eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Markus Söder bajor tartományi miniszterelnök (b) és felesége, Karin (k) leadja voksát Nürnberg egyik szavazóhelyiségében 2023. október 8-án. Ezen a napon törvényhozási (Landtag-) választásokat tartanak Bajorország és Hessen tartományban.
Nyitókép: Markus Söder bajor tartományi miniszterelnök (b) és felesége, Karin (k) leadja voksát Nürnberg egyik szavazóhelyiségében 2023. október 8-án. MTI/AP/DPA/Daniel Karmann

Bajorországban és Hessenben is a keresztény pártok győztek, de nem ők nyerték a legtöbbet

Főhet a feje Berlinben Olaf Scholz kancellárnak. A Bajorországban és Hessenben tartott tartományi választásokon a szavazók elemzők szerint mindenekelőtt a Németországban 2021 decembere óta kormányzó baloldali koalíciónak nyújtották be a számlát.

A "papírforma" szerint Münchenben a kisebbik keresztény párt, a CSU, míg Hessenben nagyobbik testvére, a CDU diadalmaskodott. Mindkét tartományban ugyanakkor leszerepeltek a szövetségi kormánykoalíció pártjai, mindenekelőtt a szociáldemokrata SPD és a liberális FDP, de elért eredményükkel a Zöldek sem büszkélkedhetnek.

Az igazi politikai szenzációt azonban a radikális jobboldalinak tartott Alternatíva Németországnak (AfD) párt szereplése jelentette. Az elsősorban az illegális bevándorlás, illetve a menekültek befogadása elleni harcot zászlajára tűző, de a kormány gazdaság- és szociálpolitikáját, valamint Ukrajna támogatását is bíráló párt mindkét tartományban – túlzás nélkül – rendkívüli módon megerősödött. Olyannyira, hogy Hessenben a Kereszténydemokrata Unió (CDU) mögött a második legerősebb párt lett. Az AfD ugyanis a szavazatok 15,1 százalékát szerezte meg, ami a legjobb eredménynek számít a 2013-ban alapított és tartományi választásokon 2014 óta induló párt történetében.

Az AfD rekordnak számító eredményt ért el Bajorországban is, ahol a szavazatok 14,6 százalékával a Keresztényszociális Unió (CSU) és helyi koalíciós partnere, a Szabad Választók (Freie Wähler) nevű párt mögött a harmadik legerősebb politikai szereplővé lépett elő.

Választási szereplése egyértelműen bizonyította, hogy a párt immár nemcsak a keleti, hanem a nyugati tartományokban is rohamosan erősödik, ami tükröznek az országos felmérések is. A közvélemény-kutatások szerint ugyanis a CDU/CSU pártszövetség után az AfD rendelkezik a legnagyobb országos támogatottsággal.

Míg a hétvégi tartományi választásokon legnagyobb győztese az AfD lett, a legnagyobb vesztes Olaf Scholz kancellár pártja, a szociáldemokrata SPD.

Hessenben a szociáldemokraták eddigi legrosszabb helyi eredményüket érték el, de jelentősen visszaestek Bajorországban is. A wiesbadeni kudarc országos súlyát csak növeli, hogy listavezetőjük a szövetségi kormány belügyminisztere, a német menekültpolitika fő felelősének tartott Nancy Faeser belügyminiszter volt. Egybehangzó elemzői értékelések szerint Faeser tartományi szereplésével rendkívül sokat ártott pártjának. Olyannyira, hogy – mint arról a ZDF közszolgálati televízió értesült – nem kizárt a belügyminiszteri tisztségből történő menesztése sem.

A berlini kormánykoalíciónak szóló legfőbb üzenet az, hogy sürgősen változtatnia kell menekültpolitikáján, és a menekültek befogadásának szigorítására, a belbiztonság erősítésére van szükség, de megrendült a bizalom a baloldali koalíció gazdaság-, illetve szociális politikájával szemben is.

Elemzők szerint a kancellárnak üzenték azt is, hogy fel kell hagynia eddigi "óvatoskodó, a döntéseket halogató", a koalíción belül is sok vitát kiváltó politikájával.

Az SPD mellett a másik fő kormányzati vesztes a liberális Szabad Demokrata Párt volt.

Az FDP Bajországban be sem jutott a helyi parlamentbe, Hessenben pedig csak egy hajszállal ugrotta át a lécet.

A két tartományban tartott választás eredményei alapján elemzők azt valószínűsítik, hogy mind Bajoroszágban, mind Hessenben marad az eddigi koalíció. Eszerint Münchenben a CSU az ideológiailag hozzá közel álló Szabad Választók pártjával alakíthat kormányt, míg Hessenben marad a CDU és a Zöldek Pártjának koalíciója.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×