Infostart.hu
eur:
373.24
usd:
340.08
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Markus Söder bajor tartományi miniszterelnök (b) és felesége, Karin (k) leadja voksát Nürnberg egyik szavazóhelyiségében 2023. október 8-án. Ezen a napon törvényhozási (Landtag-) választásokat tartanak Bajorország és Hessen tartományban.
Nyitókép: Markus Söder bajor tartományi miniszterelnök (b) és felesége, Karin (k) leadja voksát Nürnberg egyik szavazóhelyiségében 2023. október 8-án. MTI/AP/DPA/Daniel Karmann

Bajorországban és Hessenben is a keresztény pártok győztek, de nem ők nyerték a legtöbbet

Főhet a feje Berlinben Olaf Scholz kancellárnak. A Bajorországban és Hessenben tartott tartományi választásokon a szavazók elemzők szerint mindenekelőtt a Németországban 2021 decembere óta kormányzó baloldali koalíciónak nyújtották be a számlát.

A "papírforma" szerint Münchenben a kisebbik keresztény párt, a CSU, míg Hessenben nagyobbik testvére, a CDU diadalmaskodott. Mindkét tartományban ugyanakkor leszerepeltek a szövetségi kormánykoalíció pártjai, mindenekelőtt a szociáldemokrata SPD és a liberális FDP, de elért eredményükkel a Zöldek sem büszkélkedhetnek.

Az igazi politikai szenzációt azonban a radikális jobboldalinak tartott Alternatíva Németországnak (AfD) párt szereplése jelentette. Az elsősorban az illegális bevándorlás, illetve a menekültek befogadása elleni harcot zászlajára tűző, de a kormány gazdaság- és szociálpolitikáját, valamint Ukrajna támogatását is bíráló párt mindkét tartományban – túlzás nélkül – rendkívüli módon megerősödött. Olyannyira, hogy Hessenben a Kereszténydemokrata Unió (CDU) mögött a második legerősebb párt lett. Az AfD ugyanis a szavazatok 15,1 százalékát szerezte meg, ami a legjobb eredménynek számít a 2013-ban alapított és tartományi választásokon 2014 óta induló párt történetében.

Az AfD rekordnak számító eredményt ért el Bajorországban is, ahol a szavazatok 14,6 százalékával a Keresztényszociális Unió (CSU) és helyi koalíciós partnere, a Szabad Választók (Freie Wähler) nevű párt mögött a harmadik legerősebb politikai szereplővé lépett elő.

Választási szereplése egyértelműen bizonyította, hogy a párt immár nemcsak a keleti, hanem a nyugati tartományokban is rohamosan erősödik, ami tükröznek az országos felmérések is. A közvélemény-kutatások szerint ugyanis a CDU/CSU pártszövetség után az AfD rendelkezik a legnagyobb országos támogatottsággal.

Míg a hétvégi tartományi választásokon legnagyobb győztese az AfD lett, a legnagyobb vesztes Olaf Scholz kancellár pártja, a szociáldemokrata SPD.

Hessenben a szociáldemokraták eddigi legrosszabb helyi eredményüket érték el, de jelentősen visszaestek Bajorországban is. A wiesbadeni kudarc országos súlyát csak növeli, hogy listavezetőjük a szövetségi kormány belügyminisztere, a német menekültpolitika fő felelősének tartott Nancy Faeser belügyminiszter volt. Egybehangzó elemzői értékelések szerint Faeser tartományi szereplésével rendkívül sokat ártott pártjának. Olyannyira, hogy – mint arról a ZDF közszolgálati televízió értesült – nem kizárt a belügyminiszteri tisztségből történő menesztése sem.

A berlini kormánykoalíciónak szóló legfőbb üzenet az, hogy sürgősen változtatnia kell menekültpolitikáján, és a menekültek befogadásának szigorítására, a belbiztonság erősítésére van szükség, de megrendült a bizalom a baloldali koalíció gazdaság-, illetve szociális politikájával szemben is.

Elemzők szerint a kancellárnak üzenték azt is, hogy fel kell hagynia eddigi "óvatoskodó, a döntéseket halogató", a koalíción belül is sok vitát kiváltó politikájával.

Az SPD mellett a másik fő kormányzati vesztes a liberális Szabad Demokrata Párt volt.

Az FDP Bajországban be sem jutott a helyi parlamentbe, Hessenben pedig csak egy hajszállal ugrotta át a lécet.

A két tartományban tartott választás eredményei alapján elemzők azt valószínűsítik, hogy mind Bajoroszágban, mind Hessenben marad az eddigi koalíció. Eszerint Münchenben a CSU az ideológiailag hozzá közel álló Szabad Választók pártjával alakíthat kormányt, míg Hessenben marad a CDU és a Zöldek Pártjának koalíciója.

Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×