Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Az Axiom Mission-3 tagjai: a svéd Marcus Wandt, a török Alper Gezeravci, az olasz Walter Villadei és a spanyol származású amerikai Michael López-Alegría (b-j) integet családtagjaiknak, mielőtt a kilövőállásra indulnak a Cape Canaveral-i Kennedy Űrközpontban 2024. január 18-án. Az űrhajósok a mai napon a SpaceX amerikai űrkutatási magánvállalat Falcon 9 hordozórakétájával összekapcsolt űrhajóval indulnak a Föld körül keringő Nemzetközi Űrállomásra (ISS).
Nyitókép: MTI/AP/Chris O'Meara

Egy török az űrbe megy

Törökország első űrhajósa és három európai társa indult útnak csütörtökön a Nemzetközi Űrállomásra (ISS).

A SpaceX amerikai űrvállalat Crew Dragon űrhajóját egy Axiom hordozórakéta segítségével lőtték fel a floridai Cape Canaveralben lévő űrközpontból és a tervek szerint 36 órán belül fog csatlakozni a Föld felszíne felett 400 kilométerrel keringő ISS-hez.

A fedélzeten négyen vannak: Alper Gezeravci, a török légierő 44 éves veteránja, Walter Villadei, az olasz légierő 49 éves ezredese és az Ax-3 misszió pilótája, Marcus Wandt,

43 éves svéd pilóta, valamint a spanyol-amerikai kettősállampolgár Michael López-Alegrí­a, a NASA amerikai űrkutatási hivatal nyugalmazott űrhajósa, aki egyben a misszió parancsnoka is.

Gezeravci korábban úgy fogalmazott,

kész "a török nép álmait az űr mélységeibe vinni".

Az Anadolu török hírügynökségnek adott interjújában ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az ISS-re tervezett útja nem öncélú, hanem Törökország űrkutatási céljait szolgálja.

A 14 napos Ax-3 küldetést a texasi székhelyű Axiom Space magánvállalat a NASA-val együttműködve készítette elő. A misszió során több mint harminc kísérlet elvégzését tervezik, amelyek zöme az űrrepülés emberi egészségre, illetve betegségekre gyakorolt hatásait kutatja.

Ez az Axiom harmadik ilyen jellegű - kereskedelmi alapon szervezett - űrmissziója. A vállalat űrhajósonként legkevesebb 55 millió dollárt (19 milliárd forint) kér a szolgáltatásai iránt érdeklődő államoktól, illetve cégektől.

Az Axiom szerint "ez az első teljesen európai kereskedelmi űrhajósmisszió".

Címlapról ajánljuk

Háború, halál, béke – Ilyen volt a világ 2025-ben

2025-ben egy hosszú ideje óta tartó háborút sikerült befagyasztani, egy másik azonban – a béketervek ellenére – még a fegyverszünetig sem jutott. Körképünkben nem csak a világpolitikát meghatározó fegyveres konfliktusokat, de az év más fontos nemzetközi történéseit is áttekintjük.
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×