Infostart.hu
eur:
388.74
usd:
330.3
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Izraeli légitámadás Gázában 2023. október 15-én. A Gázai övezetet irányító Hamász palesztin iszlamista szervezet október 7-én többfrontos támadást indított Izrael ellen, ahol több mint 1300 ember életét vesztette. A Hamász elleni izraeli válaszcsapások több mint 2300 palesztin halálát okozták a Gázai övezetben.
Nyitókép: MTI/EPA/Mohamed Szaber

Szakértő: a Hamász épp az ellenkezőjét érte el, mint amit akart

Annak ellenére, hogy lejárt a Gázai övezet északi részének elhagyására – Izrael által – szabott határidő, a felsorakozott szárazföldi erők egyelőre nem kezdték meg a bevonulást a Hamász által uralt területre. Mire várhat az izraeli hadsereg és vezetés? Csepregi Zsolt Izrael-szakértőt kérdeztük.

Az izraeli vezetés kezdeti célja az volt, hogy a Hamászt teljes mértékben el kívánja pusztítani az október 7-i támadások miatt, néhány napja azonban a törekvéseiket átfogalmazták, miszerint

csak azokat a Hamász katonai vezetőket, terroristákat kívánják likvidálni, akik elkövették a támadásokat

– ismertette Csepregi Zsolt.

Azóta az izraeli légierő már azt is bejelentette, hogy elkészült a lista azokról a személyekről, akik részt vettek a terrortámadásban, és az elmúlt napokban, órákban az látszik, hogy ugyan az izraeli szárazföldi erők körbevették a Gázai övezetet, és limitált beavatkozásokat hajtanak végre bizonyos célpontokkal szemben, az átfogó szárazföldi offenzíva várat magára, és továbbra is legfőképp az izraeli légierő hajt végre precíziós csapásokat, igyekezve megsemmisíteni a Hamász katonai infrastruktúráját, likvidálni a terrorista személyeket.

Azzal kapcsolatban, hogy miért gondolhatta meg magát az izraeli vezetés, az Izrael-szakértő elmondta: az egyik leglényegesebb, hogy beindultak bizonyos nemzetközi tárgyalási folyamatok, amik azt a kérdést boncolgatják, hogy mi követné magát a háborút? Egyrészt, Izrael számára az első és legfontosabb, hogy a Hamász ne tudja folytatni büntetlenül azt az eszkalációt, amit október 7-én elkövetett, azt a fajta terrortámadást, aminek során mára 1300 izraeli polgár (döntő többségük civil) vesztette életét. Másfelől viszont nyilván Gázának is biztosítani kellene valamifajta politikai jövőt – tette hozzá Csepregi Zsolt, emlékeztetve: eddig a Hamász volt az a politikai szervezet, ami ezt a területet kormányozta.

A megoldás tehát olyasmi lehet, hogy Izrael likvidálja azokat, akik a terrortámadást elkövették – vagy a jövőben elkövethetnének hasonlókat – miközben a Gázai övezet sem omlik össze kormányzási értelemben,

hanem integrálva lesz abba a regionális átalakulási folyamatban, aminek az egyik eleme az izraeli–szaudi kiegyezés, ami voltaképp a közel-keleti együttműködés újrakonstruálását jelenti – magyarázta. „Ezek voltak azok a tárgyalások, amik beindultak az Egyesült Államok és más arab országok közreműködésével, jelezve Izraelnek, hogy az első napokban kialakított megközelítése nem folytatható, hanem ennél egy koncentráltabb választ szükséges adnia, és csak a Hamász katonai szárnyát célba vennie.”

Szerinte egy átfogó szárazföldi offenzívának beláthatatlan következményei lennének mind az izraeli haderőre nézve – gondolva arra, hogy esetleg

a Hezbollah északról, Libanon irányából újabb frontot nyithatna a zsidó állammal szemben, ami regionális konfliktussá szélesíthetné a háborút –,

mind a gázai civil lakosságra, hiszen egy házról házra bevonulás óriási véráldozattal járna. „Így is több mint kétezer palesztin halt már meg a Gázai övezetben.”

Izrael ezzel szemben néhány nap után limitálta a szárazföldi ambícióit, és saját határidejét is folyamatosan kitolja, folytatva a Hamász vezetőinek – főleg a légierővel folytatott – likvidálását. „Tehát itt, változtak a megközelítések, a célok, mert lehetett látni, hogy elindulhat végül egy olyan eszkalációs spirálon, aminek beláthatatlan, hogy hol a vége.”

Egy esetleges iráni beavatkozást illetően Csepregi Zsolt azt mondta: ezt racionális indokokkal nem lehetne megmagyarázni.

Izrael elrettentő képessége pont abban áll, hogy ugyan le lehet győzni, de ez olyan árat követelne meg a támadótól, hogy a továbbiakban az a hatalom nem maradna jelentős regionális szereplő.

Nem elfelejtendő, hogy Izraelnek jelenleg több mint félmillió katonája van fegyverben, nem beszélve a több száz vadászgépről, rakétaarzenálról, tüzérségről, tankokról – tette hozzá a szakértő. Mindemellett az Egyesült Államok két anyahajócsoportot a térségbe vezényelt, hogy mindenki számára világos legyen, hogy ne avatkozzon be a zsidó állammal szemben, amíg a Hamász elleni háborúját folytatja.

Hozzátette: természetesen nem mindig a ráció érvényesül az egyes konfliktusokban, ezért történhet olyan kalkuláció, miszerint a felek besodródnak egy regionális konfliktusba, így paradox mód minden érintett érdeke ezt elkerülni, leszámítva talán a Hamászt, mert így le kerülne a nyomás róla.

Béke?

Az Izrael-szakértő meglátása szerint, amennyiben Izraelnek sikerül az október 7-i terrortámadás felelőseit likvidálnia, és utána sikerül összehozni egy tárgyalási folyamatot Szaúd-Arábia, az Egyesült Államok, más arab államok, Törökország, közvetett mód akár Irán részvételével, akkor van realitása a térségnek egy olyan békepályára állnia, ahol megoldást kívánnak találni azokra a kérdésekre, amik ez idáig nem voltak megoldva. Szerinte a Hamász épp az ellenkezőjét érte el a támadásával, mint amit elérni kívánt, hiszen Izrael számára a regionális együttműködés innentől kezdve még fontosabb lesz.

„Komolyan senki nem kívánta megakadályozni Izraelt a háborújában, hiszen az a harcmodor, amit a Hamász egy hete mutatott, innentől kezdve bármelyik közel-keleti állam ellen bevethető, ami egy olyan jövő, amit minden szereplő érdeke elkerülni”

– magyarázta Csepregi Zsolt.

Szerinte a háború után, de akár már közben is, olyan tárgyalási folyamatok indulnak be, amik új válaszokat kívánnak találni a Közel-Kelet problémáira, mert más, mint látható, nem fogja tudni megoldani.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Hétközi munkaszüneti „ünnepnapokat” sürget az ellenzék Németországban

Kevesebb mint két héttel az újév beköszönte előtt különös vita támadt német ellenzéki pártok és a kormányon lévő konzervatívok között. Az ellenzék szerint jövőre túl sok ünnepnap esik a hétvégére, amit hétközben pótolni kellene. A CDU/CSU szerint a "pótlást" jelenlegi gazdasági helyzetében aligha jöhet szóba.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 26. 11:00
×
×
×
×