Infostart.hu
eur:
377.64
usd:
323.43
bux:
127448.08
2026. április 9. csütörtök Erhard
Izraeli légitámadás Gázában 2023. október 15-én. A Gázai övezetet irányító Hamász palesztin iszlamista szervezet október 7-én többfrontos támadást indított Izrael ellen, ahol több mint 1300 ember életét vesztette. A Hamász elleni izraeli válaszcsapások több mint 2300 palesztin halálát okozták a Gázai övezetben.
Nyitókép: MTI/EPA/Mohamed Szaber

Szakértő: a Hamász épp az ellenkezőjét érte el, mint amit akart

Annak ellenére, hogy lejárt a Gázai övezet északi részének elhagyására – Izrael által – szabott határidő, a felsorakozott szárazföldi erők egyelőre nem kezdték meg a bevonulást a Hamász által uralt területre. Mire várhat az izraeli hadsereg és vezetés? Csepregi Zsolt Izrael-szakértőt kérdeztük.

Az izraeli vezetés kezdeti célja az volt, hogy a Hamászt teljes mértékben el kívánja pusztítani az október 7-i támadások miatt, néhány napja azonban a törekvéseiket átfogalmazták, miszerint

csak azokat a Hamász katonai vezetőket, terroristákat kívánják likvidálni, akik elkövették a támadásokat

– ismertette Csepregi Zsolt.

Azóta az izraeli légierő már azt is bejelentette, hogy elkészült a lista azokról a személyekről, akik részt vettek a terrortámadásban, és az elmúlt napokban, órákban az látszik, hogy ugyan az izraeli szárazföldi erők körbevették a Gázai övezetet, és limitált beavatkozásokat hajtanak végre bizonyos célpontokkal szemben, az átfogó szárazföldi offenzíva várat magára, és továbbra is legfőképp az izraeli légierő hajt végre precíziós csapásokat, igyekezve megsemmisíteni a Hamász katonai infrastruktúráját, likvidálni a terrorista személyeket.

Azzal kapcsolatban, hogy miért gondolhatta meg magát az izraeli vezetés, az Izrael-szakértő elmondta: az egyik leglényegesebb, hogy beindultak bizonyos nemzetközi tárgyalási folyamatok, amik azt a kérdést boncolgatják, hogy mi követné magát a háborút? Egyrészt, Izrael számára az első és legfontosabb, hogy a Hamász ne tudja folytatni büntetlenül azt az eszkalációt, amit október 7-én elkövetett, azt a fajta terrortámadást, aminek során mára 1300 izraeli polgár (döntő többségük civil) vesztette életét. Másfelől viszont nyilván Gázának is biztosítani kellene valamifajta politikai jövőt – tette hozzá Csepregi Zsolt, emlékeztetve: eddig a Hamász volt az a politikai szervezet, ami ezt a területet kormányozta.

A megoldás tehát olyasmi lehet, hogy Izrael likvidálja azokat, akik a terrortámadást elkövették – vagy a jövőben elkövethetnének hasonlókat – miközben a Gázai övezet sem omlik össze kormányzási értelemben,

hanem integrálva lesz abba a regionális átalakulási folyamatban, aminek az egyik eleme az izraeli–szaudi kiegyezés, ami voltaképp a közel-keleti együttműködés újrakonstruálását jelenti – magyarázta. „Ezek voltak azok a tárgyalások, amik beindultak az Egyesült Államok és más arab országok közreműködésével, jelezve Izraelnek, hogy az első napokban kialakított megközelítése nem folytatható, hanem ennél egy koncentráltabb választ szükséges adnia, és csak a Hamász katonai szárnyát célba vennie.”

Szerinte egy átfogó szárazföldi offenzívának beláthatatlan következményei lennének mind az izraeli haderőre nézve – gondolva arra, hogy esetleg

a Hezbollah északról, Libanon irányából újabb frontot nyithatna a zsidó állammal szemben, ami regionális konfliktussá szélesíthetné a háborút –,

mind a gázai civil lakosságra, hiszen egy házról házra bevonulás óriási véráldozattal járna. „Így is több mint kétezer palesztin halt már meg a Gázai övezetben.”

Izrael ezzel szemben néhány nap után limitálta a szárazföldi ambícióit, és saját határidejét is folyamatosan kitolja, folytatva a Hamász vezetőinek – főleg a légierővel folytatott – likvidálását. „Tehát itt, változtak a megközelítések, a célok, mert lehetett látni, hogy elindulhat végül egy olyan eszkalációs spirálon, aminek beláthatatlan, hogy hol a vége.”

Egy esetleges iráni beavatkozást illetően Csepregi Zsolt azt mondta: ezt racionális indokokkal nem lehetne megmagyarázni.

Izrael elrettentő képessége pont abban áll, hogy ugyan le lehet győzni, de ez olyan árat követelne meg a támadótól, hogy a továbbiakban az a hatalom nem maradna jelentős regionális szereplő.

