eur:
408.22
usd:
376.8
bux:
0
2024. november 2. szombat Achilles
Robert Habeck német alkancellár, gazdasági és klímavédelmi miniszter panelbeszélgetésen vesz részt az 51. Világgazdasági Fórumon Davosban 2022. május 23-án, az ötnapos esemény második napján.
Nyitókép: MTI/EPA/Keystone/Laurent Gillieron

Bajban a német gazdaság: vészhelyzetet kell kihirdetnie a Bundestagnak

A Zöldek Pártja Karlsruhéban tartja kongresszusát, ott, ahol az alkotmánybíróság a napokban a német gazdaság kilátásait hosszú távon befolyásoló döntést hozott, amely jelentős mértékben befolyásolhatja a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldekből és a szabad demokrata FDP-ből álló hármas koalíció amúgy is mélyponton lévő támogatottságát.

Az alkotmánybírósági döntés közvetve 60 milliárd eurós költségvetési hiányt tárt fel. A testület határozatában alkotmányellenesnek minősítette, hogy a Scholz-kormány a számára a koronavírus-járvány következményeinek mérséklésére biztosított 60 milliárd eurót nem használta fel, illetve azt más célokra irányozta elő.

Az ellenzéki konzervatív CDU/CSU képviselői ezzel szemben azt állították, hogy ez az úgynevezett adósságfék megkerülése, és panaszt emeltek a szövetségi alkotmánybíróságnál. A több mint egy évtizede bevezetett adósságfék az éves bruttó hazai termék mindössze 0,35 százalékának erejéig engedélyezi az új hitelfelvételt. Az alaptörvény ennek felfüggesztésére csak vészhelyzet esetében ad lehetőséget, ellenkező esetben alkotmánysértésről van szó

A karlsruhei testület helyt adott a konzervatívok megkeresésének, és a kormány lépését alkotmánysértőnek minősítette.

A döntés a koalíciót hosszabb távon rendkívüli takarékossági intézkedésekre kényszeríti, ami az elkövetkező évekre a gazdaságfejlesztésre, a klímavédelemre és a szociális fordítandó összegek megnyirbálásával jár, és a lakosság életére is jelentősen kihathat. Közvetve pedig a két éve hivatalban lévő Scholz-kormány jövőjére, különös tekintettel a 2025 őszén tartandó soron következő parlamenti választásokra.

Ez indította az ellenzéki konzervatív CDU/CSU kisebbik pártjának, a bajor keresztényszocalistáknak a vezetőjét arra, hogy a szociáldemokrata kancellárt a kolaciós partnerek "azonnali" menesztésére szólitsa fel. Markus Söder – aki egy személyben bajor miniszterelnök is – rögtön felajánlotta azt is, hogy a konzervatívok a ciklus hátralévő két esztendejére a Zöldek és az FDP helyére lépnek, azaz átmenetileg az SPD és a CDU/CSU nagykoalíciója irányítaná az országot. Arra is utalt, hogy Scholz első számú partnere a CDU-elnök, Friedrich Merz lenne.

A koalíciós pártok közül elsőként a Zöldek a kongresszusokon a leghatározottabban elutasították Söder ajánlkozását.

"Arra sem vagytok alkalmasak, hogy az ellenzéket irányítsátok"

– üzenték a konzervatívoknak a párt első számú politikusai, élükön Omid Nouripour elnökkel és Robert Habeck alkancellárral. A Der Tagesspiegel című lap beszámolója szerint az első számú címzett a kereszténydemokrata párti elnök, Friedrich Merz volt. A pártelnök visszataszítónak minősítette, hogy – mint fogalmazott – az ellenzéki CDU/CSU inkább akarja a kormány bukását, mint az ország sikerét. Robert Habeck gazdasági miniszter pedig azt hangoztatta, hogy a CDU "a tegnap pártja", amelyet Friedrich Merz személyében "egy, a tegnapelőtt elnöke" irányít.

A párt kongresszusán ugyanakkor dicséretet kapott a szabad demokrata pénzügyminiszter, aki bejelentette, hogy az idei esztendőre felfüggeszti az alkotmányban rögzített szigorú adósságféket.

A Handelsblatt című lapnak nyilatkozva miniszter közölte, hogy a jövő héten terjeszti a parlament elé a pótköltségvetést, és ezt követően

a Bundestagnak ki kell hirdetnie a vészhelyzetet.

Ehhez kétharmados többségre van szükség. Christian Lindner hangsúlyozta, hogy új adósságok vállalásáról ugyanakkor nem lehet szó. A miniszter megerősítette, hogy az elkövetkező két évre vonatkozóan ragaszkodik a drasztikus megszorításokhoz. Szavai szerint "két számjegyű milliárdos" éves megtakarításokra van szükség. A miniszter a szerkezeti változásokat elkerülhetetlennek nevezte. Lindner elutasította az adóemeléseket is, sőt 2024 elejétől 15 milliárd eurós jövedelemadó-kedvezményt helyezett kilátásba.

Címlapról ajánljuk
Megvan a repülőkhöz a zöld üzemanyag, de nyomós ok miatt nem használják

Megvan a repülőkhöz a zöld üzemanyag, de nyomós ok miatt nem használják

2022-ben a légi közlekedés a globális szén-dioxid-kibocsátás 2 százalékát tette ki, és a kibocsátás mennyisége az elmúlt évtizedekben gyorsabban nőtt, mint a vasúti, közúti vagy hajózási szektoré. A fenntartható repülés azonban még hosszú mérföldekre van - állapítja meg jelentésében az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány. Az USA inkább ösztönzőkkel, az EU pedig inkább szabályozásokkal próbálja előmozdítani az átállást.

Friss felmérés mutatja, mit gondolnak a németek az amerikai elnökválasztás kimeneteléről

A Demokrata Párt elnökjelöltjének, Kamala Harrisnak drukkol a németek túlnyomó többsége, de valamelyest csökkent azoknak az aránya, akik tényleges győzelmében hisznek. Erről tanúskodik a ZDF közszolgálati televízió legfrissebb felmérése, immár kevesebb mint egy héttel az amerikai elnökválasztás előtt. Ami a magas rangú politikusokat illeti, ők ügyelnek arra, hogy a nyilvánosság előtt egyértelműen ne foglaljanak állást, a kormánykoalíció pártjai és az ellenzéki konzervatív CDU/CSU vezetőinek nyilatkozataiból ugyanakkor kitűnt, hogy Harris hívei.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.04. hétfő, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×