Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson
Andrzej Duda lengyel elnök átveszi szavazólapját a lengyel parlamenti választásokon Krakkóban 2023. október 15-én. A választásokkal egy időben népszavazást is rendeznek az Európai Unió migrációs csomagjáról, az állami vagyon privatizációjáról, a nyugdíjkorhatárról, valamint a fehérorosz határon emelt acélkerítésről.
Nyitókép: MTI/EPA/PAP/Lukasz Gagulski

Szakértő: egy esetben jöhetne előre hozott választás Lengyelországban

Az elemzők decemberre várják az új lengyel kormány megalakulását – mondta el az InfoRádió Aréna című műsorában Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, a Mathias Corvinus Collegium Magyar-Német Intézet kutatási vezetője. A műsorban arról is szó esett, hogya várható lengyel kormányváltás után változni fog a lengyel–magyar és a lengyel–uniós viszony is.

Lengyelországban vasárnap parlamenti választásokat tartottak. A szavazatok alapján a nyolc éve hatalmon lévő, Jaroslaw Kaczynski vezette konzervatív jobboldali Jog és Igazságosság ugyan győzött, de a pártnak nem lesz meg a többsége. A PiS után következő három ellenzéki párt – Polgári Koalíció (KO), Harmadik Út, Új Baloldal – között viszont elképzelhető a koalíció, és a mandátumbecslések szerint megvan a többségük.

Lengyelországban félprezidenciális rendszer van, vagyis az államelnök erős mandátummal bír. Éppen ezért – a folytatásban – Andrzej Duda államelnökre hárul a feladat, hogy legkésőbb harminc nappal a választásokat követően, tehát november 14-ig megbízzon egy pártot a kormányalakítással. A felkérésnek tizennégy napon belül eleget kell tenni, majd egy expozé keretében ismertetni kell az új kabinet összetételét és az új kormányprogramot a Szejm előtt, amiről aztán a lengyel parlament alsóháza szavaz – ismertette Dobrowiecki Péter az eljárásrendet az InfoRádió Aréna című műsorában.

Amennyiben az államelnök által megbízott párt elbukik a szavazáson, úgy a kezdeményezés a Szejm kezébe kerül: legkevesebb 46 képviselőnek kell benyújtania egy indítványt arra, hogy szerintük ki, vagy kik lennének a megfelelő erők az új kormány megalapítására. Ekkor ismét tizennégy nap áll rendelkezésre a fenti folyamat megismétlésére. Abban az esetben, ha ez a lehetőség is elbukik, magyarán egy patthelyzet áll elő, úgy az államfő dönthet arról, hogy egy másik párt próbálkozzon a kormányalakítás lehetőségével, vagy előre hozott választások következhetnek – tette hozzá a Lengyelország-szakértő.

Az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője szerint, ha „forgatókönyv” szerint járnak el, és a PiS színeiben regnáló Andrzej Duda államelnök a legerősebb pártot, tehát a Jog és Igazságosságot fogja felkérni, és az megbukik a Szejmben a kellő többség hiányában, úgy decemberig is elhúzódhat az új kabinet létrehozása, addig pedig egy ügyvivői kormány viszi tovább Lengyelország vezetését.

Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy mennyire kötött az államelnök keze, amikor a választások után fel kell kérnie egy pártot a kormányalakításra, Dobrowiecki Péter elmondta: a felkérés szokásjog alapján a legerősebb pártot illeti, az államelnökök így rendszerint ezeket jelölik meg. Ugyanakkor előállhat olyan eset is, amikor a legerősebb erő előre közli, hogy különböző pártpolitikai stratégiákból fakadóan nem kíván élni a joggal, ez esetben az államelnök keze teljesen szabad, hogy kit kér fel. A szakértő azt is megismételte, hogy új, előre hozott választások kiírására kizárólag a már említett patthelyzet kialakulása esetén van mód – vagyis, ha sem az államfő által, sem pedig a Szejm által delegált erő nem tud kellő többséget felmutatni –, egyéb politikai megfontolásból nem.

Dobrowiecki Péter – a már szintén említett szokásjog miatt – arra számít, hogy inkább

decemberre lehet új kormánya Lengyelországnak.

Annál is inkább, mert Jaroslav Kaczynsky pártja, a Jog és Igazságosság ugyan minap már jelezte, hogy ellenzékből is kész a párt programját megvalósítani, egyáltalán nem keltette azt a benyomást, hogy azonnal át kívánná adni a stafétát az ellenzéknek.