Nem elfelejtendő, hogy Izraelnek jelenleg több mint félmillió katonája van fegyverben, nem beszélve a több száz vadászgépről, rakétaarzenálról, tüzérségről, tankokról – tette hozzá a szakértő. Mindemellett az Egyesült Államok két anyahajócsoportot a térségbe vezényelt, hogy mindenki számára világos legyen, hogy ne avatkozzon be a zsidó állammal szemben, amíg a Hamász elleni háborúját folytatja.

Hozzátette: természetesen nem mindig a ráció érvényesül az egyes konfliktusokban, ezért történhet olyan kalkuláció, miszerint a felek besodródnak egy regionális konfliktusba, így paradox mód minden érintett érdeke ezt elkerülni, leszámítva talán a Hamászt, mert így le kerülne a nyomás róla.

Béke?

Az Izrael-szakértő meglátása szerint, amennyiben Izraelnek sikerül az október 7-i terrortámadás felelőseit likvidálnia, és utána sikerül összehozni egy tárgyalási folyamatot Szaúd-Arábia, az Egyesült Államok, más arab államok, Törökország, közvetett mód akár Irán részvételével, akkor van realitása a térségnek egy olyan békepályára állnia, ahol megoldást kívánnak találni azokra a kérdésekre, amik ez idáig nem voltak megoldva. Szerinte a Hamász épp az ellenkezőjét érte el a támadásával, mint amit elérni kívánt, hiszen Izrael számára a regionális együttműködés innentől kezdve még fontosabb lesz.

„Komolyan senki nem kívánta megakadályozni Izraelt a háborújában, hiszen az a harcmodor, amit a Hamász egy hete mutatott, innentől kezdve bármelyik közel-keleti állam ellen bevethető, ami egy olyan jövő, amit minden szereplő érdeke elkerülni”

– magyarázta Csepregi Zsolt.

Szerinte a háború után, de akár már közben is, olyan tárgyalási folyamatok indulnak be, amik új válaszokat kívánnak találni a Közel-Kelet problémáira, mert más, mint látható, nem fogja tudni megoldani.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Mit ér ez a tűzszünet? A Hormuzi-szoros hajózható, de nehéz tárgyalások kezdődnek

Mit ér ez a tűzszünet? A Hormuzi-szoros hajózható, de nehéz tárgyalások kezdődnek

Az Egyesült Államok és Irán is győztesnek hirdette magát a háborúban, így kérdéses, hogy meg tudnak-e egyezni azokról a feltételekről, amiket a hírek szerint Irán állított. Bár úgy tűnik, kéthetes tűzszünetben állapodtak meg, és újból hajózhatóvá válik a Hormuzi-szoros, Libanonban tovább folynak a harcok Izraellel, és Irán a jelentések szerint tovább támadott egyes Öböl-országokat.

„Az alternatív útvonalon történő olajbeszerzés megkezdődött” – Kormányinfó a választások előtt három nappal

„Ha végrehajtanánk az EU követelését, 48 600 forinttal több lenne a családok üzemanyagköltsége, a villany 16 000, a gáz 30 000 ezer forinttal lenne drágább havonta”; hozzányúlt a kormány a stratégiai kőolajtartalékhoz. Gulyás Gergely és Vitályos Eszter a választások előtt utoljára várta a sajtó képviselőit a Karmelitába.
inforadio
ARÉNA
2026.04.09. csütörtök, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
Törékeny az iráni tűzszünet - Romlik a hangulat a tőzsdéken

Törékeny az iráni tűzszünet - Romlik a hangulat a tőzsdéken

A piacok mérsékelt hangulatromlással reagáltak arra, hogy a washingtoni és teheráni jelzések nyomán bejelentett kéthetes tűzszünet nem tűnik stabilnak. Szerdán még nagyot raliztak a részvénypiacok az amerikai-iráni megállapodás hírére, csütörtök reggel az európai tőzsdéken mérsékelt eséssel indult a nap, a befektetők egyre inkább a törékeny geopolitikai helyzetre fókuszálnak. A bizonytalanság középpontjában Libanon áll, Irán a tűzszünet megsértésével vádolja az Egyesült Államokat és Izraelt az izraeli támadások folytatása miatt. A feszültséget tovább növeli, hogy Donald Trump világossá tette, az amerikai katonai jelenlét fennmarad a térségben egy végleges megállapodásig, és ismét nyomást gyakorolt Irán nukleáris programjára, valamint a Hormuzi-szoros megnyitására. A befektetői hangulat a tegnapi eufóriából óvatosságra váltott, a részvénypiacok Ázsiában mérsékelten estek, az olajárak kis mértékben emelkednek, miután Teherán a Hormuzi-szoros lezárásával reagált az eseményekre.  Hasonló témákról is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. Ne hagyja ki az év egyik legizgalmasabb befektetési eseményét! Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×