A felső légúti megbetegedések, az influenza egyre gyorsabban terjed Németországban, miközben ismét növekszik a koronavírus-fertőzöttek száma is. Hivatalos adatok szerint míg az előbbi nagyobb számban a fiatalabb generációt sújtja, a koronavírus főként az idősebbeket. Az őszi-téli megbetegedési hullám az iskolákban és az óvodákban tovább fokozta az amúgy is súlyos pedagógus-, illetve személyzethiányt.
A javasolt "megoldás" vitatott. Elsősorban egészségügyi szakértők ugyanis felvetették az általános iskolákra, a napközi otthonokra és az óvodákra vonatkozó országos átmeneti zárlat bevezetését. Az ARD közszolgálati rádió- és televízió beszámolója szerint ezt az egész országra kiterjedő megbetegedési hullámmal, ebből fakadóan pedig a pedagógus- illetve a személyzet hiányának várható erősödésével indokolták.
Oktatási szakértők ugyanakkor az iskolabezárások kockázataira figyelmeztettek. Edgar Bohn, a német általános iskolai szövetség elnöke elismerte, hogy az iskolák többségében a személyzeti helyzet kritikus, a pedagógushiány szinte elviselhetetlen. Utalt ugyanakkor arra, hogy számos iskola szigorú "személyre szabott " költségvetés alapján működik. Ebből kiindulva az általános, az egész országra kiterjedő zárlat elkerülésére szólított fel. Az elnök szerint
a szórványos helyi bezárások alternatívát jelenthetnek, mint ahogy - mint hangoztatta - a tanrend, azaz a tanórák csökkentése is.
"Nem tudom, nem is akarom elképzelni a teljes körű iskolabezárást, korlátozottan azonban eredményes lehet" – tette hozzá.
Az óvodákban hasonlóan kritikus a helyzet, a személyzet hiánya régóta fennálló probléma. Szakértők szerint a csökkentett idejű napi működés, illetve a rövid távú bezárások jelenleg már inkább "szabálynak, nem pedig kivételnek" számítanak.
A megbetegedési hullám országos méretekben nehezíti a gyermekek felügyeletét. A német óvodai szövetség elnöke, Waltraud Weegmann szerint a legtöbb óvoda az amúgy is fennálló hiány mellett további személyzetkieséssel küzd. Utalt arra, hogy a megbetegedések hullámának erősödése várható.
A munkaerő hiánya olyan rendkívül súlyos problémát jelent, amelyet "élesben" meg kell oldani. "Ellenkező esetben nem óvodai válsággal, hanem az óvodai rendszer teljes összeomlásával kell szembenéznünk" – hangsúlyozta.