Lengyel–magyar viszony

Az InfoRádió Aréna című műsorában arról is szó esett, hogy a várható lengyel kormányváltás után változni fog a lengyel–magyar és a lengyel–uniós viszony is.

Az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője szerint a lengyel kormány milyensége és Magyarország uniós pozíciója között abban az esetben igenis van összefüggés, hogy eddig azonos politikai prioritások mentén politizált a két ország egy-egy kulcskérdésben, például a migrációval, vagy az EU föderalista célkitűzéseivel szemben.

„Abszolút szuverenista mind a kettő”

– értett egyet Dobrowiecki Péter, ami szerinte most változni fog, már csak a befagyasztott 76 milliárd eurós EU-juttatások miatt is.

Amennyiben új lengyel kormány lesz, az törekedni fog az Európai Unióval való – lehetőség szerinti minél hamarabbi – kiegyezésre, hiszen a saját választási ígéreteit részben ebből az összegből finanszírozná – mutatott rá. „Tehát saját önző érdeke is egyrészt, másrészt pedig elvi szinten is, ideológiailag is ez a kormány közelebb fog állni az européer erőkhöz.

Hiába egy nagy országról van szó, az említett 76 milliárd euró egy markáns, nagy összeg a lengyelek számára is. Ráadásul nem elfelejtendő, hogy a lengyel költségvetési hiány elindult a lejtőn a haderőreform finanszírozása miatt, ezért még inkább fontosak a – több éves pénzügyi kerettervben szereplő, amúgy Lengyelországnak az újjáépítési tervben járó – támogatások. A KO előzetesen már jelezte, hogy kormányra kerülése esetén milyen konkrét intézkedéseket vezetne be ezek felhasználásával száznapos programja keretében. „Mi másból, mint az EU-s összegekből.”

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kiss László: lehet, hogy a naprendszerek keletkezéséről alkotott elméleteink dőlnek most meg

Kiss László: lehet, hogy a naprendszerek keletkezéséről alkotott elméleteink dőlnek most meg

Különc exobolygót fedezett fel a Cheops űrtávcső. A feldezés eredménye szembemegy a bolygókeletkezés eddigi modelljeivel, mivel a vörös törpecsillag legtávolabbi bolygója kőzetbolygó ott, ahol a jelenlegi elméletek szerint inkább gázóriásoknak kellene kialakulniuk – fogalmazott az InfoRádiónak nyilatkozva Kiss László csillagász, akadémikus, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója.

Orbán Viktor: a gazdasági káosz az ukránok fejében út az ellenzék választási sikeréhez

Ezen a hétvégén Békéscsabán rendeztek háborúellenes gyűlést a digitális polgári körök, a szokásos forgatókönyv szerint Orbán Viktor miniszterelnök is beszédet mondott, majd pedig kérdésekre válaszolt. Közölte, hogy kivédi a kormány az ukránok energiafegyver-támadását. Beszélt a békési földutak helyzetéről, az extraprofitadók rendszerének fontosságáról, valamint egy márciusi kínai-amerikai nagy megegyezés esélyéről is.
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Fagyos figyelmeztetést küldött az idei tél a világnak: egy sokat kritizált szereplő lépett elő megmentőként

Fagyos figyelmeztetést küldött az idei tél a világnak: egy sokat kritizált szereplő lépett elő megmentőként

Az elmúlt hetekben rendkívüli hideggel, heves havazással és erős széllökésekkel szokatlanul zord téli időjárás csapott le az Egyesült Államok több államára. Becslések szerint az extrém körülmények miatt több mint 1 millió tengerentúli háztartás és vállalkozás maradhatott áram nélkül, ami ugyan jelentős szám, de lényegesen kisebb, mint a legutóbbi hasonló téli vihar, a 2021-es Uri idején tapasztalt érték, amikor is több mint 5 millió felhasználót sújtott áramszünet. A Fern névre keresztelt vihar lehetőséget adott a tengerentúli áramszolgáltató vállalatoknak arra, hogy bebizonyítsák, tanultak a korábbiakból, és a jelek szerint ezt sikerült is nekik. Az eset arra is rávilágított: amikor az időjárásfüggő megújulók háttérbe szorulnak, egy sokat támadott, de megbízható pillér tartja életben az energiarendszert.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×