eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Varsó, 2023. november 10.Donald Tusk, a Polgári Koalíció (KO) elnöke, kormányfőjelölt nyilatkozik, miután koalíciós szerződést írt alá az októberi lengyelországi választások nyomán a parlamentbe bejutott, és ott többséget alkotó másik három eddigi ellenzéki tömörülés vezetőivel kormányalakítási megbizatásuk eshetőségével számolva a törvényhozás varsói épületében 2023. november 10-én. A KO a Szymon Holownia vezette Lengyelország 2050 (Polska 2050), a Wladyslaw Kosiniak-Kamysz vezette Lengyel Parasztpárt (PSL), valamint a Wlodzimierz Czarzasty és Robert Biedron vezette Új Baloldal (Nowa Lewica) nevű tömörüléssel lépett szövetségre, kormányalakítási megbizatásuk eshetőségével számolva.
Nyitókép: MTI/EPA-PAP/Marcin Obara

Dobrowiecki Péter: mire hivatalba léphet a Tusk-kormány, még jobban elmérgesedhet a lengyel–ukrán viszony

Továbbra sem tudni, ki és mikor alakíthat kormányt Lengyelországban, de a legvalószínűbb forgatókönyv szerint visszatérhet a miniszterelnöki pozícióba Donald Tusk. A Mathias Corvinus Collegium Magyar-Német Intézetének kutatási vezetője azt mondta az InfoRádióban, hogy a régi-új kormányfő várhatóan megpróbál majd gesztusokat gyakorolni Kijev felé, hogy elsimuljanak az ellentétek, de valószínűleg vár valamit ezért cserébe.

Hiába ért véget a kampány és zajlott le a választás Lengyelországban, egyelőre nem úgy tűnik, hogy javulna a lengyel–ukrán viszony. Az utóbbi hetekben már nemcsak a lengyel mezőgazdasági termelők, hanem a fuvarozók is tüntettek Kijev ellen, megbénítva ezzel több határátkelőt. Az elmúlt időszakban végzett közvélemény-kutatások eredményei is azt mutatják, hogy egyre kevésbé támogatja az ukránokat a lengyel társadalom. A legtöbben most azt találgatják a nemzetközi színtéren is, hogy az új lengyel kormány felállásával történhet-e pozitív változás a két ország közötti kapcsolatban.

Dobrowiecki Péter azt mondta az InfoRádióban, arra számított, hogy a választás után rövid időn belül rendeződik majd a gabonatermékek tranzitja kapcsán kirobbant lengyel–ukrán vita. Hozzátette: elvileg kormányváltás várható Lengyelországban, különböző alkotmányos okok miatt mégsem sikerült megoldást találni a konfliktusra ez idáig. A szakértő továbbra is azon a véleményen van, hogy az új lengyel kormány hivatalba lépésével elsimulnak az ellentétek, az azonban továbbra is kérdéses, hogy egyáltalán mikor kaphat kormányalakítási megbízást az államfőtől Donald Tusk, hiszen legfőbb politikai riválisa jelenleg még előnyt élvez ebben a kérdésben.

Dobrowiecki Péter közölte: Mateusz Morawiecki kormánya még ügyvivő kabinetként gyakorolja a hatalmat, és

nem feltétlenül fűződik érdeke ahhoz, hogy egy olyan kényes kérdésben, mint amilyen az Ukrajnával való viszony, tovább exponálja magát politikailag.

A lengyel társadalmon belül ugyanis az elmúlt időszakban sokat változott Ukrajna megítélése, és a már említett tüntetések is azt bizonyítják, talán jobb számára kivárásra játszani a kialakult helyzetben.

A Lengyelország-szakértő emlékeztetett, hogy az Európai Unió 2024 júniusáig feloldotta az ukrán szállítmányozó cégekre vonatkozó engedélyek felső határát. A háborút megelőzően a lengyelek 160 ezer ilyen engedélyt adtak ki évente Ukrajnának, ez a kritérium azonban jelenleg nincs érvényben. A lengyel tiltakozók álláspontja szerint csak idén mintegy egymillió ukrán kamion lépett át a lengyel határon. Azt kifogásolják, hogy

ezek az ukrán cégek sokkal alacsonyabb költségekkel és egyéb engedményekkel szállíthatnak a lengyel vállalatok kárára, amelyekre továbbra is vonatkoznak a szigorú uniós előírások.

