Észak- és Dél-Korea helyzete ismétlődhet meg Ukrajna és Oroszország között – mondta Schmidt Mária történész, a Kommunizmus Kutatóintézet főigazgatója a Kertész Imre Intézet Észak-Korea egy dél-koreai szemével című rendezvényén.

„Ha minden úgy végződik, ahogy szeretnénk, és tűzszünet lesz, akkor a mai helyzet állása szerint a legjobb, amiben reménykedhetünk, a koreai helyzetnek a megismétlése, vagyis az, hogy lesz ott egy demarkációs vonal, lesz ott egy ideiglenes megállapodás, ahol egymásra ugyanilyen ellenségek fognak nézni, ki tudja, hogy mennyi ideig” – fogalmazott a történész, hozzátéve: a koreaiak 70 éve élnek ilyen körülmények között, így nagyon is érint bennünket az, ami a Koreai-félszigeten történik.

Van egy dolog, ami miatt viszont mi vagyunk fontosak Korea számára

– folytatta Schmidt Mária. Szerinte Dél-Koreának készülnie kell arra, hogy ha mégis egyesülhet az országuk, akkor egy olyan második résszel fognak együttműködni, kell együttműködniük, ami teljesen más történelmi tapasztalatokat gyűjtött az elmúlt évtizedekben, generációk óta. „Meg kell tanulniuk tőlünk, hogy mik voltak azok a legnagyobb hibák, amiket mi a rendszerváltoztatás során elkövettünk, amiket nem vettünk figyelembe, amikből tanulni lehet, hogy tudják a saját hasznukra fordítani ezt.”

A rendezvényen Hong Kyudok, a Koreai Köztársaság budapesti nagykövete, korábbi védelmi miniszterhelyettes arról beszélt, hogy Oroszország az észak-koreai rakétákat is felhasználja az ukrajnai háborúban, ami veszélyezteti és késlelteti a konfliktus befejezését, míg Észak-Korea műszaki segítséget kapott a kémműholdja pályára állításához.

A diplomata 2017-es adatokra hivatkozva azt mondta, Észak-Korea táboraiban mintegy másfél millió ember vesztette életét. Öt táborról jelenleg is tudnak, míg azoknak, akik megpróbálnak megszökni a rezsimből, 75 százaléka nő. Hong Kyudok emlékeztetett, Észak-Koreában is élnek keresztények, akiket a rendszer veszélyeztet. Naponta másfél millió hackertámadás éri Dél-Koreát Észak-Koreából, hangsúlyozta a nagykövet. Az ukrajnai háborúra utalva azt mondta, hogy

a háborúk általában segítenek hatalomban maradni a vezetőknek.

A nagykövet megjegyezte, Korea esetében az 1950-es években már mindenki be akarta fejezni a háborút, mégis három évig tartott egy tartós tűzszünet megkötése.