„A 6 órai (magyar idő szerint 3 órai) helyzet szerint 84 770 erőszakkal kitelepített személy lépett Örményországba Hegyi-Karabahból” – olvasható a tájékoztatásban.

A drámai fejlemény azt jelenti, hogy

több, mint kétezer éves örmény jelenlét szűnik meg a vitatott területen,

ami a nemzetközi jog szerint Azerbajdzsáné és ami a Szovjetunió felbomlása idején a két országban történt etnikai pogromok után szakadár örmény exklávéként létezett, miután az első, – még vesztes háború után – azeriek tömegei menekültek el a Karabahot körül ölelő régiókból.

Today, I drove from Yerevan to near the entrance to the Lachin corridor, which is now flooded with people leaving Nagorno-Karabakh. 28k have fled to Armenia in just the last few days. Exhausted, hungry, & traumatized families are arriving, with only a few of their possessions. pic.twitter.com/84XlbZVm8m

— Samantha Power (@PowerUSAID) September 26, 2023

A 2020-as katonai sikert követő mostani azeri győzelem viszont olyan totálisnak látszik, hogy a külvilág által el nem ismert Hegyi-Karabah elnöke, Szamvel Sahramanján csütörtökön rendeletet írt alá arról, hogy 2024. január 1-től feloszlatják az összes állami intézményt. Ezzel megszűnik az államalakulat, utat engedve az előtt, hogy Azerbajdzsán teljes szuverenitást gyakoroljon a terület felett.

Video: az örmény TV5 műsorvezetője könnyezve jelenti be Arcah felszámolását.

Armenian TV 5 speaker announces the dissolution of the Nagorno Karabakh republic in tears pic.twitter.com/Cg8mwe7mPi

— Ragıp Soylu (@ragipsoylu) September 28, 2023

Amint arról az al-Dzsazíra tudósított, Azerbajdzsán több büntetőeljárást indított Ruben Vardanján, a szakadár Hegyi-Karabah volt kormányfője ellen. David Babaján, Karabah „külügyminisztere” pedig csütörtökön feladta magát az azeri hatóságoknál.

Moszkva azt mondja, amit az azeriek

Közben az a furcsa helyzet állt elő, hogy az örmények hagyományos szövetségese, Oroszország mondta azt, hogy a karabahiaknak nincs félnivalójuk. Erről beszélt Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő, amit úgy lehet interpretálni, hogy elutasítja Örményország ama állítását, hogy etnikai tisztogatás folyna a régióban. (Oroszország közeli viszonyt ápol Törökországgal, Azerbajdzsán patrónusával és úgy tűnik, hogy a nyugati szankciók közepette „a török ablak a világra” fontosabb Moszkvának, mint az örmények, akik ráadásul az utóbbi időben a Nyugat felé fordultak).

Londonban az azeri nagykövet, Elin Sulejmanov azt mondta a Reutersnek, hogy országa nem akarja az örmények tömeges elvándorlását és nem bátorít erre senkit. Az örmény menekülők szavaiból azonban visszaköszön a felek közötti mély bizalmatlanság:

„Lehetőségünk volt egy olyan helyen maradni, ami már nem a miénk... mindenki más és más dolgot vitt magával. Mi, a lehető legtöbb fényképet. Lassan haladtunk, 20 percenként egy métert... Veszélyes volt, mert azeriek voltak ott.

Ők hamis kedvességgel fordultak hozzánk és mindent videóra akartak venni az ellenőrzőpontjukon, hogy utána dicsekedhessenek”

– magyarázta egy érezhetően feldúlt 21 éves karabahi, George Avaneszján.

„Nem akartunk elmenni, de lehetetlen az örményeknek Azerbajdzsánban élni, ez olyan, mint egy lassú és megalázó halál. Féltünk, hogy lezárják az utat és túszul ejtenek” – mondta egy másik karabahi, a 23 éves Sogher Szárgiszján.

Katasztrófahangulat Jerevánban

Miközben műholdképek jól illusztrálták az exodus mértékét – az úgynevezett Lacsin-korridor nevű utat megtöltötték a járművek, Jereván, az örmény főváros utcáin katasztrófa hangulatot tapasztalt az al-Dzsazíra riportere.

„Olyan gyorsan történt, hogy az emberek sokkban vannak... 30 év háborúzás során több tízezer örmény és azeri halt meg a Hegyi-Karabahért folytatott harcokban”.

Elemzők hozzátették: sok olyan karabahi érkezik Örményországba, aki dühös, hogy az anyaország nem védte meg. Ez veszélyt jelent az amúgy is sokat bírált Nikol Pasinján miniszterelnöknek és nagy kihívás lesz a menekültek integrálása.

Video: Jereváni tüntetők árulónak nevezik Pasinján miniszterelnököt.

⚡️In Yerevan, Armenians call Pashinyan a traitor pic.twitter.com/VzkpOerVSQ

— War Monitor (@WarMonitors) September 19, 2023

A karabahi örmények tragédiáját tetézte az a fűtőanyag-raktár robbanás, ami hétfőn, egyes hírek szerint 68, más hírek szerint több, mint 120 halálos áldozatot követelt Sztepanakertben, Karabah eddigi fővárosában.

Bakuban ünnepelnek és az örmények beintegrálását ígérik

Bakuban, Azerbajdzsán fővárosában viszont örömünnep fogadta a karabahi államalakulat felszámolásának hírét.

„Ez egy történelmi lap, Alijev elnök és az azeri katonák megérdemlik a dicséretet” – mondta hazafias hangulatban Emil Musztafajev bakui elemző.

„Ma tanúi lehetünk annak, hogy miként ér véget a szeparatizmus Azerbajdzsán területén”

– magyarázta és úgy vélte: „a fejlődés új lépcsője” kezdődik az azeriek és a karabhi örmények számára, akik teljes állampolgári jogokat kaptak (bár az exodusról szóló hírekből úgy tűnik, nem akarnak élni velük).

The victory in the war against Nagorno Karabakh is celebrated in Baku, waving the flags of Russia and Turkey. Once again, we were convinced that this was a Russian-Turkish war against 120,000 peaceful Armenians. #Armenia #Yerevan #NagornoKarabakh #Karabakh #Artsakh… pic.twitter.com/r75ZQb1Wfy

— Robert Ananyan (@robananyan) September 20, 2023

„Világos, hogy az elején bizalmatlanság lesz. De biztos vagyok benne, hogy 10 év múlva más képet látunk majd, egy fejlett Karabahot és boldog örményeket”.

Csütörtökön Nikol Pasinján örmény miniszterelnök a kormány ülésén egyébként kijelentette: „A következő napokban nem maradnak örmények Hegyi-Karabahban”. A politikus egyben felszólította a nemzetközi közösséget, hogy „cselekedjen” a Hegyi-Karabahban zajló „etnikai tisztogatás” miatt.