Izrael 2005-ben vonult ki a Gázai övezetből, és akkor mintegy 9000 izraeli telepest telepítettek ki a területéről egy megállapodás értelmében. Nemzetközi jogi szempontból egy vitatott területről van szó, aminek az az oka, hogy a palesztin államiság elismerése egyáltalán nem egységes a nemzetközi közösség részéről. Tóth Norbert elmondta: van mintegy 60 ország a világon, amely nem ismeri el államként Palesztinát, nagyjából 130 viszont igen. Az ottani térség helyzetét bonyolítja, hogy számos ENSZ-tagállam pedig Izrael állami létét vitatja. A nemzetközi jogász tájékoztatása szerint a „politikai különbség” abban állapítható meg, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja közül három olyan is van, amely jelenleg nem ismeri el Palesztinát államként, ezzel szemben az izraeli államiságot mind az öten deklarálták.

A nyugati világ legtöbb állama csak azt ismeri el, hogy a palesztin népnek joga van az önrendelkezésre. Azt egyébként még Izrael is hivatalosan kinyilvánította 1993-ban, az oslói békefolyamatok következményként, hogy létezik palesztin nép. Ezen országok ugyanakkor azt is állítják, hogy

a palesztin nép még nem tudott élni az önrendelkezés jogával.

Egyes kritikusok szerint elsősorban azért, mert Izrael ezeknek a területeknek egy részét megszállás alatt tartja és akadályozza az önrendelkezési jog gyakorlását. Mások pedig azt mondják: a Palesztin Nemzeti Hatóságot vezető Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PFSZ) – melynek legnagyobb politikai mozgalma a Fatah – nem képes kontroll alatt tartani ezeket a területeket, köztük a Gázai övezetet. Tóth Norbert emlékeztetett:

2006-ban tartották az utolsó palesztin parlamenti választást, melyet a Hamász nyert meg, viszont a nemzetközi közösség nem fogadja el utóbbit a palesztin nép jogszerű képviselőjeként.

Palesztinában jelenleg is polgárháború zajlik, mivel a helyi pártok nem tudtak megegyezni egymással a legalapvetőbb politikai kérdésekben sem. Minden eddigi tárgyalási kísérlet kudarcot vallott a felek között. Mindez azt jelenti, hogy a Gázai övezet területén élő lakosság 40 százaléka felett pillanatnyilag egy olyan politikai mozgalom gyakorolja a hatalmat, melyet a nemzetközi közösség döntő része nem fogad el hivatalosan.

Fokozódó ellentétek, vitatott területek

A már említett izraeli kivonulást követően tehát a Gázai övezetben a Hamász vette át a hatalmat, fegyveres erővel szorítva ki onnan ellenfelét, a Fatahot. A Hamász hatalomátvételét követően rendszeresen támadott rakétákkal izraeli célpontokat, így az izraeli hadsereg 2008 óta blokád alatt tartotta az övezetet és időnként légitámadásokat hajtott végre az övezet települései, elsősorban Gáza városa ellen. A 2007-es gázai csata óta a Hamász de facto ellenőrzi az övezet területét, amely azonban katonai értelemben Izraelhez tartozik, ezért is rendkívül bonyolult a mintegy 41 kilométer hosszú övezet megítélése, nincs egységes állásfoglalás a nemzetközi közösség részéről.

Tóth Norbert felhívta a figyelmet arra, hogy

hazánk mind a két országot államként ismeri el:

Izraelt a függetlenségének kikiáltása, azaz 1948 óta, Palesztinát pedig 1988 óta – amit számos nyugati ország nem tett meg, hanem „születőben lévő államként” tekintenek Palesztinára. Hozzátette: az biztos, hogy nem izraeli állami terület a Gázai övezet, Egyiptom pedig csak 1948 és 1967 között irányította a területet. A nemzetközi jogász szerint nézőponttól függően két lehetőség áll fenn az övezet besorolása szempontjából:

• az egyik: palesztin állami terület, Palesztina így is tekint rá,
• vagy vitatott státuszú terület, ahogy Izrael sem ismeri el Palesztinát államként.