Az elemző úgy véli, decemberben valószínűleg hatalomra kerül egy ellenzéki vezetésű lengyel kormány Lengyelországban, akkor talán változhat a lengyel–ukrán viszony, addig azonban „könnyen lehet, hogy még jobban elmérgesedik a helyzet.”

Komoly fordulat

Másfél év alatt rengeteget változott a lengyel emberek véleménye Ukrajnáról, hiszen míg 2022 tavaszán a társadalom 91 százaléka támogatta az ukrán menekültek befogadását, idén ősszel már csak a 69 százalékuk gondolta ezt. Tavaly tavasszal a megkérdezettek több mint 50 százaléka értett egyet azzal, hogy még több humanitárius segítséget kellene küldeni Ukrajnának, ezzel szemben nemrég 55 százalékuk már azon a véleményen volt, hogy ne adjon több támogatást a lengyel kormány Kijevnek.

Dobrowiecki Péter szerint ez egy természetes folyamat, mivel korábbi válságok idején is tetten érhető volt az, hogy az emberek a kezdeti fázisban még sokkal megértőbbek a megszorításokkal vagy nehézségekkel szemben, de ahogy telnek a hónapok, „fárad a lakosság” és akár 180 fokos fordulatot is vehet a véleményük. Mint fogalmazott, „Lengyelország esetében sincs ez másképp.” A helyi pártok többsége „politikai tőkét próbált kovácsolni” a háborúból és Ukrajna segítéséből, ezzel tematizálták a közéletet. „Ez az érem egyik oldala, a másik pedig az, hogy az ukrán fél sem feltétlenül kezeli mindig jól ezeket a konfliktusokat.

A lengyel emberek egy része úgy érzi, Ukrajna túl harciasan lép fel, nem viszonyul megfelelő megértéssel a lengyel álláspont irányába”

– magyarázta. Ez lehet az oka annak, hogy a társadalom többsége már nem támogatja a komolyabb segítségnyújtást az ukránoknak.

Bekalkulált népszerűségvesztés?

Dobrowiecki Péter arra számít, hogy ha Donald Tusk vezetésével megvalósul a kormányváltás, a régi-új lengyel miniszterelnök bilaterális szinten is megpróbálja majd normalizálni a viszonyt Ukrajnával. Hozzátette: a legfontosabb kérdés az lesz, hogy a lengyel emberek miként fogadják azt, hogy az új kabinet ígéretei szerint politikai kiegyezésre törekszik majd az Európai Unióval. A szakértő úgy véli, Donald Tusk belpolitikailag ebből várhatóan nem tud politikai tőkét kovácsolni, mert „a szavazók egy része számára visszás lesz mindez”, mondván, hogy a kormány nem az ő oldalukra áll, hanem az „Európai Unió rendelkezéseit próbálja majd előtérbe helyezni.”

A kormány ugyanakkor sokat profitálhat abból, ha a pénzügyi források felszabadulnak, illetve felfüggesztik a Lengyelországgal szemben indított uniós eljárásokat.

„Ez egy fontosabb cél lehet annál, minthogy a lengyel szállítmányozó cégek vagy a lengyel gazdák egy része elégedetlen a kormány munkájával”

– fejtegette az elemző.

Sokakat foglalkoztat az a kérdés is, hogy mit lépnek a lengyelek az ukrajnai fegyverszállítások ügyében. Az ügyvivő Morawiecki-kormány azt jelentette be nemrég, hogy a korábbi, több évre szóló megállapodásokat teljesíti. Dobrowiecki Péter úgy véli, az új kabinet „elvi szinten megpróbál majd gesztusokat gyakorolni Kijev felé”, amiért cserébe azt kérheti, hogy az ukrán politikai vezetés „lehetőleg kevésbé harciasan kommunikálja a sérelmeit a nemzetközi fórumokon.”

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×