eur:
393.04
usd:
363.32
bux:
72351.87
2024. július 5. péntek Emese, Sarolta
Szavazó a lengyel parlamenti választásokon Varsóban 2023. október 15-én. A választásokkal egy időben népszavazást is rendeznek az Európai Unió migrációs csomagjáról, az állami vagyon privatizációjáról, a nyugdíjkorhatárról, valamint a fehérorosz határon emelt acélkerítésről.
Nyitókép: MTI/AP/Petr David Josek

Megvan a lengyel választás végeredménye

A Lengyelországban jelenleg kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) pártnak 35,38 százalékos, a fő ellenzéki erőnek, a Polgári Koalíciónak pedig 30,70 százalékos a vasárnapi parlamenti választásokon szerzett támogatottsága az országos választási bizottság honlapján olvasható eredmény szerint.

A szavazatok 100 százalékos feldolgozottságán alapuló eredményeket az országos választási bizottság (PKW) honlapján ismertették.

A harmadik helyen a szavazatok 14,40 százalékával a szintén ellenzéki Harmadik Út (Trzecia Droga) végzett.

Átlépte még a parlamenti bejutási küszöböt a voksok 8,61 százalékával az Új Baloldal (Nowa Lewica), valamint a nemzeti radikális és újliberális pártok szövetsége, a Konföderáció (Konfederacja) is, amely 7,16 százalékon áll.

A PKW várhatóan kedden közli a hivatalos végeredményeket, amelyek alapján megosztják majd a mandátumokat a 460 fős alsóházban (szejm). Andrzej Duda elnök múlt héten megerősítette: az eddigi lengyel parlamenti választási szokásjognak megfelelően, a választások után a győztes pártot bízza meg kormányalakítással. Hétfő délutáni, Rómában megtartott sajtóértekezletén az elnök hangsúlyozta: "nyugodtan kell kivárni" a választási eredményeket. Aláhúzta: "a lengyelországi demokrácia stabil".

A tvp.info mandátumbecslése alapján

a kormánypártnak 196, az ellenzék vezető erejének 158 képviselője lesz a Szejmben.

A koalícióra potenciálisan képes ellenzéki pártok 249 mandátumot szereztek, ami elegendő lenne a kormányalakításhoz, mert a 231 képviselő kell a többséghez.

A szavazás keretében a felsőház (szenátus) 100 tagját is megválasztották. A szenátusi választáson a KO, az Új Baloldal és a Harmadik Út közös jelöltekről állapodott meg. A szenátorokat egyéni választókerületekben, többségi rendszerben választották. Az ellenzéknek 67, a PiS pártnak 33 mandátuma lesz a felsőházban a végeredmények szerint.

A 74 százalékos részvételi arány rekord magas volt az 1989 utáni választások történetében.

Érvénytelen lett a parlamenti választásokkal egy időben szervezett népszavazás eredménye. A referendum akkor lett volna érvényes, ha a szavazásra jogosultak több mint fele vett volna részt rajta, a részvételi arány azonban 41 százalékos lett.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.07.05. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×