A beludzsi lakosság egy határon átnyúló népcsoport, egyik fele ugyanis Irán délkeleti részén, a másik fele a határ túloldalán, Pakisztánban él ugyanezen nevű tartományban. Iránban a kurd területeken kívül az elmúlt években Beludzsisztánban történt jelentősebb felkelés. Számos merényletre is sor került az elmúlt hónapokban: például 2023 decemberében 11 iráni rendőr vesztette életét egy támadásban, amit a pakisztáni bázisú szunnita csoport, a Dzsais al-Adl vállalt magára – mondta az InfoRádióban Csicsmann László, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára.

Irán azzal vádolja Pakisztánt, hogy nem lép fel kellőképpen ezen csoportokkal szemben, és a Közel-Kelet-szakértő szerint a keddi akció válasz a decemberi eseményekre. Iránban több helyen voltak hasonló merényletek, például múlt héten Kermanban. Válaszként Szíriában, illetve Irakban történtek támadások. Mint kiemelte,

az elmúlt napokban, hetekben, részben összefüggésben a gázai konfliktussal, Irán belső biztonsága vált jelentős kérdéssé.

A gázai háború óta tapasztalható a konfliktusok egyfajta eszkalációja a közel-keleti régióban: Irakban, Szíriában, Jemenben, tágabban a Vörös-tengeren. Csicsmann László szerint azonban némileg meglepő a pakisztáni támadás.

"Itt Irán nem szokott fegyveres erővel odacsapni" – jegyezte meg, hozzátéve még további szokatlan körülményként, hogy kedden a davosi találkozón az iráni külügyminiszter tárgyalt a pakisztáni miniszterelnökkel, és erre a pakisztáni akcióra órákkal később került sor. Pakisztán szóvá is tette, hogy ezt a diplomáciai csatornákon keresztül meg lehetett volna beszélni.

Egy államok közötti háború kirobbanását a Közel-Kelet-szakértő kevéssé tartja valószínűnek,

mert Iránnak sem érdeke az ilyen típusú konfrontáció. A Pakisztánra mért csapás célja inkább Irán elrettentő képességének bebizonyítása lehetett, nevezetesen, hogy nem riad vissza fegyveres erő alkalmazásától, hogy az ország területét megvédje. Csicsmann László Irak esetén sem valószínűsít eszkalációt a két ország között, hiszen az iraki kormány erőteljes iráni befolyás alatt áll.

"Az pedig, hogy Pakisztán válasza mi lesz, meglátjuk, de azt gondolom, nem érdeke Pakisztánnak sem, hogy konfrontációba kerüljön a szomszédos Iránnal" – zárta elemzését a Budapesti Corvinus Egyetem tanára.