eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Donald Tusk, az Európai Néppárt (EPP) lengyel elnöke a Szczerze (Őszintén) című könyvének bemutatóján a Gazeta Wyborcza lengyel napilap varsói szerkesztőségében 2019. december 14-én.
Nyitókép: MTI/PAP/Leszek Szymanski

Mitrovits Miklós: megváltozhat a lengyel hangsúly a V4-gyel kapcsolatban

Egy Donald Tusk által vezetett lengyel kormány biztosan nem akar olyan Visegrádi Együttműködést, amely szembe megy az Európai Unió fősodrával - mondta az InfoRádiónak Mitrovics Miklós Lengyelország-szakértő. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közép-Európa Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa egy, a témában rendezett budapesti konferencia előadója volt.

Az új lengyel kormány valószínűleg az Európai Unió felé fordul majd, anélkül, hogy feladná keleti stratégiai céljait, vagyis hogy Ukrajna a háborút valahogyan megnyerje – fogalmazott Mitrovits Miklós az InfoRádióban. Meglátása szerint az Európai Unióval és Németországgal valamiféle modus vivendit kialakítva, de mindenképpen az Európai Unión belül és az európai forrásokat felhasználva készül majd a lengyel kormány a háború utáni időszakra.

„Ez persze nagyon képlékeny, hiszen azt senki nem tudja megjósolni, hogy a háborúnak mikor lesz vége, ez még akár évekig is elhúzódhat. Nyilvánvalóan a háború alatt is el lehet kezdeni bizonyos folyamatokat, például Ukrajna és az Európai Unió közötti kapcsolatok szorosabbra fonását, a békés területeken az újjáépítést, a reformok megkezdését, a jövőbeni – egyelőre nem ismert dátumú – uniós csatlakozás előkészítését. Mint ismert, az kimondott célja a Donald Tusk vezette ellenzéknek, hogy Ukrajnát előbb-utóbb az Európai Unióhoz csatlakoztatni kell valamilyen formában” – sorolta a szakértő.

Mitrovits Miklós szerint

egy Tusk-vezette kormány olyan Visegrádi Együttműködést akar majd, ami nem helyezkedik szembe az EU fősodrával. A V4-ek további működése azonban a többi tagállamon is múlik,

azon, hogy miként akarják meghatározni a visegrádi négyek szerepét.

„Ha az lesz a szerepe, amit az elmúlt szűk évtizedben láttunk, hogy az Európai Unió fővonalával szemben foglal állást stratégiai célokban és kérdésekben, akkor az új lengyel kormány nem fog ebbe sok energiát fektetni, és inkább az olyan kezdeményezéseket használja eszközül, amelyek segítik céljai elérésében. Ez inkább a Három Tenger együttműködés vagy a Bukaresti Kilencek lehetnek, vagy még inkább egy francia-német-lengyel együttműködés, a weimari háromszög lesz” – elemzett.

A 2016-ban lengyel elképzelés alapján elindult Három Tenger kezdeményezés az Adriai-, a Balti- és a Fekete-tenger között fekvő 12 ország gazdasági együttműködését tűzte ki célul. A Bukaresti Kilencek a NATO kelet-európai tagállamainak 2015-ben alapított biztonságpolitikai tömörülése, a weimari háromszög pedig Franciaország és Lengyelország vezetőinek 1991 óta létező konzultációs fóruma.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×