Az önhatalmúlag kikiáltott Hegyi-Karabahi Köztársaság elnöke, Szamvel Sahramanján aláírta azt a rendeletet, amely szerint 2024. január 1-jétől a köztársaságban minden állami intézmény feloszlik. Közben folytatódott a helyi örmény lakosság kiemenekülése a területről. Az örmények szerint etnikai tisztogatás vár rájuk, ha maradnak. Seremet Sándor, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója, a Neumann János Egyetem Eurázsia Központ szakértője ugyanakkor úgy látja, erre kevés az esély.

Mint mondta, Baku a maga részéről már jelezte, hogy gazdasági-szociális csomagot helyez kilátásba a helyi örmény lakosság reintegrációja érdekében, felvetik majd az állampolgárság felvételének a kérdését is, tehát ők egy úgymond békés reintegrációt helyeznek kilátásba. Más kérdés az, hogy ezt mennyire fogják akarni az örmény lakosok. Mára már 47-70 000 közé teszik a Hegyi-Karabahot elhagyó örmények számát, vagyis

kicsi a valószínűsége annak, hogy sok örmény úgy döntsön, Balku közigazgatása alatt szeretne maradni

– fejtette ki az InfoRádióban Seremet Sándor.

"A klasszikus etnikai tisztogatás valószínűtlen, mivel jelen vannak például orosz békefenntartók is a régióban. Ugyanakkor Anthony Blinken amerikai külügyminiszter is beszélt telefonon Ilham Alijevvel, és az azeri elnök jelezte: nem lesz ellenére annak, hogy nemzetközi megfigyelők érkezzenek a területre, illetve hogy a katonai cselekmények megszűnjenek. Nyilván vannak kötelezettségek, amelyeket a helyi örmény lakosoknak teljesíteniük kell – gondolok itt arra, hogy az ott működő fegyveres alakulatoknak fel kell oszlania, ki kell vonulnia, a fegyvereket be kell szolgáltatni. Persze ez egy hosszadalmas folyamat, és előfordulhat, hogy lesznek konfliktusok" – sorolta a szakértő.

Az azeri fél arról számolt be, hogy egyes örmény családok, amelyek elhagyták a területet, felgyújtották maguk után az otthonaikat. Seremet Sándor rámutatott: nehéz eldönteni, mennyire lehet hinni egy ilyen beszámolónak, így nem tudni, hogy az ingatlanokat valóban az örmények gyújtották-e fel, vagy történt "valami" más. Ám véleménye szerint "klasszikus" etnikai tisztogatásra talán nem kerül sor, egyrészt amiatt, mert túl nagy a folyamatra szegeződő figyelem, másrészt pedig valószínűleg jelen lesznek nemzetközi megfigyelők is a területen.

Örményország tett lépéseket annak érdekében, hogy képes legyen ellátni az országba menekülő több tízezer embert. Egyrészt már több mint 4000 főnek biztosítottak lakhatást – nagyon sok ember a határhoz közeli Gorisz városba kerül, ahhoz szállodákban meg családokhoz helyezik el az embereket. Nem ez az első eset, amikor Hegyi-Karabahból örmények vándorolnak el a katonai események hatására, úgyhogy erre az örmények felkészültek.

Sajtóértesülések szerint több ezer embert fogadtak a békefenntartók táborába is, akik aztán segédkeztek abban, hogy örmény területre kerüljenek a menekültek. Sokukat rokonok fogadták, sokakat pedig civil aktivisták helyeztek el a környező városokban és falvakban.