usd:
330.75
bux:
109547.02
2025. december 18. csütörtök Auguszta
Vlagyimir Putyin hivatalban lévő orosz államfő választási kampányaktivistákhoz beszél Moszkvában 2024. január 31-én, miután nyilvántartásba vette elnökjelöltként az orosz Központi Választási Bizottság. A párton kívüliként, de a kormányzó Egységes Oroszország támogatásával induló Putyin a negyedik bejegyzett államfőjelölt. Az elnökválasztást Oroszországban 2024. március 15. és 17. között rendezik.
Nyitókép: MTI/EPA/AP pool/Alekszandr Zemljanyicsenko

Német lehallgatási botrány: Ukrajna végképp lemondhat a Taurusokról

Súlyos következményei lesznek annak, hogy kiszivárgott a német légierő legmagasabb rangú tisztjeinek több mint harmincperces, Ukrajna további tervezett katonai támogatásával kapcsolatos beszélgetése.

Elemzők szerint nem véletlen, hog az orosz fél az RT televízió által meglehetős gyorsasággal tárta a nyilvánosság elé az állítólag február 19-én folytatott beszélgetést, amelynek résztvevői a német légierő főtisztjei, Torsten Grefe ezredes, a Bundeswehr légi erejének hadműveleti és hadgyakorlatokért felelős parancsnoka, valamint Ingo Gerhartz altábornagy, a légierő felügyelője, továbbá a Bundeswehr űrparancsnoksága légi műveletek központjának két munkatársa voltak.

A nem titkosított platformon az érintettek online beszélgetés keretében – utólagos értékelések szerint több mint elővigyázatlanul – a nagy hatótávolságú, ukrajnai területről akár Moszkvát is elérni képes német Taurus rakéták lehetséges szállításáról, továbbá esetleges bevetéséhez nyújtandó támogatásról tárgyaltak. A napirenden egészen konkrétan az szerepelt, hogy miként lehetne Taurus rakétákkal lerombolni az Oroszországot a Krím-félszigettel összekötő, stratégiailag fontos kercsi hidat hidat, és ehhez hány rakétára lenne szükség

A lehallgatott és Moszkva által szándékosan világgá kürtölt beszélgetés rendkívüli blamázs a Scholz-kormány számára. Egyes elemzők szerint nem csupán az országos támogatottságának amúgy is mélypontján lévő kancellárt érinti, hanem a felmérések szerint Németország népszerűbb politikusának tartott és sokak által Scholz felváltására javasolt védelmi minisztert, Boris Pistoriust is.

A kancelláron nem segít, hogy az ellenzék vezető erejének számító konzervatív CDU/CSU pártszövetséggel, sőt saját koalíciós partnereivel,a Zöldek Pártjával és a szabad demokrata FDP-vel szembeszállva mindeddig határozottan ellenezte a Taurusok szállítását Ukrajnának. Fő érve az volt, hogy az ukrán fél azt Oroszország ellen vetheti be, és ezáltal Németország közvetlenül belesodródhat a háborúba.

A lehallgatott beszélgetés napvilágra kerülése ugyanakkor nem csupán Scholz tekintélyét tépázza meg, hanem Ukrajnán sem segít. Kijev az elemzők többsége szerint ezek után az elkövetkező időszakban aligha juthat Taurus cirkórakétákhoz, amelyektől főképp az elmúlt hónapokban számára kedvezőtlenné fordult harctéri fejlemények megváltozását remélte.

A német védelmi miniszter is magyarázkodásra kényszerült, igyekezve kisebbíteni a kiszivárogtatás súlyosságát. Pisitorius "hibrid orosz félretájékoztatási kampányról", Vlagyimir Putyin információs háborújáról beszélt, azt hangoztatva, hogy Oroszország célja mindezzel a német belpolitikai egység aláásása volt. "Nem szabad beleesni Putyin csapdájába" – óvott a miniszter, aki a kancellárral együtt alapos vizsgálatot ígért.

A konzervatív ellenzek parlamenti vizsgálóbizottság felállítását követelte a történtek megvitatására, ezt azonban a kormánykoalíció pártjai elutasították. Ezek után már csak "csekélységnek" számít annak megvitatása, hogy a hírek szerint a kormány tagjai által is előszeretettel használt Webex platform milyen esetben használható.

Mindenesetre anémet légierő tisztjei közvetve mindenképp "nagy szívességet" tettek az orosz diplomáciának, amely a lehallgatást követően le is csapott a magas labdára.

Hétfőre "konzultációra" bekérették az orosz külügyminisztériumba Alexander Graf Lambsdorffot, Németoszág moszkvai nagykövetét.

A Die Welt Dmitrij Peszkovot, a Kreml szóvivőjét idézte, aki szerint a történtek ismét azt bizonyítják, hogy a Nyugat beavatkozik az ukrajnai eseményekbe.

A legfrissebb értesülések szerint Olaf Scholz kancellár hétfőn megerősítette, hogy Németország nem szállít Taurusokat Ukrajnának.

Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

A nyugati félteke védelme nagyobb hangsúlyt kapott az Egyesült Államok nemzetbiztonsági stratégiájában, mint korábban – erről is részletesen beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora. Sorra vette Washington terveit a nagy óceáni átjáróknál, megvilágította a Kínát, Grönlandot, Venezuelát érintő amerikai célok hátterét.

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.19. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Jelentős mértékben gyengült a magyar fizetőeszköz árfolyama az elmúlt napokban az euróval és a dollárral szemben. A piaci mozgás hátterében nagyrészt az MNB keddi sajtótájékoztatóján elhangzott gondolatok állnak, amelyek a magyar jegybank lazuló előretekintő iránymutatását és - az adatok megfelelő alakulása esetén - a kamatcsökkentési ciklus megkezdését vetítették előre. Az MNB kommunikációs hangvételének puhulására erős piaci reakció érkezett: a forint árfolyama a döntés óta közel 6 egységet emelkedett az euróval és a dollárral szemben is, ami körülbelül 1,5 százalékos gyengülésnek felel meg. A forint gyengülő tendenciája kezdetben ma is folytatódott (az euró jegyzése már az október vége óta nem látott 390-es szint felett is járt), Kurali Zoltán MNB-alelnök óvatosságot hangsúlyozó megszólalása azonban fordulatot hozott a devizapiacokon. Végül erősödéssel állt meg az árfolyam.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×