A tekintélyes svájci lap az elemzés bevezetőjében arra mutatott rá, hogy a Hamász Izrael ellen október 7-én végrehajtott terrortámadása óta Európában több mint háromszor annyi volt a palesztinbarát tüntetések száma, mint az Izrael melletti tüntetéseké.

Múlt szombaton rendőrségi adatok szerint 300 ezer palesztinbarát tüntető vonult Londonban a Hyde Parktól a belvároson keresztül az amerikai nagykövetségig, a tüntetés nagyobbrészt békés volt, a tüntetők ugyanakkor Izrael létezési jogát kétségbevonó jelszavakat skandáltak, többi között a "From the River to the Sea" jelszót, arra utalva, hogy a palesztinok hazájának a Jordán folyótól a Földközi-tengerig kellene terjednie. A rendőrség több tüntető ellen büntetőeljárást indított gyűlölet szításának vádjával.

Londonban ugyanakkor már a november 11-ét megelőző hétvégeken is tízezrek tüntettek a palesztinok mellett. A brit főváros az a helyszín, ahol Európában a legnagyobb létszámú palesztinbarát tüntetésre kerül sor, de – mint a svájci lap emlékeztet – csupán az egyike annak a több száz európai városnak, ahol az elmúlt hetekben ilyen tüntetésekre került sor.

A lap által idézett ACLED konfliktuskutató intézet elemzésében összehasonlította a palesztinbarát és az Izrael melletti tüntetések adatait. A szervezet az adatok alapján azt a következtetést vonta le, hogy

a palesztinokkal való szolidaritás az európai utcákon jelentősen erősebb, mint az Izrael melletti szolidaritás.

A Hamász október 7-i Izrael elleni támadása óta több mint hétszáz Palesztina melletti tüntetésre került so, háromszor többre, mint amennyi az Izrael melletti megmozdulások száma volt.

A lap által közölt térkép az egyes helyszíneket ábrázoló körök nagyságával jelezte a tüntetések számát. Minél nagyobb volt a kör, annál több tüntetésre került sor az adott helyszínen, függetlenül a tüntetők számától.

A legtöbb palesztinbarát tüntetésre a körök nagysága szerint Berlinben, valamint a két legnagyobb dán városban, Aarhusban és Koppenhágában, valamint Barcelonában került sor.

A Neue Zürcher Zeitung ebből fakadóan arra mutatott rá, hogy több okból nem a tüntetők száma meghatározó. Ezek a számok gyakran pontatlanok, hiányosak, vagy pedig a szervezőktől származnak, és ezáltal túlbecsültek. Mindez pedig megnehezíti az összehasonlítást. Nem megfelelő a tüntetések számának összevetése, mert ilyen esetben egy a londonihoz hasonló több százezres megmozdulás épp annyit számít, mint egy olyan tüntetés, amelyen a résztvevők száma háromjegyű.

A Neue Zürcher Zetiung szerint ebből kiindulva a legészszerűbb más tényezők, mindenekelőtt az időtényező összevetése. Ennek alapján az újság azt emelte ki, hogy a Hamász támadása utáni első napokban a palesztin-, illetve Izrael-barát tüntetések száma még kiegyenlítettebb volt, később azonban egyre több lett a palesztinbarát megmozdulásoké. Ez pedig arra utal, hogy

októberben csökkent az Izrael iránti rokonszenv.

Ebben a tekintetben kiegyenlítettebb volt a kép Németországban, erre ugyanakkor némi magyarázatot jelent, hogy több német városban betiltották a palesztinbarát tüntetéseket. Más volt a helyzet Spanyolországban, amely hagyományosan palesztinbarát beállítottságú. Szakértők szerint ez az Izrael állam elismerését megtagadó Franco-diktatúra idejéből származik.

Az újság szerint a közösségi médiában is Izrael van "hátrányos helyzetben". A TikTok esetében például erőebben elterjedt a palesztinbarát narratíva, mint az Izrael melletti kiállás. Hasonló a helyzet az Instagram vagy épp az X, azaz a korábbi Twitter esetében

A lap szerint a közvélemény-kutatások ugyanakkor ezzel ellentétes képet mutatnak, azaz a tüntetések és a közösségi médiumok csak az érem egyik oldalát jelentik. A YouGov közvélemény-kutató intézet adatai szerint a palesztinokkal szembeni rokonszenv Európában a terrortámadás után általánosságban csökkent. A felmérésekből kitűnt az is, hogy a palesztinbarát tüntetések, illetve tartalmak a fiatalabb generáció számára "vonzóbbak", az összlakosságra nézve ez azonban nem érvényes.