A háború kirobbanása miatt fontos tudni, hogy a Hamász nem tekint államként Izraelre. „Jobb a helyzet Ciszjordánia esetében, ahol a Palesztinai Felszabadítási Szervezet kontrollálja a területek nagy részét, a PFSZ pedig a Hamásszal szemben a 90-es évek eleje óta elismeri Izrael államiságát. Attól függetlenül, hogy ez a különbségtétel fennáll, a mostani konfliktus egy fegyveres összeütközés” – magyarázta Tóth Norbert.

A jogász úgy véli, bizonyos kötelezettségeket mind a két oldalnak be kellene tartania. Ilyen fontos szempont a polgári lakosság védelme vagy a túszok szabadon engedése.

„Mind a két félre vonatkoznak a háború szokásai és törvényei, amelyeket akár nemzetközi, akár nem nemzetközi fegyveres összeütközés esetén be kell tartaniuk”

– figyelmeztetett.

Erősödő nemzetközi nyomásgyakorlás – Mit lép Izrael?

Bár az izraeli politikai vezetés azt ígérte, hogy a hadseregük bevonul a Gázai övezetbe, Tóth Norbert szerint még az sem biztos, hogy ez valóban megtörténik. Már több mint egy hét telt el azóta, hogy elkezdődött a katonai felvonulás a Gázai övezet határán. A színfalak mögött a nemzetközi közösség részéről komoly nyomásgyakorlás lehet Izrael felé, hogy ne vonuljon be, szüntesse meg a blokádot és nyisson humanitárius folyosókat. Izrael azt hangoztatja, hogy az önvédelmi jogát gyakorolva akar bevonulni az övezetbe. Tóth Norbert azt mondta: az önvédelem minden államot megillető jog abban az esetben, ha külső fegyveres támadás éri a területét. „A szűk definíció azt mondja: államnak kell megtámadni államot ahhoz, hogy valaki önvédelmi pozícióba kerüljön” – fejtegette. A helyzet azért rendkívül bonyolult, mert a fent említettek miatt nem ismerik el egymás államiságát a szemben álló felek.

Tóth Norbert kifejtette: nemcsak különböző megegyezéses szerződések léteznek, hanem a nemzetközi szokásjogban már elismerést nyert az is, hogy nem állami szereplők támadása esetén is védekezhetnek az államok. A jogász úgy gondolja, jelenleg

nem az az alapkérdés, hogy Izrael gyakorolja-e az önvédelem jogát, hanem hogy jogszerű keretek között és arányosan teszi-e ezt egy esetleges fegyveres támadással.

A Gázai övezetbe való izraeli bevonulással és annak mikéntjével kapcsolatban ugyancsak többféle álláspont látott napvilágot az elmúlt időszakban. Tóth Norbert elmondta: a legtöbben azt hangoztatják, az önvédelem joga csak a támadás visszaverése idejéig tarthat. Kérdés, hogy ez megtörtént-e, mivel Izrael vitatja, hogy már elhárította volna a veszélyt és a támadást. Az izraeli vezetők kijelentették: a védekezéssel együtt szükség van a bevonulásra és a Hamász kiiktatására.

Büntethető-e a Hamász?

A Hamászon is számon lehet kérni bizonyos nemzetközi jogi normákat, hiszen értelemszerűen erre a szervezetre is vonatkoznak a nemzetközi közösség által elfogadott szabályok. „A nemzetközi jogban a büntetőjogi szükség egyéni, azaz egyéneket vonnak felelősségre. Amennyiben eljárás indul ezen emberek ellen, megvan az a fórum, ahol ez megvalósulhat.

Kérdés, hogy Izrael élve akarja-e elfogni ezeket az embereket? Most úgy tűnik, annyira nem”

– fogalmazott Tóth Norbert.

A nemzetközi jogász végül elmondta: komoly kértségei vannak azzal kapcsolatban, hogy lesz-e egyáltalán élő ember a Hamász tagjai közül, akit felelősségre lehet majd vonni, a jogi lehetőség azonban adott erre.