eur:
408.06
usd:
374.99
bux:
0
2024. november 5. kedd Imre
Piotr Müller lengyel kormányszóvivő (k) sajtótájékoztatót tart Varsóban 2021. szeptember 7-én, miután az Európai Bizottság pénzbüntetés kiszabását kérte Lengyelországra az Európai Bíróságtól, mindaddig, amíg a varsói vezetés nem függeszti fel a legfelsőbb bíróság fegyelmi kamarájának működését. Az Európai Unió Bírósága júliusi döntése szerint a bírói jogsértések kiküszöbölésére létrehozott lengyel fegyelmi kamara nem egyeztethető össze az uniós joggal, továbbá veszélyezteti az igazságszolgáltatás függetlenségét.
Nyitókép: MTI/EPA/PAP/Radek Pietruszka

Meglepően merész politikai lépés jön Lengyelországban

A jelenlegi lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) kísérletet tenne kabinet összeállítására, amennyiben az államfő megbízná őt kormányalakítással – erősítette meg pénteken Piotr Müller kormányszóvivő.

A politikus a Radio Gdansk csatornának pénteken arra a kérdésére válaszolt, hogy a PiS megpróbálna-e a vasárnapi parlamenti választások után koalícióról tárgyalni az egyik ellenzéki tömörüléssel, a Lengyel Parasztpárttal (PSL).

„Amennyiben a PiS kormányalakítási megbízást kap, vállalja azt”

– jelentette ki Müller. Hozzátette: az új parlamentben akadnak csoportosulások és képviselők, akikkel a pártja tárgyalni fog. „Teszünk ilyen próbákat. Milyen eredménnyel? Ezt biztosan decemberben tudjuk meg, mert akkor lesz szavazás (a kormány iránti bizalomról)” – fogalmazott.

Emlékeztetett: Andrzej Duda elnök a választások előtt közölte, hogy az eddigi lengyelországi politikai szokásokhoz híven, a győztes pártot bízza meg kormányalakítással. „A választásokat a PiS nyerte meg, a végső döntés természetesen az államfőé” – fűzte hozzá.

Mateusz Morawiecki jelenlegi kormányfő még vasárnap kijelentette: amennyiben Andrzej Duda megbízza a PiS-t kormányalakítással, a tömörülés stabil kabinet összeállítására fog törekedni.

A Müllernek feltett kérdésben említett, eddig ellenzéki, kereszténydemokrata PSL a választásokon a Harmadik Út nevű koalícióban indult a Polska 2050 liberális párttal. A PSL politikusai a választások utáni nyilatkozataikban elutasították, hogy az új parlamentben koalícióra lépjenek a PiS frakciójával, és kilátásba helyezték: a szejmben együtt fognak működni a Polska 2050 párttal, bár nem biztos, hogy közös frakcióban.

A választások eredményeként a PiS 194, a fő ellenzéki erő, a Polgári Koalíció (KO) 157, a Harmadik Út 65, az Új Baloldal 26, a Konföderáció 18 mandátumot szerzett a parlamenti alsóházban. A KO, az Új Baloldal és a Harmadik Út összesen 248 mandátummal rendelkezik a 460 fős szejmben.

Csütörtökön a KO legnagyobb pártja, a Polgári Platform (PO) választmánya megbízta Donald Tusk pártelnököt, hogy a Harmadik Úttal és az Új Baloldallal tárgyaljon kormányalakításról.

A PO Tuskot jelöli a kormány élére. A három ellenzéki tömb hétfőn tárgyal koalícióalakításról.

A lengyel alkotmány szerint az új parlament alakuló ülését az államfőnek a választások napjától számított harminc napon belül kell összehívnia. Az ülésen lemond az eddigi kormányfő, és kabinetje az új kormány beiktatásáig marad hivatalban.

A kormányalakítás első lépéseként az államfő kijelöli az új miniszterelnök személyét. Andrzej Duda elnök jövő héten egyeztet a szejmbe bejutott pártok képviselőivel.

Címlapról ajánljuk
Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Az már egyáltalán nem számít rendkívülinek, hogy hétről hétre csökken a hárompárti német kormánykoalíció támogatottsága, és az Olaf Scholz kancellár vezette, a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló koalíció felbomlása kevesebb mint egy évvel a jövő őszi parlamenti választások előtt szinte állandóan napirenden van. Ráadásul nem az ellenzék kényszeríti erre a kormányt, hanem Christian Lindner pénzügyminiszter.

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×