eur:
409.4
usd:
375.88
bux:
74495.66
2024. november 5. kedd Imre
Markus Söder bajor tartományi miniszterelnök (b) és felesége, Karin (k) leadja voksát Nürnberg egyik szavazóhelyiségében 2023. október 8-án. Ezen a napon törvényhozási (Landtag-) választásokat tartanak Bajorország és Hessen tartományban.
Nyitókép: Markus Söder bajor tartományi miniszterelnök (b) és felesége, Karin (k) leadja voksát Nürnberg egyik szavazóhelyiségében 2023. október 8-án. MTI/AP/DPA/Daniel Karmann

Bajorországban és Hessenben is a keresztény pártok győztek, de nem ők nyerték a legtöbbet

Főhet a feje Berlinben Olaf Scholz kancellárnak. A Bajorországban és Hessenben tartott tartományi választásokon a szavazók elemzők szerint mindenekelőtt a Németországban 2021 decembere óta kormányzó baloldali koalíciónak nyújtották be a számlát.

A "papírforma" szerint Münchenben a kisebbik keresztény párt, a CSU, míg Hessenben nagyobbik testvére, a CDU diadalmaskodott. Mindkét tartományban ugyanakkor leszerepeltek a szövetségi kormánykoalíció pártjai, mindenekelőtt a szociáldemokrata SPD és a liberális FDP, de elért eredményükkel a Zöldek sem büszkélkedhetnek.

Az igazi politikai szenzációt azonban a radikális jobboldalinak tartott Alternatíva Németországnak (AfD) párt szereplése jelentette. Az elsősorban az illegális bevándorlás, illetve a menekültek befogadása elleni harcot zászlajára tűző, de a kormány gazdaság- és szociálpolitikáját, valamint Ukrajna támogatását is bíráló párt mindkét tartományban – túlzás nélkül – rendkívüli módon megerősödött. Olyannyira, hogy Hessenben a Kereszténydemokrata Unió (CDU) mögött a második legerősebb párt lett. Az AfD ugyanis a szavazatok 15,1 százalékát szerezte meg, ami a legjobb eredménynek számít a 2013-ban alapított és tartományi választásokon 2014 óta induló párt történetében.

Az AfD rekordnak számító eredményt ért el Bajorországban is, ahol a szavazatok 14,6 százalékával a Keresztényszociális Unió (CSU) és helyi koalíciós partnere, a Szabad Választók (Freie Wähler) nevű párt mögött a harmadik legerősebb politikai szereplővé lépett elő.

Választási szereplése egyértelműen bizonyította, hogy a párt immár nemcsak a keleti, hanem a nyugati tartományokban is rohamosan erősödik, ami tükröznek az országos felmérések is. A közvélemény-kutatások szerint ugyanis a CDU/CSU pártszövetség után az AfD rendelkezik a legnagyobb országos támogatottsággal.

Míg a hétvégi tartományi választásokon legnagyobb győztese az AfD lett, a legnagyobb vesztes Olaf Scholz kancellár pártja, a szociáldemokrata SPD.

Hessenben a szociáldemokraták eddigi legrosszabb helyi eredményüket érték el, de jelentősen visszaestek Bajorországban is. A wiesbadeni kudarc országos súlyát csak növeli, hogy listavezetőjük a szövetségi kormány belügyminisztere, a német menekültpolitika fő felelősének tartott Nancy Faeser belügyminiszter volt. Egybehangzó elemzői értékelések szerint Faeser tartományi szereplésével rendkívül sokat ártott pártjának. Olyannyira, hogy – mint arról a ZDF közszolgálati televízió értesült – nem kizárt a belügyminiszteri tisztségből történő menesztése sem.

A berlini kormánykoalíciónak szóló legfőbb üzenet az, hogy sürgősen változtatnia kell menekültpolitikáján, és a menekültek befogadásának szigorítására, a belbiztonság erősítésére van szükség, de megrendült a bizalom a baloldali koalíció gazdaság-, illetve szociális politikájával szemben is.

Elemzők szerint a kancellárnak üzenték azt is, hogy fel kell hagynia eddigi "óvatoskodó, a döntéseket halogató", a koalíción belül is sok vitát kiváltó politikájával.

Az SPD mellett a másik fő kormányzati vesztes a liberális Szabad Demokrata Párt volt.

Az FDP Bajországban be sem jutott a helyi parlamentbe, Hessenben pedig csak egy hajszállal ugrotta át a lécet.

A két tartományban tartott választás eredményei alapján elemzők azt valószínűsítik, hogy mind Bajoroszágban, mind Hessenben marad az eddigi koalíció. Eszerint Münchenben a CSU az ideológiailag hozzá közel álló Szabad Választók pártjával alakíthat kormányt, míg Hessenben marad a CDU és a Zöldek Pártjának koalíciója.

Címlapról ajánljuk

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×